Gyurcsány elfeledtetné a nejlonban vitt cserecipőt

Gyurcsány Ferenc ötvenperces felszólalásával kezdődött meg a parlamentben a kormányprogram vitája. A kormányfő foghíjas ellenzéki padsorok előtt tartotta meg beszédét.

Mik vogymuk?

A parlament vezérszónokaként Gyurcsány az Új Magyarország szabadság és szolidaritás programját, a Sikeres és modern Magyarországért 2006-2010 között néven a parlament elé benyújtott tervezetét ismertette.

A kormányfőjelölt bevezetésként azt a kérdést válaszolta meg, hogy milyen ma a világ, és ebben milyen szerepe van Magyarországnak. Itthon Gyurcsány szerint a belső viták elhomályosították, hogy merre megy a világ, de ő a parlamenti pulpitusról megadta az irányt.

A világot a globális gazdasági és kulturális verseny határozza meg, mondta a miniszterelnök-jelölt. És hogy mi Magyarország célja ebben a világban, az Gyurcsány szerint a "nyugatias életviszonyok és a polgári ország megteremtése". "Szolgáltató és befektető államot akarunk" - tette hozzá.

Kormányfő a tévében

Gyurcsány bejelentette, hogy 2007-től évente 1000 milliárd forintot fognak EU- és nemzeti forrásokból a hétköznapi viszonyaink megváltoztatására fordítani, és Gyurcsány reményei szerint ugyanennyi pénz áll majd rendelkezésre magántőkéből. "Ez nagyobb pénz, mint a XIX-XX. század fordulóján történt változások volumene".

Betoncsík és nejlonzacsi

Magyarország idegenforgalmi központtá alakítható, vázolta fel nagy vonalakban Gyurcsány a jövőt. Virágzó kisválalkozásokat, kinyíló falvakat említett, amik a munka lehetőségét teremtik meg. "Az út nem egyszerűen betoncsík", fogalmazott a miniszterelnök-jelölt, aki szerint olyan programot indítanak el, hogy el lehessen felejteni, hogy nejlonzacskóban kell a cserecipőt vinni a munkába.

Magyarország bioenergiatermelésben Európa legjobbjává válhat. Gyurcsány felsorolásszerűen kistérség-fejlesztési programot, a városközpontok és lakótelepek felújítását, a szélessávú internet bővítését, a környezetszennyezés felszámolását ígérte. Szükségesnek tartotta a gyremekszegénység felszámolását és a régiók megszervezését.

„Vitatkozhatunk, ki a demokratább és a modernebb, de most az dönt, képesek vagyunk-e élni ezzel a lehetőséggel, képesek vagyunk-e javítani a hétköznapi életviszonyokon” – mondta a kormányfő. Gyurcsány az ellenzéket „jobboldali barátainknak” nevezte, s arra kért mindenkit: bal és jobboldal azt keresse a másikban, amelyet egyként tisztel mindkét fél.

A közigazgatás szűkítéséről elmondta: 2006 és 2007 eleje között 23 százalékkal csökken a tisztviselők száma, a központi közigazgatás létszáma pedig 1500 fővel. Felhívta egyben az öt parlamenti pártot, hogy vasárnap egyeztessenek a „közigazgatás és az önkormányzati világ” ügyeiről.

„Nem kétséges számomra, hogy a gazdaság egyensúlyi problémáiért a többségi felelősség az előző kormányt terheli” – ismerte el a miniszterelnök. Rövid áttekintésében felidézte, hogy az Orbán-kormány 50 százalékkal emelte a köztisztviselők bérét és bevezette a lakástámogatási rendszert.

A 2002-ben hivatalba lépő Medgyessy-kormány erre Gyurcsány szerint azt mondta: „ha az Orbán-kormány ezt megtette, mi is vagyunk olyan legények a gáton”. Így 2002-ben a közalkalmazottak bérét emelték meg 50 százalékkal, majd bevezették a 13. havi nyugdíjat.

A hiányt látva lehetett volna kiigazítást tenni, de Gyurcsány szerint meg kellett várni a 2006-os kormányváltást, amikor az államreform és a pénzügyi egyensúlyteremtés lehetősége összekapcsolódott.

A Fehér könyv kritikája

Gyurcsány az Orbán Viktor Fidesz elnök által szerdán bemutatott, a kormányzásról készült Fehér könyvet méltányosan értékelőnek nevezte, és jóval visszafogottabbnak mondta, mint amivel szerinte az ellenzék az elmúlt négy évben riogatott.

Az átalakításról szólva Gyurcsány megemlítette, hogy jövőre 1000 milliárd forinttal kevesebbet fog az állam költeni, mint eddig, ami "jelentős átalakítást igényel". Gyurcsány szerint az elmúlt években méltatlan viták folytak például a gázár körül. Azt mondta, hogy a világpiacon háromszor annyit kell fizetni az olajért, mint négy éve, de Magyarországon csak 25 százalékkal emelkedtek az árak. Az egyenlőtlenség e példájában Gyurcsány azt állította, hogy a legtöbb állami támogatást nem a rászorulók, hanem a nagyfogyasztók kapják.

Az adórendszerrről a kormányfőjelölt alig mondott két mondatot, csak azt említette meg, hogy jelenleg több százezren találnak kibúvót a közteherviselés alól, de a kormány olyan programot készít, amellyel őket is az adók megfizetésére kötelezik.

Orbán hintapolitikát lát

A Fidesz vezérszónokaként felszólaló Orbán Viktor szerint a kormányprogram nem őszinte, és az MSZP a választások előtt sem volt őszinte. A Fidesz elnöke szerint ugyanis arra már volt példa, hogy a választási programot a kormányzás megkezdése után át kellett ütemezni, de az példátlan, hogy a kettő szöges ellentétben álljon egymással. Orbán szerint a koalíciónak nincs joga, mert nem arra kapta a választóktól a felhatalmazását, hogy a kampányban hirdetettel ellenkező irányba navigálja az országot. Orbán szerint a program maga "szemérmes, szereti a szenvedő szerkezeteket és az általános alanyt". A politikus visszautasítva az egyik idézett tétel megfogalmazását, leszögezte: nem általában az államháztartás vette fel a hiteleket, hanem "önök", a felhasználásról is "kizárólag önök döntöttek", Orbán szerint egyedül a kormányt terheli a felelősség azért, hogy ma minden csecsemő 1,4 millió forintos adóssággal születik.

Az ellenzéki vezető hintapolitikának minősítette a kormányzat korábbi és a program alapján várható tevékenységét. "A hinta kileng előre, kileng hátra" közben "lendületben", de egyhelyben vagyunk.

Az alkotó ellenzék nevében a kormány figyelmébe ajánlotta az általa alapkérdéseknek tekintett ügyeket. Orbán szerint ezek közül legfontosabb a népesedéspolitika, mivel a magyar lakosság létszáma folyamatosan csökken. A Fidesz elnöke szerint pártja számára a legmélyebb erkölcsi kérdés a tandíj. Orbán leszögezte, hálás a magyar nemzetnek, amiért ingyen tanulhatott, ezért pártja nem járul hozzá, hogy bevezessék a tandíjat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!