Natália
-3 °C
8 °C

Kik a kirobbanthatatlan polgármesterek?

2006.10.03. 12:32
Újraválasztottak Magyarországon számos olyan polgármestert, akik a rendszerváltás óta őrzik posztjukat. Egy fantasztikus rekorder is van köztük: a veresegyházi Pásztor Béla 1965 óta áll települése élén, előbb tanácselnök volt, majd polgármester. Ha kitölti mandátumát, 2010-ben 45. éve irányítja majd városát. De van olyan rekorder is - Biatorbágyon -, akit 1990 óta összesen hatszor választottak meg polgármesternek.

Az idei önkormányzati választáson sok ismert politikus, aki már négy cikluson át volt polgármester, képtelen volt újraválasztatni magát. Ez elsősorban az SZDSZ-es első emberekre igaz, ők megyeszékhelyeken és kisebb-nagyobb városokban véreztek el.

Bukott liberálisok


Magyar elbukott
Megbukott a rendszerváltás óta posztján levő békéscsabai, jászberényi, szekszárdi, veszprémi és tiszaújvárosi szabad demokrata polgármester, de a ritka kivételnek számító várpalotai szocialista városvezető, Levkovszki Tibor is búcsút mondhatott a rendszerváltás óta betöltött állásának. Furcsa, hogy Jászberényben az SZDSZ-es Magyar Leventét és Tiszaújvárosban a másik SZDSZ-est, Farkas Zoltánt egy-egy szocialista politikus győzte le a választásokon.

Ehhez képest több helyen az SZDSZ-esek képesek voltak megtartani az 1990-ben megszerzett polgármesteri posztot. Demszky Gábort csak egy hajszál választotta el a bukástól, 1,66 százalékkal kapott többet a jobboldal által támogatott Tarlós Istvánnál a főpolgármester-választáson. Így persze Tarlósnak (aki 1990-ben még SZDSZ-es volt, azóta jobboldali támogatással indult) nem indulhatott Óbudán, hogy negyedszer is megvédje III. kerületi polgármesteri posztját.

Gegesy megtartotta a posztját


Gegesy néha eltér
Demszkyn kívül is őrzik SZDSZ-es polgármesterek posztjukat. Ilyen Budapest IX. kerületében Gegesy Ferenc, aki alkalomadtán eltér a párt hivatalos irányvonalától, és néha-néha a szocialisták ellenében a jobboldallal is hajlandó összefogni bizonyos kérdésekben.

Ezt bizonyítja az is, hogy az MSZP egyik országos politikusát, Kökény Mihály exminisztert indította Gegesy ellen, de még így sem sikerült Jászberényhez és Tiszaújvároshoz hasonlóan megbuktatniuk az SZDSZ 16 éve kormányzó polgármesterét. A Ferencvárosban egyébként igen dinamikus városfejlesztési programok zajlanak, alighanem ezt is díjazták a szavazók, amikor sokadszor Gegesy mellett döntöttek.

Maradt három ötszörös polgármestere az SZDSZ-nek


Derce ötödször
Az SZDSZ vidéken néhány helyet azért megőrzött, jóllehet elvesztette legfontosabb bázisait, Jászberényt, Szekszárdot és Békéscsabát. Ehhez képest vigasztalódhatnak a liberálisok Medgyesegyházán, ahol Nagy Béla ötödször lett polgármester. Kalocsán Török Gusztáv Andor, Kiskunfélegyházán Ficsór József lett liberálisként ötödször a város első embere.

Vannak eredetileg SZDSZ-es polgármesterek, akik mára a jobboldal vagy a helyi erők által támogatott politikusok, és így sikerül az ötödik ciklusban is megőrizniük posztjukat. Ilyen Derce Tamás, aki az SZDSZ-t és a kisgazdákat megjárva, később fideszes, KDNP-s támogatású lett, és 2006-ban egy helyi újpesti egyesület és részben az MDF támogatásával maradt polgármester. Derce, a kerület erős embere 2006-ban a Fidesz jelöltjét is legyőzte Újpesten, és MSZP-s riválisát is lenyomta.

Tatabányán mindig Bencsiket választják meg


Bencsik is

Dercéhez kicsit hasonló pályát futott be az SZDSZ-től a függetlenségen át a Fideszig Tatabánya polgármestere, az ötödik ciklusát kezdő Bencsik János, azzal a különbséggel, hogy tőle nem vonta meg támogatását a legnagyobb ellenzéki párt, tehát most is fideszesként nyert Komárom-Esztergom megye székhelyén, ötödször.

