Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Pörböly, a csibe és a piros kukorica

2000.08.16. 23:50
Az alapszabályban megfogalmazott célok teljesültek, megszűnt a pörbölyi alapítvány. Mivel több mint egy éve nem érkezett befizetés a folyószámlára, az elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére létrehozott alapítvány számláján maradt összeget - 6,295 millió forintot - felosztották a károsultak és hozzátartozók között. Az alapítvány működését azonban jó magyar szokás szerint végig gyanúsítgatások, feljelentések, ügyészségi vizsgálat, perek sokasága övezte.
Pörböly lakossága két, sőt több részre szakadt. Egy falubéli bölcs nénike a következőket mondta erről: ,,eszi-marja magát a falu, aztán mindenki úgy néz a másikra, mint csibe a piros kukoricára. Főleg ha valaki vesz valamit, házat, nyugati autót. Rögtön megindulnak a találgatások."

Az adományok kezelésére létrehozott alapítvány technikai okokból csak 1993 májusában kezdhette meg a működését. A februártól májusig eltelt átmeneti időszakra a pörbölyi önkormányzat ,,jobb híján" bankszámlát nyitott. Erre érkezhettek a pénzek, a számláról azonban senki nem vehetett le.

Ügyészségi vizsgálat és bírósági eljárás az alapítvány ügyében

Gályer János akkori pörbölyi polgármester szerint a legtöbb adomány a tragédiát követő első hónapban érkezett, körülbelül 9-10 millió forint, ez az összeg egy-két millióval növekedett még. Májusban tető alá került az alapítvány ügye, az önkormányzati számlán lévő pénzt pedig hiánytalanul áttették az alapítvány számlájára.

A faluban azonban elkezdtek terjedni a hírek, miszerint legkevesebb negyvenmillió forint adomány érkezett. Októberben az érintett 27 családból 23 az ügyészséghez írt beadványában az önkormányzatot és a kuratóriumot hűtlen kezeléssel vádolta. 1994 nyarán a Legfőbb Ügyészség a következőket állapította meg: az adományok kezelői jó gazdaként jártak el, a tényfeltárás során nem találtak visszaélésre utaló nyomot.

Az ügyészségnek azonban két fenntartása volt. Az egyik: az alapítvány vagyonát illetőleg a kuratórium által benyújtott dokumentumok egy helyen 11 millió, máshol 13 millió forintról számoltak be. Mi az oka a különbségnek? Másodszor: az önkormányzat az alapítványtól 3,2 millió forintot pályázat útján elnyert iskola építésére. Történt-e jogcím nélküli gazdagodás? Az ügyészség bírósági eljárást kezdeményezett.

Pénzügyi szabálytalanság nem történt

Az ügyészség által indított polgári eljárásban 1996. decemberében a Szekszárdi Városi Bíróságon elsőfokú ítélet született. Ez megerősítette a korábbi vizsgálatokat: visszaélés, pénzügyi szabálytalanság nem történt. Ekkorra azonban a szülők már senkinek sem hittek, legfőképpen nem az önkormányzat és a kuratórium vezetőinek.

Az alapítvány vezetői (kivétel nélkül köztiszteletben álló emberek, így például a gyerekek háziorvosa, a bátaszéki iskolaigazgató, a pörbölyi polgármester, Tolna megye főjegyzője) szerint a kétmilliós eltérést az okozhatta, hogy az ügyészség két különböző időszakban vizsgálta az alapítvány vagyonát, a kamatok pedig időközben jóváíródtak.

Ami pedig az iskolát illeti. Nőt László, az alapítvány létrehozásában segédkező szekszárdi ügyvéd szerint a célkitűzések közt szerepelt: a halottak kegyeleti emlékének megőrzése, a tartósan sérült gyermekek gyógykezelése és rehabilitációja, a lelkileg sérült gyermekek visszailleszkedésének elősegítése, legutolsó pontként pedig az iskola felépítése. Ebbe a szülők is beleegyeztek, mert a baleset után mindenki úgy gondolta: ha lett volna iskola Pörbölyön, a gyerekekkel nem történt volna a katasztrófa. (A négy tantermes iskola egyébként azóta felépült.)

