Felfüggesztett börtönt kértek Princznek
Nem záratná börtönbe a 35 milliárd forintos sikkasztással vádolt Princz Gábort az ügyészség. A Postabankot csődbe vivő bankár tagadja bűnösségét.
Felfüggesztett szabadságvesztést kért a 35 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolt Princz Gábornak és társainak a vád képviselője a Postabank-per keddi tárgyalásán. Indoklásként azt hozta fel, hogy az ügy már tíz éve húzódik, és a gyanúsítottak mind büntetlen előéletűek.
A vád szerint a pénzintézet vezetői 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették.
A Postabank hitelkihelyezései során engedményeket tett tekintélyes és befolyásos ügyfeleinek, a bank vezére pedig kvázi támogatásként nyújtott hiteleket sportszövetségeknek, kulturális intézményeknek. Minderre nem derült volna fény, ha nincs a Postabank-pánik, amikor a bank rossz anyagi helyzetéről keringő hírek hatására a bank befektetői tömegesen vették ki pénzüket.
A bank működése már 1995-ben a veszteség irányába mutatott, drága rövidlejáratú hitelek és jövedelmet nem termelő befektetések jellemezték a bankot. 1996-ban mégis dinamikus üzletpolitikát fogalmazott meg a bank vezetése, így ténylegesen is veszteségessé vált. A bankfelügyelet vezetője 1996 végén levélben jelezte a hitelintézet vezetőinek, hogy óvatos banki működésre lenne szükség, komoly feszültségek vannak a bank működésében, szükséges az eszközök és források lejárati szerkezetének, a kamatpolitikának az átrendezése.
Az ügyészség szerint ekkoriban már nyilvánvalóvá vált, hogy a dinamikus növekedés miatt a bank tőkéje elveszhet. 1995. április és 1997. december között összesen mintegy 40 milliárdos vagyonvesztés következett be, amiből több mint 34 milliárdot okozott a menedzsment elhibázott üzletpolitikája.
Az 1997. februári bankpánik során a lakossági betétesek néhány nap alatt 70 milliárd forintot vontak ki. A bankfelügyelet azonban azt jelezte, hogy az alapvető problémákat nem a bankpánik okozta.
A bank konszolidációja a pánik után kétszázmilliárd forint körüli összeget emésztett fel.
Princz Gábor, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatója és hat egykori vezetőtársa az eljárás során tagadta bűnösségét. A büntetőper csütörtökön védőbeszédekkel folytatódik. A Fővárosi Bíróság elsőfokú határozatát várhatóan júliusban hirdeti ki.
