Kormányzati politikai tanácsadás közbeszerzés nélkül

A Magyar Public Relations Szövetség szerint tarthatatlan, hogy az utóbbi években az állami PR-megbízásokat a közvélemény eleve korrupciógyanús ügyekként fogadja. A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy a hazai cégek már inkább eltitkolandó stigma, mint presztizsnövelő tényező a kormányzati megrendelés, az elismert ügynökségek pedig egyre kevésbé vállalják a megbízások hátterét firtató sajtóbotrányokat.

Objektív mérőszámok nélkül

A magyar public relations szervezetek képviselői és kormányzati kommunikáció több felelős vezetője az elmúlt napokban folytatta a nyáron szélesebb körben megkezdett vitát. Gál J. Zoltán kormányszóvivő az Index kérdésére elmondta, hogy a megbízások ügyében kialakuló félreértéseket elsősorban az okozza, hogy a közbeszerzési törvény elsősorban olyan területeken alkalmazható, ahol objektív mérőszámok dönthetnek a pályázók között. A kormányzati kommunikáció felelősei a jelenlegi jogszabály alapján valóban kiválaszthatnak egy-egy megfelelő médiavásárló céget, ám a kreatív ötletekre vonatkozó megbízások lebonyolítására nem alkalmas.

Csak listáról indulhatnának

Az állami PR-tevékenység társadalmi elfogadottságának növelése érdekében a kommunikációs szakemberek szükségesnek tartják egységes szakmai standardok és bírálati szabályok bevezetését. A szövetség javaslata szerint a megrendelőknek pontosítani kellene kommunikációs tárgyú közbeszerzések eddig megszokott kiírásán: például a fölösleges műszaki feltételeken, vagy a csak nemzetközi reklámcégek által teljesíthető éves bevételi előíráson. A PR Szövetség vállalná egy olyan céglista elkészítését is, amelyen azok az ügynökségek szerepelnének, akikért a szakma "jótáll" a kormányzati szervek és nyilvánosság előtt.

Alibi közbeszerzések helyett

A szövetség azt is javasolja, hogy a politikai tanácsadást és a PR-megbízások egy részét vegyék ki a nyílt közbeszerzések közül. Nyáry Krisztián, a Magyar Public Relations Szövetség elnökségi tagja úgy vélekedett, hogy ezek a tevékenységi körök olyan bizalmi viszonyt követelnek meg, amelyek minden kormány esetében "alibi közbeszerzéseket" eredményeznek: "Világos különbséget kell tenni a versenyeztethető munkák és a bizalmi feladatok között. Nem várható el egyetlen kormánytól sem, hogy például a kommunikációs stratégiájának kidolgozását olyan tanácsadókra bízza, akikkel nem ápol bizalmi viszonyt." Nyáry szerint amennyiben szigorú szabályok rögzítenék az egyszerűsített módon tendereztethető munkák körét, nyilvánosságra hozva a megbízási díjat és kizárva többek között az alvállalkozók bevonását, akkor "kinyomhatnák a tisztességtelen cégeket a piacról, a tisztességeseket pedig nem érhetné méltatlan támadás".