Mária
-6 °C
-2 °C

Alkotmányozó nemzetgyűlést követelnek az Országgyűlésnél

2006.09.25. 12:25
Alkotmányozó nemzetgyűlést, ideiglenes kormány felállítását, a tárgyalások azonnali megkezdését követeli az Új Magyarországért Egyesület petíciója, amit hétfőn adtak át a Köztársasági Elnöki Hivatalnak és az Országgyűlés civil irodájának a Kossuth téri tüntetők megbízottjai.

Az Új Magyarországért Egyesületet alapítói hétfőn petíciót adtak át Sólyom László köztársasági elnök hivatalának. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének is át kívánták adni dokumentumukat, de a házbizottság döntése alapján a civil iroda vette át a dokumentumot hétfőn délelőtt 11 órakor.

A petíció szövege: "A nép nevében követeljük: 1. Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és ideiglenes kormány felállítását. 2. Tárgyalások azonnali megkezdését. Követeléseink elodázása vagy elutasítása a tüntetések eszkalációjához vezet. A beadástól számított 48 órán belül választ kérünk."

Szili Katalin délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy egyfajta petíciós verseny kezdődött, hiszen van olyan szervezet, amelyik az államfőtől is vár megoldást, viszont vannak olyanok, akik csak az Országgyűléshez címezték kiáltványukat. Szili Katalin személyes véleménye szerint a petícióban az alkotmányon kívüli megoldások szerepelnek.

A kilenc plusz egy aláíró

Az Új Magyarországért Egyesület petíciójának aláírói között van Bethlen Farkas Verőce polgármestere, aki hétfőn egy tömeg élén traktorral indult meg a Köztársasági téri MSZP-székház ellen, majd a Nagykörútról visszafordult a Kossuth térre. A Fidesz országgyűlési képviselője, Kelemen András is aláírta, aki frakciótársával, Aszódi Pállal kedden nemmel szavazott az Országgyűlés ötpárti nyilatkozatára.

Makovecz Imre építész a Kossuth téri tüntetők nevében pénteken találkozott Lezsák Sándor parlamenti alelnökkel. A téren szombaton arról beszélt, hogy a demonstráció újra megjelent '56 szelleme Magyarországon. Papp Lajos szívsebész a szerdai pécsi demonstráción beszélt arról, hogy a vasárnap nyilvánosságra hozott Gyurcsány-beszéd provokáció, amelyre kizárólag békés eszközökkel szabad válaszolni. Úgy vélte: megengedhetetlen, hogy egy kormány a parlamentáris demokráciára hivatkozva úgy hazudjon, hogy a népnek négy éven keresztül esélyt se adjon a leváltására. Szavai szerint módosítani szükséges az alkotmányt, lehetőséget biztosítva a népfelség elvének alkalmazására.

A Kossuth téren szombaton felszólalt Pozsgay Imre, egykori MSZMP KB-tag, művelődésügyi miniszter is, aki először nevezte 1956-ot népfelkelésnek. Az elmúlt években Fidesz-rendezvényeken is felszólaló politikus szerint a magyar nép többsége, azaz azok vannak jelen a Kossuth téren, akik szabadulni akarnak a hazugságtól. "Nincs többé két Magyarország, tudjuk, ki hazudott és mit. Önbecsülésünket akarták elvenni, állítsuk helyre" - bíztatta a Kossuth téren demonstrálókat. Pozsgay Imre azt mondta, tűnjön el az a kormány, amelyik nyíltan arcul csapta az országot.

Szűrös Mátyás, egykori ideiglenes köztársasági elnök, az MSZMP KB egykori munkatársa, volt moszkvai nagykövet már kedden Sárospatakon kijelentette, hogy Gyurcsány nem méltó az ország vezetésére. Szombaton a Kossuth téren arról beszélt, hogy az önkormányzati választáson a politikai erőviszonyokon változtatni lehet, és arra bíztatta a polgárokat, hogy ne válasszák újra Demszky Gábort főpolgármesternek. "Az antiszociális és nemzetietlen politika melegágya a neoliberális tömörülés" - mondta.

Az Új Magyarországért Egyesület petícióját aláírta még Hargitay András úszó világbajnok, edző és állatorvos, Melocco Miklós szobrász és Molnár V. József néplélekrajz-kutató.

Tőkés László református püspök neve is a petíción szerepel, de nem írta alá, mert nem magyar állampolgár. A szombati Kossuth téri felszólalásában arról beszélt, hogy Erdélynek is hallatnia kell a hangját a kormányellenes demonstrációkon. Tőkés hangsúlyozta: azonnali lemondásra kell felszólítani azt, aki "kurvának nevezi édes hazánkat". A református püspök szerint a kormányfőnek semmi erkölcsi alapja nincs elítélni az utcai rendzavarókat. Mint mondta, az a kérdés, ki az igazán vétkes: az, aki autókat gyújt fel, vagy az, aki "egy egész országot tesz tönkre".

Szili sóvárogna?

Szili Katalin házelnök egymaga nem, hanem csak a parlamenti pártok képviselőiből álló házbizottság hétfő délelőtti ülésének függvényében kívánt dönteni a petíció átvételének kérdéséről.

A londoni Sunday Telegraph Szili Katalint is a Gyurcsány-beszéd lehetséges kiszivárogtatói között tartja számon. A brit lap szerint "az ujjak Szili Katalinra, a parlament ambiciózus elnökére mutatnak, aki nem szívleli a miniszterelnök piaci reformjait, és azt mondják róla, hogy (Gyurcsány) posztjáért sóvárog".

Szili Katalin közleményében úgy fogalmaz: "ha valakinek ebben a helyzetben magyarázkodnia kell, az nem én vagyok. Ez ügyben a lépéseket az MSZP elnöke felé már korábban megtettem. Számomra most a baloldal és a párt sikere az önkormányzati választásokon mindennél fontosabb. A kiszivárogtatás ügyében viszont a választásokat követően a szükséges lépéseket megteszem".

Szili Katalin a 2004. augusztusi kormányválság idején még maga jelentette be, hogy indul a szocialista párt elnöki posztjáért, majd elsőként lépett vissza a jelöltségtől. A házelnököt Gyurcsány-ellenesnek tartották, Kiss Péter miniszterelnöki ambíciói támogatójának, Szili ugyanis 2003 nyarán Gyurcsány Ferenc (akkor még sportminiszter) üdülővásárlásával kapcsolatban arról beszélt, hogy az MSZP-nek meg kellene szabadulnia a nómenklatúrától, és folyamatosan hangoztatta a morális megújulás szükségességét.

A házelnök a kettős állampolgárságról szóló 2004. decemberi népszavazáson szembehelyezkedett az MSZP politikájával és "nem" helyett lelkiismereti szavazásra kérte a választópolgárokat. A pártvezetéssel való burkolt szembenállás dacára az MSZP őt jelölte köztársasági elnöknek, de parlamenti többsége ellenére sem sikerült őt megválasztani.

A parlamenti szavazás utáni rendkívüli MSZP-kongresszuson Szili több pontot ellentmondott Gyurcsánynak, és a miniszterelnököt bírálta, amiért nem lépett fel határozottan az SZDSZ-nél annak érdekében, hogy támogassák megválasztását. Szili beszéde közben fütyülés volt a teremben, mivel nem tudott meggyőző magyarázatot adni arra, hogy miért nem lépett vissza.