Natália
-3 °C
7 °C

Póznákkal fenyegetik az áramszolgáltatót

2001.03.28. 15:16
A települések elvileg már egy éve bérleti díjat kérhetnek a területükön elhelyezett villamosvezeték-tartó oszlopok után, de annak konkrét mértékéről nem rendelkezik jogszabály, így még sehol nem fizet a póznákért a helyi áramszolgáltató. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) úgy döntött, összegyűjti és érvényesíti az önkormányzati igényeket. Az szolgáltatók szerint az Alkotmánybíróság tavalyi döntése sarokba szorította a cégeket: vagy a lakosságra hárítják a bérleti díjat vagy veszteségessé válnak.
Az Alkotmánybíróság tavaly februárban megsemmisítette a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi törvény egyik szakaszát, amely szerint az áramszolgáltatónak joga volt közcélú villamos műveit közterületen díjmentesen üzemeltetni. A díj összegét nem határozták meg, csupán azt, hogy arról a feleknek közösen kell megállapodniuk. Egyezség azonban nem született, és eddig még egyetlen szolgáltató sem fizetett az oszlopai után.

Éveken át nem fizettek a szolgáltatók

"Az áramszolgáltatók éveken keresztül megspóroltak rengeteg pénzt azzal, hogy ingyen használták a közterületeket. Azzal, hogy az eddigi partneri viszonyban kiszolgáltatott helyzetű önkormányzatok szerződést kötnek velük, valami a helyére kerül a jogállamban"- fejtette ki véleményét a közvetítő szerepet hivatalosan is felvállaló TÖOSZ főtitkára, Zongor Gábor az Indexnek.

Per helyett a tárgyalást ajánlják

Az önkormányzatok mintegy felével szerződéses kapcsolatban álló szövetség a tervek szerint az ország minden helyhatóságát és az áramszolgáltatók szövetségét is felkeresi az ügyben. Az egyeztetést követően így a településeknek nem egyenként kell tárgyalniuk a szolgáltatókkal, a TÖOSZ ugyanis összegyűjti és tervei szerint érvényesíti az önkormányzati igényeket. Néhány önkormányzat már jelezte, hogy egyetértés híján perelni fognak, Zongor szerint viszont a tárgyalásos út a célravezetőbb.

Egy pózna, egy négyzetméter

Egy, még a tavalyi AB döntés után a TÖOSZ által kért szakvélemény szerint a "póznadíj" mértéke a helyben kialakult közterületi tarifák szerinti lehet, de egy pózna esetében is legalább 1 négyzetméternek megfelelő díjat kellene fizetni. Ez önkormányzattól függően napi 20 és 400 forint körül mozog az országban. A szakvélemény olyan megállapodások megkötését javasolja, amely szerint a fizetendő díj kiváltható a szolgáltató fejlesztésével, és elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a díj mértékéig a település intézményei kedvezményesen kapjanak áramot.

A szemfüles Kemenesmihályfa

Az AB döntése után a kemenesmihályfai önkormányzat indított pert helyi szolgáltatója, az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. (ÉDÁSZ) ellen, évi 6,1 millió forintot követelve a település területén álló villanypóznák után. A Győri Városi Bíróságon az ügyben első fokon precedens értékű ítéletet hoztak: Kemenesmihályfa követelése jogos, és minden póznára vonatkozik, nem csupán az AB döntés után felállítottakra.

"Veszteséges lenne a cég"

Ha mind a 864, a szolgáltatási területünkön működő önkormányzat a kemenesmihányfai igényhez hasonló követeléssel lépne fel, az a 300 ezer villanyoszlop esetében körülbelül 7,5 milliárdos többletköltséget jelentene a cégnek évente, evvel pedig veszteségessé válnánk - tájékoztatta az Indexet Húshagyo Károly, az ÉDÁSZ kommunikációs igazgatója. A 140 településen szolgáltató ELMÜ többletköltsége hasonló esetben meghaladná az évi 10 milliárd forintot.

Áremeléssel riogatnak

Ha nem sikerül az önkormányzatokkal megegyezni, elképzelhető, hogy a hazai áramszolgáltatók a Magyar Energia Hivatalhoz fordulnak rendkívüli ár-felülvizsgálati kérelmükkel - mondta el lapunknak Boross Norbert, a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének titkára. Boross szerint azt kérvényeznék, hogy a póznadíjat, más költségekhez hasonlóan építsék be a villamos energia árába. Az energia hivatal előkészítése alapján a gazdasági miniszter dönthet úgy, hogy a megemeli a villamos energia árát.

Irreális követelések

Az önkormányzatok nyilvánvalóan bevételre törekednek, ám a póznadíj ezzel egyfajta, a lakosságra háruló újabb díj vagy járulék formájában jelenne meg - tette hozzá Boross, aki szerint az volna az egyik legfontosabb teendő, hogy szabályozzák az önkormányzatok által beszedhető bérleti díj mértékét. Kemenesmihályfa például évi 25 ezer forintért adná a belterületén, és évi 20 ezer forintért a külterületén álló póznák "kéttenyérnyi" helyét, amely összeg, Boross szerint teljes mértékben elrugaszkodott a valóságtól.

Az AB döntésen felbuzdulva több helyi képviselőtestület is - így Mohács, Ivándárda vagy Pécs - úgy döntött, hogy behajtja a helyi szolgáltatóján a póznadíjat. A konkrét követelések azonban már nem jutottak el az áramszolgáltatóhoz, a tárgyalások ugyanis megrekedtek - tudtuk meg a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató (Dédász) jogtanácsosától, Trinn Tamástól, aki szerint ennek hátteréről nem nyilatkozhat telefonon keresztül. A Dédász illetékese emellett hangsúlyozta: készek az együttműködésre és a kifizetésekre is, ám kemenesmihályfaiak követelését ő is irreálisnak tartja.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.