Olivér
1 °C
5 °C

Úgy néz ki, nagy pofont kapott a kormány

2008.03.09. 19:00
Kapcsolódó cikkek (1)
Eredményes volt a most véget ért népszavazás. A közvélemény-kutatók által vártnál jóval többen adták le szavazatukat. Ha az előrejelzéseknek hinni lehet, akár 3 millió fölött is lehet a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat eltörlő szavazatok száma. Minden második ember úgy érzi, Gyurcsánynak le kellene mondania, ha az igenek győznek, ugyanennyien vannak, akik nem számítanak arra, hogy a népszavazás után a belpolitikai helyzet alapvetően változni fog.

A közvélemény-kutatók a referendum előtti hetekben 33 és 54 százalék közötti részvételt jósoltak a mai népszavazásra. A fél hatos adatok szerint a szavazásra jogosultak 46,34 százaléka adta le eddig a voksát, a korábbi referendumok és parlamenti választások tapasztalatai alapján tehát 50 százalékot némileg meghaladó részvétel várható.

A Medián vasárnap azt közölte, a március 6-a és 8-a között, 1200 fős mintán végzett felmérésükben drasztikusan megnőtt a szavazási hajlandóság. A korábbi 47 százalék után ekkor már a választók 56 százaléka mondta, hogy biztosan elmegy szavazni. A kórházi napidíjat a választók 82, a vizitdíjat 80, míg a tandíjat a szavazók 78 százaléka utasította el. Az 50 százalék körüli részvételi arányt feltételezve ez azt jelenti, hogy több mint 3 millióan szavaztak igennel.

Népszavazók

Az 1989-es, négyigenes népszavazáson a szavazásra jogosult, nem egészen nyolcmillió magyarnak az 58,04 százaléka vett részt. Azóta sem fordult elő, hogy legalább minden második állampolgár leadja vokság egy referendumon. Az 1990-es, elnökválasztás módjáról döntő népszavazáson csak 13,98 százalék volt a részvételi arány.

1997-ben, a NATO csatlakozás a szavazók 49,27 százalékát, 2003-ban az EU-belépés 45,62 százalékát hívta az urnákhoz, míg a legutóbbi, 2004-es, kettősállampolgárságos, kórházprivatizációs referendumon csak 37,49 százalék volt a részvételi arány.

A népszavazás ötven százalék fölött várható részvételi aránya azt jelenti, hogy a mostani az 1989-es, négyigenes után a második legtöbb embert megmozgató referendum. Akkor 4,5 millió ember adta le a szavazatát, ami 58,04 százalékos részvételt jelentett. Azóta 13,98 és 49,27 százalék között mozgott a választók aktivitása, vagyis 19 év után fordulhat elő ismét, hogy a választásra jogosultak több mint fele leadja voksát.

Lehet egy kicsivel több?

A magas részvételi eredmény egyben szinte biztossá teszi, hogy mindhárom kérdésben fölényesen nyertek a vizitdíj, tandíj és kórházi napidíj eltörlését jelentő igen szavazatok, vagyis a referendum eredményes volt. A közvélemény-kutatók korábban – kérdésenként és felmérésenként váltakozva – azt jósolták, hogy az összes leadott szavazat 63-83 százaléka lesz igen. Egy 50 százalék körüli részvétel esetén ez az igenek 31,5-41,5 százalékos arányát, 2,5-3,3 millió szavazatot jelent.

Igaz, a felmérések ezúttal már a résztvevők számát illetően is meglehetősen pontatlanok voltak. Noha a közvélemény-kutatók utolsó felmérései azt mutatták, hogy napról napra nőtt a népszavazásra való kedv, egyedül a Gallup jósolt 54 százalékos részvételt. A Szonda-Ipsos például a hét közepén még csak 35-40 százalékos részvételt jósolt, míg a köztévével közösen készített, péntek este publikált felmérésében 40-45 százalékot várt.

Utolsó felmérésében a Medián is csak 47 százalékos részvételt jelzett előre, a Századvég-Forsense 40-50 százalékot várt (a Tárki ezúttal sem előzetes közvéleménykutatást, sem exit poll felmérést nem készített).

Sőt, a közvélemény-kutató cégek vezetői korábban szinte egyhangúlag arról beszéltek, hogy az előzetesen mértnél valószínűleg kevesebben mennek el ténylegesen szavazni. A köztévé péntek reggeli műsorában Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója azt mondta, 40 százalék körül, de inkább az alatt lesz a részvétel vasárnap. A Szonda Ipsos igazgatója, Závecz Tibor szintén legfeljebb 40 százalékos, míg Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke 40-45 százalékos, de inkább utóbbihoz közelebbi részvételre számított.