A Fidesz által részben vagy kizárólagosan támogatott vidéki városi jelöltek közül ötödször nyert a polgármester-választáson Sarkadon Tóth Imre, Berettyóújfalun Szeifert Ferenc, Gyálon Gyimesi István, Harkányban Bédy István, Pápán Kovács Zoltán, Visegrádon Hadházy Sándor, Tökölön Hoffman Pál (ő 1989 óta irányítja ezt a települést!), Csurgón Szászfalvi László és Karcagon Fazekas Sándor (őt idén 80 százalékos többséggel erősítették meg posztján).

Falvakat is megemlítünk, ahol fideszes nyer mindig a rendszerváltás óta: Gávavencsellőn Karakó László lett ötödször polgármester. Cserhátsurányban Szántó József kereszténydemokrata pártok jelöltjeként és újabban a Fidesz-KDNP támogatottként is nyer mindig. Ozorán Schranz Istvánné MDF-es és legújabban Fidesz-MDF-jelölt volt, sokféle jobboldali párt támogatta az elmúlt ciklusokban, és mindig győzött a rendszerváltás óta.

Gémesi is sikert aratott a tavaszi kudarc után


Gémesi ismét nyeregben

Az előző jelöltek egy részét támogatta az MDF, amelynek szintén jelöltje volt Gémesi György. Gémesi nagy meglepetésre tavasszal elveszítette az egyéni választókerületben az országgyűlési választást, most viszont Gödöllőn ötödször is polgármester lett. Gémesit ezúttal a lokálpatrióták, az MDF és a KDNP támogatta a Pest megyei városban. MDF-es jelölt került egyébként ötödször a falu élére a Bács-Kiskun megyei Ordason is Szabó Zsolt személyében.

Kivételes esetnek számít a pácini polgármester: 1990 óta van ő is a posztján, és most is újraválasztották, de ezúttal már MIÉP-es színekben. Ez az utóbbi két ciklusban már nem meglepő, de kezdetben függetlenként diadalmaskodott a kelet-magyarországi településen Barati Attila.

Ötszörös polgármesterek, de nem az 1990-es választás óta
Számos olvasónk jelezte, hogy kihagytuk cikkünkből Wittinghoff Tamást, Budaörs polgármesterét, aki szintén ötször volt polgármester. Igaz, hogy ő tényleg ötször volt első ember, de nem közvetlenül a rendszerváltás óta. Az első önkormányzati ciklusban Budaörsön mást - Csathó Istvánt - választottak meg a testületben, ő azonban hamarosan lemondott, így Wittinghoff is régóta polgármester, de nem a rendszerváltás óta folyamatosan. Hasonló a helyzet a Józsefvárosban is, ahol Csécsei Béla ötödször polgármester, de nem folyamatosan a rendszerváltás óta áll a budapesti VIII. kerület élén.

Ő az, aki éhségsztrájkba kezdett, hogy a kormányzati beruházások végre megkezdődjenek településén. Végül sikerrel járt, és tényleg elkezdődött néhány fejlesztés a környéken. Különösen az árvízi védekezésben fontos cigándi víztározó javíthatja a bodrogközi települések életét. (Cigándon egyébként Németh Károly szintén ötszörös lett polgármester, de ő megőrizte függetlenségét az elmúlt 16 évben.)

A leghosszabb ideje hivatalban lévő tanácselnök-polgármesterek

Különleges rekord fűződik Pásztor Béla nevéhez. Ő Veresegyházon 65 százalékkal győzött a mostani választáson, és tette ezt már negyedszer a közvetlen szavazás után, de ez az ötödik alkalom, hogy polgármester lett. Ennél fontosabb az, hogy az 1938. február 27-én született Pásztor 1965. szeptember elsejétől 1990-ig tanácselnök volt, vagyis a helyi politikus negyvenegy éve folyamatosan irányítja a település életét. Pásztor 2010-ben, ha kitölti mandátumát, negyvenötödik évét zárja majd Veresegyház élén.

