Hazugságvizsgálat a Postánál

Nincs titkolnivalónk - vezette fel a Magyar Posta munkatársa azt a tegnapi sajtótájékoztatót, amelyen a posta és a Defend Kft. vezetői nyilatkoztak a két cég kapcsolatáról. Az apropót az a pénzszállítási szerződés adta, amelyet a napokban írt alá a két cég. Hogy mégis van, az hamar kiderült - a megbízás értékéről a két cég vezetői üzleti titokra hivatkozva nem kívántak tájékoztatást adni.

A megbízást a cég közbeszerzési eljárás során nyerte el. A pályázati kiírás értelmében 145 budapesti és 74 vidéki postahivatal készpénzellátását biztosítja majd. A pályázaton a Defendnek még két versenytársa indult, ám - úgy tudjuk - őket formai okokra hivatkozva zárták ki. A pályázati kiírás szerint a Defendnek a pénzszállítást november elsején kellett volna megkezdenie, ám ezt csak a napokban teszi meg. A szerződés 2005 végéig szól, ám - mint a vezetők közölték - ebben nincsenek olyan kitételek, amelyek erre az időszakra bebetonozzák a megbízást. A Defend végzi a posta pénzfeldolgozási tevékenységét is.

A 2001 januárjától érvényes szerződés alapján a cég 2005 végéig mindenképpen el kell hogy lássa ezt a tevékenységet, a felmondásnak ugyanis a teljes díj kifizetése az ára. A sajtótájékoztatón a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese, Böröcz István ezzel kapcsolatban azt közölte: bár a korábbi postai anyagokban valóban az szerepel, hogy a posta veszíthet a Defend megbízásával, most már látszik, hogy megtakarítást köszönhet a cég a pénzfeldolgozás kihelyezésének.

Belső vizsgálat

A Defend és a posta kapcsolatát tisztázni hivatott tájékoztatón Kalmár István, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója közölte, hogy üzleti titkaik nyilvánosságra hozásának büntetőjogi következményei is lehetnek. Elárulta, hogy belső vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy a két cég kapcsolatáról szóló dokumentumok miként kerültek ki a sajtóhoz. Kérdésre válaszolva elismerte azt is: a postai alkalmazottak kikérdezése során hazugságvizsgáló készüléket is alkalmaztak.

Jogtalan a hazugságvizsgáló használata

A munkáltatónak nincs joga arra kötelezni a dolgozókat, hogy hazugságvizsgáló gépes kikérdezésnek vessék alá magukat - állították egybehangzóan a két kereskedelmi televízió híradójában megszólaló jogászok. Hazugságvizsgáló gépet csak büntetőügyben lehet alkalmazni, és azt is csak akkor, ha az érintett ebbe beleegyezik.

Kalmár a napilap azon kérdésére nem válaszolt, van-e összefüggés a vizsgálat és a posta biztonsági főnökének, Túrós Andrásnak a távozása között. Az elnök-vezérigazgató annyit közölt, hogy Túrós jelenleg szabadságon van, és a munkaviszonyát érintő kérdésekre más nem tud felelni. Hangsúlyozta azt is: további elbocsátásokat terveznek a posta központjában, amit a központ racionalizálásával indokolt.

Az említett, a sajtóhoz eljutott dokumentációból derült ki egyebek között az is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta jóvoltából, tőkeemelés címszóval alig fél év alatt 863 millió forint került a Defend Kft.-hez. És miközben az állami tulajdonban lévő cégek - tagi kölcsönökkel együtt - összességében 1,3 milliárd forintnyi tőkejuttatásban részesítették az őrző-védő, pénzszállító céget, az 2000-ben 995 millió forintnyi veszteséget, valamint jelentős köztartozásokat halmozott fel.