Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Politikai nyomás alatt a közszolgálati média

2002.02.21. 16:55
A szeptember 11-i merénylet a média mozgásterének beszűküléséhez vezetett -állapítja meg csütörtökön ismertetett jelentésében a nemzetközi Sajtóintézet (IPI). Az elemzés részletesen foglalkozik a magyar sajtó helyezetével, ezen belül a közszolgálati médiára gyakorolt politikai nyomással is.
A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) csütörtökön Bécsben bemutatta éves jelentését a sajtószabadság helyzetéről, s Johann P. Fritz, az IPI igazgatója arra mutatott rá, hogy "sokkoló" mértékben romlott a sajtószabadság légköre az Egyesült Államokban szeptember 11. után, s az események máshol is a média mozgásterének beszűkítésére irányuló kísérletekhez vezettek - adta hírül az MTI.

A világ legjelentősebb sajtóorgánumainak kiadóit és főszerkesztőit tömörítő szervezet jelentéséből kiderül: 55 újságíró vesztette életét hivatása gyakorlása közben, s 101 újságíró volt börtönben 2001-ben. Az IPI továbbra is riasztónak tartja a helyzetet Oroszországban, ahol a jelentés szerint Vlagyimir Putyin elnök alatt visszalépés következett be a sajtószabadság terén. Fritz úgy vélte: a hatalmon lévők Oroszországban és az Egyesült Államokban azonos minta szerint járnak el, s a fő különbség, hogy ezt a sajtó az Egyesült Államokban taglalja, míg Oroszországban nem.

A jelentés Magyarországról szóló részében az IPI szól a média rendszerváltás utáni átalakulásának nehézségeiről, majd részletesen ismerteti Mendereczky Károly MTV-elnökké való megválasztásának előzményeit, kitér a kuratórium összetételének vitatott voltára, s felidézi, hogy az IPI már Orbán Viktor kormányfőnek írt levélben is kifejezte aggodalmát a televízió függetlenségével kapcsolatban. Szól a jelentés arról, hogy a köztévé tavaly pénzügyileg teljes mértékben összeomlott, és tartozása több milliárd forintra rúg.

Az IPI jelentésében részletesen foglalkozik a Fidesz és a sajtó kapcsolatával. Ennek kapcsán megemlítik, hogy a Fidesz májusi konferenciájára nem engedték be a Magyar Hírlap munkatársait, s részletesen ismerteti ennek előzményeit is. Így beszámol arról, hogy a napilap egyik publicistája Kövér László, a Fidesz elnökének likvidálásáról írt. A jelentés megemlíti Frei Tamás hírhedt riportját is, amelyben egy állítólagos bérgyilkost faggatott arról, mennyiért vállalná Orbán Viktor kormányfő meggyilkolását.

Az IPI jelentése megállapítja: a médiával szembeni konfrontáció és a közszolgálati intézményekre gyakorolt állami befolyás indította az Európai Uniót arra, hogy nyilvánosan szóvá tegye a kormány néhány módszerével való egyet nem értését. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke 2001. április 5-én leszögezte, hogy többek között a médiatörvényben is szükség van változtatásokra ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalásokon egyetértést lehessen elérni.

Az IPI-jelentés megemlíti, hogy Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság című rádióműsor főszerkesztője a rendőrséghez fordult, mert fenyegető leveleket kapott. Emellett szól arról, hogy Lakatos műsorát uszító tartalma miatt az ORTT is elmarasztalta. Végül a jelentés pozitívumként emeli ki, hogy az első roma rádióadó februárban megkezdte műsorát.