Árpád
-1 °C
9 °C

A magyar diákok csak a tananyagot tudják

2004.12.08. 09:15
Tovább rontottak helyezésükön a magyar diákok a PISA-felmérésben, írja a Népszabadság. Hogyan képesek negyven ország 15 éves tanulói az új ismereteket befogadni - tették fel a kérdést három év után a szakemberek, és kiderült, hogy a magyar diákok az iskolának és nem az életnek tanulnak.
A 2003-as PISA-vizsgálatban (Programme for International Student Assessment) még a korábbinál is rosszabb eredményeket értek el a magyar diákok, írja a Népszabadság. Az első, 2000-es PISA-vizsgálat sok fejlett ország oktatáspolitikusát sokkolta, Magyarországon is megdöbbenést keltettek a helyezések, hiszen a korábbi vizsgálatokban és a nemzetközi versenyeken jól szerepelt hazánk.

Matematikából és olvasás-szövegértésből 2003-ban csak a 25. (2000-ben 23.), természettudományokból a 17. (15.), problémamegoldó képességek terén pedig a 20. helyezést (21.) érték el a magyar diákok a 2003-as PISA-vizsgálatban. Három éve szintén az átlag alatt teljesítettek a magyar tanulók, ám akkor még valamivel előrébb szerepeltünk a nemzetközi mezőnyben. Négy évvel ezelőtt 32 OECD-ország, 2003-ban viszont már 40 állam 15 éves diákjai vettek részt a felmérésben.

A hetvenes-nyolcvanas években készült felmérések, melyeken a magyar diákok kiemelkedő eredményeket értek el, még azt vizsgálták, hogy a tanulók mennyire teljesítették a tantervi követelményeket. Az újabb vizsgálatok - így a PISA is - már arra koncentrálnak, hogyan tudják a gyerekek az iskolában elsajátított tudást alkalmazni. A PISA-felmérések nem az iskolai tananyagból indulnak ki, hanem abból, hogy a felnövekvő generációnak milyen tudásra és képességekre van szüksége ahhoz, hogy a mindennapokban és a munkában megállja a helyét, képes legyen új ismereteket befogadni, és azokat alkalmazni.

Ez nem kedvez a magyar diákoknak, hiszen a magyar iskolarendszer tudománycentrikus, nem az életre, hanem a felsőoktatásra készít fel, írja a Népszabadság.