Újabb leckét ad a PISA Magyarországnak

2006.01.10. 18:10
Tavasszal újabb PISA-felmérés kezdődik Magyarországon. A diákok tudását és képességeit vizsgáló nemzetközi felmérés most elsősorban arra koncentrál, hogyan tudják alkalmazni a diákok természettudományos ismereteiket gyakorlati problémák megoldásakor. A 2000-es és a 2003-as PISA-n elég rosszul teljesítettünk, vajon most mekkora az esélyünk?

A PISA 2006 keretében tavasszal 58 országban kapnak teszteket tizenöt éves iskolások. Magyarországon egy reprezentatív minta alapján 150 iskolát választanak ki, amelyekben 30-30 diák írja meg a feladatokat.

A PISA teljesítménylistája

Olvasás (2000)

1. Finnország

2. Kanada

3. Új-Zéland

4. Ausztrália

5. Írország

6. Korea

7. Egyesült Kir.

8. Japán

9. Svédország

10. Ausztria

11. Belgium

12. Izland

13. Norvégia

14. Franciao.

15. USA

16. Dánia

17. Svájc

18. Spanyolo.

19. Csehország

20. Olaszország

21. Németország

22. Magyarország

23. Lengyelország

24. Görögország

25. Portugália

Matek (2003)

Hongkong

Finnország

Korea

Hollandia

Liechtenstein

Japán

Kanada

Svájc

Ausztrália

Új-Zéland

Csehország

Izland

Dánia

Franciao.

Svédország

Ausztria

Németország

Írország

Luxemburg

Lengyelország

Magyarország

Spanyolo.

Lettország

USA

Oroszország

A Programme for International Student Assessment, azaz a Program a tanulók tudásának nemzetközi felmérésére című nemzetközi vizsgálat nem az iskolai tananyagra kérdez rá. Az OECD által indított felmérés azt kutatja, mennyire tudják hétköznapi problémák megoldására alkalmazni a tanultakat a tizenöt éves diákok, mennyire lesznek képesek megállni a helyüket a munkaerőpiacon és továbbképezni magukat. A 2000-es és a 2003-as vizsgálatokon ebből a szempontból a magyar diákok igencsak rosszul teljesítettek.

Tantárgyakon átívelő gondolkodás

A PISA során mindig mérik az olvasás-szövegértést, a matematikai eszköztudást és a természettudományos ismeretek alkalmazásának képességét. Idén a feladatok nagyobb része a természettudományos tudás felmérésére irányul majd.

Ezen a területen a magyar diákok korábban más nemzetközi felmérésekben jól teljesítettek. A TIMSS és a TIMSS-R nevű felméréseknél persze jellemzően azokban a feladatokban voltunk jók, amelyek a tények és a természeti törvények ismeretére, azok visszaadására vonatkoztak. A problémák megoldásában gyengébb eredményeket produkáltunk.

A PISA eleve olyan komplex feladatokat állít a diákok elé, amelyek nem oldhatók meg egyetlen tantárgy vagy képlet ismeretével. Ezekhez - a sokszor egyébként egyáltalán nem nehéz - feladatokhoz „tantárgyakon átívelő” gondolkodásra lenne szükség, az addig megszerzett tudás egészét kellene mozgósítani - ahogy az életben.

A korábbi felmérésekben főként az olyan feladatok tették próbára a diákokat, amelyekkel az iskolában még nem találkoztak. Ezeknél nekik kellett felismerni, hogy a megoldáshoz milyen törvényszerűség alkalmazása vagy más eszköz vezet el. Ez nem könnyű, mert nem ezt tanulták.

Apró betűs részek

A vicces kedvű kutatók például a következő kérdéssel szívatták a világ ifjúságát az egyik PISA-tesztben. A közép-afrikai Csád-tó négyezer évvel időszámításunk előtt 60 méter mély volt, kétezer évvel később teljesen eliszaposodott, háromezer évvel később viszont vízszintje két méterre emelkedett. A kérdés az volt, milyen mély a tó ma?

A feladat mellé egy szép színes diagrammot is mellékeltek az előbbi adatokkal. Ezek alapján azonban nem lehetett megoldani a feladatot. A megoldás igazából a feladatot ismertető apró betűs szövegben volt, ahol kiderült, hogy a tó vízszintje ma nagyjából ugyanaz, mint időszámításunk után ezerben volt. Tanulság: a megoldás nem mindig az adathalmazban van, tudni kell szelektálni az információk között.

A PISA-ra felkészülni nem lehet és nem is érdemes. "A PISA-teszteken azoknak az országoknak a diákjai szerepeltek jobban, amelyek az oktatásban már alkalmazták a korábbi felmérések és tudományos kutatási programok eredményeit" - mondta az Index kérdésére Csapó Benô, a Nemzeti Közoktatási Értékelési Tanács elnöke.

Ugyan Magyarországon az elmúlt években sok szó esett arról, hogy a lexikális tudás helyett az iskolákban erősíteni kell az ismeretek megszerzésének és alkalmazásának képességét, lényeges változás Csapó Benő szerint még nem történt. A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint ehhez alapjaiban meg kellene újítani a tanulás és tanítás módszertani kultúráját.

A PISA 2000 és a PISA 2003 Magyarországot is szembesítette azzal, hogy a diákok az iskolában tanultakat nem tudják megfelelően átültetni a gyakorlatba. Az olvasási teljesítményekben a magyar diákok a résztvevő 32 ország közül a 22. helyen szerepeltek. A matematikai képességekre koncentráló PISA 2003-ban 32 ország közül összesítve a 21. helyen végeztek.

Egyenetlen színvonal

A 2000-es vizsgálat szomorú tanulsága volt, hogy a tizenöt éves diákok egynegyede a bonyolultabb (magyar) szövegeket nem érti meg, így valójában nem alkalmas arra, hogy később a munkaerőpiacon és az életben boldoguljon vagy továbbképezze magát.

A PISA fontos megállapítása volt az is, hogy nálunk az iskolák színvonala között óriási különbségek vannak. A magyar iskolák a családi (szociokulturális) háttér hiányosságait csak kevéssé vagy egyáltalán nem tudják kompenzálni. A magyar oktatás tehát az iskolák eltérő színvonala miatt szegregációt idéz elő, amely tovább növeli a társadalmi különbségeket.

A PISA-felmérésen hagyományosan a finn diákok, valamint a távol-keleti országokban (Hongkong, Korea, Japán) élők teljesítenek jól. Magyarországnál nem értek el sokkal jobb eredményt egyébként a francia, az egyesült államokbeli, a német vagy az olasz diákok sem. A rossz eredmények több európai országban, köztük Németországban szabályos PISA-sokkot váltottak ki, s élénk társadalmi vita indult az oktatás minőségének javításáról.

Magyarországon sokkról nem beszélhetünk, de az Oktatási Minisztérium többek között a felmérés eredményeinek hatására indította el a közoktatási reform lépéseit. Átalakították például az érettségi követelményrendszert, amelyben a tényanyag „kikérdezése” mellett a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapnak a problémamegoldó, az ismeretek felhasználását igénylő feladatok. A most tizenöt éveseket már erre trenírozzák, talán látható lesz az eredmény.