Az érintett családok nem szólhattak bele az alapítvány ügyeibe?

Az elégedetlenkedő szülőket képviselő Egressy András ügyvéd szerint jogilag az alapítvány működésében nincs kivetnivaló, erkölcsileg annál inkább. A Polgári Törvénykönyv a magánalapítványok esetében - a szélesebb ellenőrzési jogosítványokat adó közalapítvány létrehozására 1993-ban még nem volt mód - az alapító (ez esetben a pörbölyi önkormányzat) számára biztosítja az ellenőrzési jogokat.

Erkölcsileg viszont annál inkább kifogásolható, hogy miközben az adományozók elsősorban a hozzátartozóknak küldték a pénzt, a családok semmilyen formában nem szólhattak bele az alapítvány ügyeibe. Pedig az adományozók elsősorban nem - miként történt - településfejlesztésre adták a pénzt.

Ennek ellenére, mondja az ügyvéd, a huzavona még mindig elkerülhető lett volna, ha a kuratórium a legelején részletes jelentést tesz közzé. Ehelyett a tagok sértődött, a szülőket leszóló nyilatkozatokat tettek, a hivatalos vizsgálatok pedig azt a látszatot erősítették az emberekben, ha már a hatóságok is eljárnak, akkor valami tényleg nincs rendben.

Rágalmazásért 3 év

Az egyik szülőt, Kovács Gyulát a Tolna Megyei Bíróság jogerősen három év próbára bocsátotta rágalmazásért. Kovácsnak az egyik gyermeke meghalt, a másik megsérült az 1993. februári tragédiában.

Az apa 1996 januárjában egy rádióműsorban azt nyilatkozta, az elhunyt gyermekek családjához nem jutott el a közadakozásból összegyűlt pénz, a polgármester azonban a tragédia óta meggazdagodott, a jegyző nyugati autót vett. Gályer János polgármester és Nagy Ferenc jegyző beperelte a nyilatkozót. (Kovácsnak korábban már volt egy rágalmazási pere, egy embert megvádolt azzal, hogy ő lopta el a vasúti sorompó fényjelzőjéhez szükséges akkumulátorokat.)

Bizonyítékok az alapítvány kezelői és a pörbölyi polgármester ellen?

A tragédiában érintett családok egy része a pécsi székhelyű Jog + 1 Bt.-hez fordult. E cég vezetője, Bakonyi Péter szerint évek óta gyűjtögeti a bizonyítékokat - rendelkezik is már ilyenekkel - az alapítvány kezelői és a pörbölyi polgármester ellen.

Állítja: az önkormányzat teljes pénzügyi átvilágítása a banktitok miatt soha nem történt meg, a bírósági eljárás során pedig az igazságügyi könyvszakértők abból dolgoztak, ami volt. Vagyis az alapítvány által becsatolt naplófőkönyvekből. Az pedig nem elképzelhetetlen, hogy nem minden adomány jelent meg az alapítvány vagyonában - mondja Bakonyi.

Nőt László szerint minden érintett kapott a pénzből, a legtöbbet a súlyos sérültek, a tragédiától meggyötört szülők csupán bűnbakot akartak. Mások szerint a hivatalos vizsgálatok megállapításai ellenére is akadnak gyanús jelek arra vonatkozólag, hogy mégiscsak nyúltak azokhoz a számlákhoz.

A jogszabályok szerint azonban egy általános pénzügyi revízióhoz büntetőeljárás keretén belül van csupán lehetőség, ehhez azonban alapos gyanú kell, miközben az összes vizsgálat azt igazolta: minden a legnagyobb rendben történt.

Ez tény, a hatóságok több ízben megállapították: az alapítvány kuratóriuma, az önkormányzat, a polgármester, a jegyző kellő gondossággal és tisztességgel járt el.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.