A második leghosszabb ideje települése élén álló vezető az ibrányi polgármester. Berencsi Béla négy ciklust függetlenként nyert meg, most MSZP színekben győzött ötödször. Ő egyébként 1975 óta irányítja a szabolcsi várost, tehát tanácselnökként is 15 évet lehúzott itt. A harmadik helyen a HVG gyűjtése szerint Papszt Lajos áll Lengyeltótiban, a somogyi város polgármestere 1980-tól tanácselnök. A negyedik helyen Palóczy Lajosné áll, Máriapócson, ahol 1981 óta tölti be az első posztot a szintén független vezető.

Ötszörös pártjelölt polgármesterek

SZDSZ: Demszky Gábor (Budapest), Gegesy Ferenc (Ferencváros), Nagy Béla (Medgyesegyháza), Török Gusztáv Andor (Kalocsa), Ficsór József (Kiskunfélegyháza).

Fidesz, KDNP, MDF: Derce Tamás (Újpest), Bencsik János (Tatabánya), Tóth Imre (Sarkad), Szeifert Ferenc (Berettyóújfalu), Gyimesi István (Gyál), Bédy István (Harkány), Kovács Zoltán (Pápa), Hadházy Sándor (Visegrád), Hoffman Pál (Tököl), Szászfalvi László (Csurgó), Fazekas Sándor (Karcag) Karakó László (Gávavencsellő), Szántó József (Cserhátsurány), Schranz Istvánné (Ozora), Gémesi György (Gödöllő), Tóth Zsolt (Ordas).

MIÉP: Barati Attila (Pácin)

MSZP: Berencsi Béla (Ibrány), Sütő László (Marcali), Nagy Mihály (Sarkadkeresztúr), Kovács István (Örkény), Béres László (Hajdúhadház, korábban MSZP, ma már független.)

MSZMP, Munkáspárt: Patyi Elemér (Bögöte, 1990-ben még MSZMP-FKGP, aztán független), Szilágyi Imre (Ócsárd, 1990-ben MSZMP, aztán Munkáspárt, ma már független).

FKGP: Tömböly Dénes (Csánig, ma már független), Balogh Dezső (Csipkerek, ma már független), Bátovszki György (Csömör, ma már független).

Ötödik Miskolczi József (független) Nyergesújfalun, 1984-es kezdőévével, majd Pap Tibor (Dévaványa, független, 1985), Májer János (Tokaj, független, 1987), Kozma János Károly (Zalalövő, független, 1987), Feigli Ferenc (Barcs, független, 1988), Sütő László (Marcali, MSZP, 1989) és Hoffman Pál (KDNP, Tököl, 1989) következik.

A legtöbbször megválasztott polgármester

Egy másik rekordot a biatorbágyi polgármester mondhat a magáénak: Palovics Lajost immár hatszor választották meg a település első emberévé, őt ugyanis 2003-ban egy időközi választáson is megerősítették a pozíciójában. Palovics a rendszerváltás óta általában több jobboldali párt támogatásával lett mindig polgármester, most egyébként egy helyi szövetség, illetve egyesület jelöltjeként futott be hatodszor.

Erős emberek a miniönkormányzatoknál

A miniönkormányzatoknál szintén esélyesek a sokszori újraválasztásra a helyi "erős emberek": Varászlón például azt a Gresa Gyulát választották meg most ötödször (ezúttal 54 szavazattal), aki 2001-ben az Index tudósítása szerint majdnem megbukott, mert a veje lerombolta Varnus Xavér orgonavirtuóz garázsát.

Szintén rendkívül érdekes a helyzet egy másik apró önkormányzatnál: a Zala megyei Hernyéken, Lenti közelében Rabb László majdnem ötször egymás után lett polgármester, idén azonban 38 szavazatot kapott, éppen annyit, mint egyetlen - szintén független - riválisa, Bundics Tibor. Ez a döntetlen azt jelenti, hogy valószínűleg meg kell ismételni Hernyéken a szavazást.

Pártjelöltekből függetlenek, és fordítva: ex-kisgazdák és ex-MSZMP-sek

Kisvárosokban nem ritkák a független jelöltek, így október elsején Kisvárda, Veresegyház, Barcs, Szob és Pétervására egyaránt független polgármestert választott meg, ötödször ugyanazt a személyt, ők mindvégig nem pártjelöltként kerültek hatalomra, de a függetlenek egy csoportja más utat járt be.

Sarkadkeresztúron Nagy Mihály ugyancsak ötödször lett első ember. Ő először függetlenként, majd később MSZP-sként szerezte meg a polgármesteri címet. Ugyanezt tette Örkény városában az első három ciklusban még független Kovács István, aki az utóbbi két ciklusban MSZP-sként nyert. Hajdúhadházon fordított a helyzet: ezen a településen Béres László kezdetben még volt MSZP-SZDSZ-es közös jelölt is, később viszont függetlenként lépett fel, és ekkor is újraválasztották, idén ötödször lesz polgármester.