Kevés szavazónál is meglett volna

Azt egyelőre nem tudni, hogy a vártnál valamivel magasabb részvétel a nem-tábor aktivizálódását jelenti-e, vagy az igennel szavazók akartak-e biztosra menni. A közvélemény-kutatók mindenesetre úgy jósoltak, hogy az általuk előrejelzett részvétel esetén nyernek az igenek.

A legszorosabb eredményre a legkisebb részvételi hajlandóságot mérő Marketing Centrum számított. Szerdán azt közölték, hogy a szavazóképes lakosok 24 százaléka biztosan igennel szavaz, további 32 százalék szintén hajlik az igen szavazatokra, ám "komoly kétségei vannak a szavazás céljával és/vagy értelmével kapcsolatban", emiatt otthon marad. A cég egyik vezetője is úgy fogalmazott péntek este a Duna tévében, hogy 21 és 27 százalék között semmilyen eredmény nem lenne meglepő.

A Századvég-Forsense februári felmérésében azt olvashattuk, hogy a kórházi napidíjas kérdésre igennel szavazna a biztos résztvevők 70 százaléka. A vizitdíjas kérdésre az igenek 68 százalékos, a tandíjasra 63 százalékos arányát várták a felmérésben. Mivel ők 40-45 százalékos részvételt vártak, náluk a legszorosabb, tandíjas kérdésnél is 25,2 százalékra jön ki az igenek aránya – 40 százalékos részvétel esetén –, míg a másik két kérdésnél hasonló részvétel esetén legalább 27-29 százalékra jósolták az igenek támogatottságát.

Döntő fölény

A Medián csütörtökön azt közölte, hogy a végső elszámolásnál akár 80 százalékos fölénybe is kerülhetnek az igenek mind a három kérdésben. Azok aránya, akik igennel akartak szavazni, és biztosra ígérték a részvételüket a referendumon, a teljes lakosság 39-40 százalékát teszik ki, olvashattuk a cég utolsó jelentésében.

Az igenek legnagyobb arányú győzelmét a Szonda és a Gallup adatai valószínűsítik. Előbbi szerint a vizitdíjas kérdésre a referendum résztvevőinek 82 százaléka mondott igent, a kórházi napidíjat 83 százaléknyian, míg a tandíjat a szavazók 81 százaléka utasította el. Závecz Tibor azt mondta, az utolsó napokban néhány százalékponttal emelkedett a nemek aránya, de ez nem jelent jelentős változást a végeredményben.

A Szondához hasonlóan a Gallup is azt várja, hogy a referendumon részt vevő szavazók 80-82 százaléka veti el a tandíjak, vizitdíjak és kórházi napidíjak bevezetését. A felmérés szerint a Fidesz és KDNP támogatóinak 73 százaléka mondta, hogy részt vesz a referendumon, míg az MSZP és az SZDSZ támogatóinak csak 44 százaléka készült arra, hogy leadja szavazatát.

Gyurcsánynak talán mennie kellene, de nem fog

A pártok emlegetése nem véletlen. A Gallup és a Medián ugyanis nemcsak azt vizsgálta, milyen eredménye lesz a népszavazásnak, hanem azzal is foglalkozott, hogy annak a kormányra és a belpolitikára nézve milyen következménye lehet.

A Gallup felmérésnek ebből a részéből az derült ki, hogy a magyar felnőttek 52 százaléka szerint a kormányfőnek le kellene mondania, ha az igenek győznek a népszavazáson. Ugyanakkor a lakosok többségének némi szkepticizmusára utal, hogy a lakosság döntő többsége nem számít arra: a népszavazás után a belpolitikai helyzet alapvetően változni fog. Az ezt választók aránya 48 százalék volt, miközben csak minden negyedik felnőtt várt alapvető változásokat, és csak 19 százalék volt azok aránya, akik azt várták, hogy ha nem is alapvetően, de változni fog a belpolitika helyzet.

A Mediánnak válaszolók még ennél is visszafogottabbak voltak. A cég adatai szerint egyértelműen kisebbségbe kerültek azok, akik szerint az igenek győzelmét követően a kormánynak le kellene mondania: egy héttel a voksolás előtt csupán minden negyedik megkérdezett tartotta a referendum fő tétjének azt, hogy marad-e a jelenlegi kormány.