Perelhető az Országgyűlés

Az úgynevezett megfigyelési ügy 1998 augusztusában Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése nyomán pattant ki, amely szerint az előző kormányzati ciklus idején közpénzekből törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen. A bizottság munkáját összegző, a koalíció és a MIÉP képviselői által megszavazott határozat szerint Bédi Csaba, a Köztársasági Őrezred tisztje közvetítette Faragó Lajos magánnyomozónak Czégé Zsuzsa, a Félix Film Kft. vezetőjének a fideszes politikusok megfigyelésére vonatkozó megbízását. Faragó Lajos ugyanakkor a perben arra hivatkozik, hogy az országgyűlési határozatban elfogadott bizottsági jelentés nyomán ügyészségi vizsgálat indult, amely viszont tisztázta őt a törvénytelenség vádja alól és rögzítette, hogy nem követett el bűncselekményt.

Az Országgyűlés, mint jogalany

Az Országgyűlés jogi képviselője a tárgyaláson az eljárás megszüntetését és a kereset elutasítását kérte a bíróságtól, arra hivatkozva, hogy az Országgyűlés nem rendelkezik perbeli jogképességgel, azaz nem perelhető, nem költségvetési szerv, hiszen nincs ingó vagy ingatlan vagyona. A bíróság azonban a felperes jogi érveit osztotta, amelyek szerint az államháztartási törvény nem zárja ki az Országgyűlést a költségvetési szervek köréből, így az rendelkezik perbeli jogképességgel. Az államháztartási törvény és egy kormányrendelet alapján megállapítható, hogy az Országgyűlés, mint a központi költségvetésben fejezettel rendelkező államhatalmi szerv központi költségvetési szervnek minősül, így jogalanyisága is fennáll.

Jogszabállyal még védheti magát az Országgyűlés

A különböző szintű jogi szabályozások a bíróság szerint is ellentmondásosak, de a testület álláspontja szerint ez nem szolgálhat a jogérvényesítő fél hátrányára. A bíró elmondta: ha az Országgyűlés egyértelművé kívánja tenni a jogi helyzetet a jogalanyiság tekintetében, alkosson egy ilyen jogszabályt. Akkor az Alkotmányban, akár egy törvényben, tételesen rögzíteni lehet, hogy ki a jogi személy. A bíró közölte továbbá: miután a bíróság megállapítása pervezető végzésnek minősül, az ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Az ezzel kapcsolatos jogi ellenérvek eljárási kifogásként, vagy majd az érdemi döntéssel kapcsolatos fellebbezésben terjeszthetők elő.

A bíróság felkérte a felperest, pontosítsa keresetét: jelölje meg, ha elégtételt követel és azt is, van-e kártérítési igénye. A következő tárgyalás időpontját május 14-re tűzték ki.