A Vas megyei Bögötén Patyi Elemért 1990-ben még FKGP és MSZMP(!) közös jelöltként választották meg, azóta viszont függetlenként lett mindig polgármester. A szintén Vas megyei Csánigon is az eredetileg FKGP-s Tömböly Dénes a második ciklustól kezdve függetlenként választtatta újtra magát, akárcsak Balogh Dezső, aki a megint csak Vas megyei Csipkereken a harmadik ciklustól, 1998-tól nem kisgazda jelölt. A Pest megyei Csömörön Bátovszki György hol kisgazdaként, hol függetlenként indult, most például megint függetlenként nyert. Ócsárdon Szilágyi Imre idén függetlenként indult sikerrel, de 1990-ben még MSZMP-sként, majd később munkáspárti jelöltként nyert sorozatban a Baranya megyei településen.

Független jelöltek a kisvárosokban, nagyközségekben és falvakban
(Index-válogatás a teljesség igénye nélkül)
Független, vagy helyi egyesület által támogatott polgármesterek lettek immár ötödször az Index válogatása szerint a városokban: Pásztor Béla (Veresegyház), Dr. Oláh Albert (Kisvárda), Feigli Ferenc (Barcs), Remitzky Zoltán (Szob), Béres László (Hajdúhadház), Pál László (Pétervására), Miskolczi József (Nyergesújfalu), Cservenák Pál Miklós (Mezőberény), Pap Tibor (Dévaványa), Szilágyi Menyhért (Csorvás), Győriné Dr. Czeglédi Márta (Jászfényszaru), Németh Károly (Cigánd), Hárs József (Bóly), Lajosfalvi József (Berhida), Borbély István (Polgárdi), Papszt Lajos (Lengyeltóti), Májer János (Tokaj), Hovánszki György (Nyírlugos), Kozma János Károly (Zalalövő).

Független, ötször megválasztott polgármesterek a falvakban: Kovács Győző (Boda), Schmidt Józsefné (Berkenye), Verkman József (Kadarkút), Germán Géza (Lőkösháza), Hangonyi László (Hangony), Papp István (Tószeg), Schumacher József Pál (Balatoncsicsó), Albert Csaba (Lukácsháza), Dorogi Árpád (Zsira), Guzmits Ferenc (Und), Baráth László (Girincs), Mondovits Mihály (Bácsszőlős), Vajas József (Esztár), Kerekes János (Gagyvendégi), Juhász István (Váchartyán), Kovács Béla (Osztopán), Szemes István (Ják), Bimbó József (Dánszentmiklós), Boriszov Zoltán (Baracska), Farkas László (Bögöt), Patyi Elemér (Bögöte), Kiss József (Bölcske), Rácz Róbert (Börcs), Frankó János Mihály (Csabacsűd), Tömböly Dénes (Csánig), Mecskei Károly (Csányoszró), Tóth László (Csapi), Hanig Antal (Csatka), Tarcza György (Csegöld), Fukszberger Imre (Csehimindszent), Aranyosi István (Csém), Krenner Róbert (Csempeszkopács), Noskó Sándor (Cserhátszentiván), Jónás József (Cserkút), Kaló Zoltán Pál (Csernely), Gyuk János (Cserszegtomaj), Németh József (Csertalakos), Mocsáry Balázs (Csévharaszt), Kardos János (Csibrák), Huszár Ferenc (Csitár), Bérces József (Csolnok), Horváth József (Csöde), Bátovszki György (Csömör), Baranyai Ernő (Csönge), Csoma Tiborné (Nyírkércs), Révész Dezső (Nyírtét), Bagoly Zoltán (Nyírtura), Nagy Károly (Nyőgér), Dani Ferenc (Óbánya), Fekete Gyula (Olaszliszka), Hódi Miklós (Őr), Vajmi Ferenc (Ortaháza), Agárdi András (Ősagárd), Fodor József (Osli), Kisari Zoltán (Ostoros), Vas Lajos (Ózdfalu), Molnár Balázs (Öcsöd), Bata Ferenc (Öttömös), Palóczy Lajosné (Máriapócs), Gresa Gyula (Varászló).