Ambrus
-7 °C
3 °C

A kormány nem vonja vissza a PSZÁF-törvény módosítását

2003.11.05. 17:36
Az MNB javaslata ellenére sem áll el a kormány a Szász Károly posztját megszüntető törvényjavaslattól. A kormányszóvivő a kabinet ülését követően az ingatlanszövetkezetek ügyében történt mulasztással vádolta a PSZÁF elnökét. Új törvénytervezetet dolgozott viszont ki a kormány az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban, amely a jelölő szervezetkre hárítaná a választási ellenőrök külföldre utaztatásának költségeit.
A kormány nem vonja vissza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvény módosításáról szóló javaslatot - közölte Gál J. Zoltán a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatón.

Jogi magyarázkodás

"A felügyelet elnöke volt az, aki többször kezdeményezte, hogy érdemes átvizsgálni a felügyeletre vonatkozó jogszabályokat" - tette hozzá a kormányszóvivő arra az újságírói kérdésre válaszolva, visszavonja-e a kormány a törvénymódosítást, miután a Magyar Nemzeti Bank ezt javasolta a kabinetnek. Szavai szerint a törvények felülvizsgálatára vonatkozó igény abból is kitűnt, hogy a Pénzügyminisztérium által indított vizsgálatok kapcsán a felügyelet elnökének feltett kérdésekre "jogszabályi magyarázkodás volt a válasz". Hangsúlyozta, ez azt jelenti, hogy érdemes átvizsgálni a PSZÁF jogi státusát, ez a munka pedig jelenleg folyik. "Ennek célja a befektetők és a betétesek védelme, mindazon anomáliák elkerülése jegyében, ami az elmúlt időszakban megrengethette hatmillió magyar bankbetét-tulajdonos bizalmát, és kárt okozott húszezer magyar állampolgárnak, akik az ingatlanszövetkezetekbe fektették megtakarított pénzüket" - mondta Gál J. Zoltán.

A pártok pénzén mehetnének

Új törvénytervezetet dolgozott ki a kormány az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban és azt javasolja a pártoknak, hogy a konszenzus érdekében mielőbb kezdjenek egyeztetéseket - közölte Gál J. A kormányszóvivő szerint a tervezetben - amelyet reményeik szerint a jövő hétre tervezett véglegesítés után be is nyújthatnak a parlamentnek - szerepel az összes olyan rendelkezés, amelyről korábban már megegyezés született a pártok között. Beszámolt arról, hogy az egyetlen vitatott kérdés kapcsán a kormány kiindulópontként azt javasolta, hogy a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok tagjait az Országgyűlés az Országos Választási Bizottság által sorsolással összeállított lista alapján, egyszerű többséggel válassza. A listát állító pártok megbízottjai a delegáló szervezetek költségén vennének részt a külképviseletekre küldött szavazatszámláló bizottságok munkáiban. "A pártok megállapodásán múlik, hogy mi kerül be a végleges tervezetbe" - fogalmazott Gál J. Zoltán, hangsúlyozva: a kormány minden erejével a megegyezésre törekszik.

Csökken az állami szerep a sportban

A kormány szerdán elfogadta a sporttörvény-tervezet változtatását, ahogy Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter fogalmazott: ez több a módosításnál, de kevesebb a rendszerváltásnál. Csupán egyetlen nyitott kérdés maradt. A Teller Ede atomtudós San Franciscó-i temetéséről a sajtótájékoztató előtt másfél órával hazaérkező miniszter szerint a társadalmi vita lezárultával eldőlt, hogy az új törvény alapján csökken az állam, és növekszik a társadalmi szervezetek szerepe. Az élsporttal azonos hangsúlyt kap a szabadidős tömegsport, a diáksport és a fogyatékosok sportja. A prioritásokat immár nem a mindenkori sportminiszter, hanem a sportélet szereplői határozzák meg.

A sportszervezeteknek és -szövetségeknek a működési költségeik fedezetét alapvetően maguknak kell előteremteniük, az állam csak kiegészítő támogatást adhat, kivéve az iskolai testnevelést és az utánpótlás-nevelést. Utóbbira nem csak a szakszövetségen keresztül, hanem közvetlenül is nyújtható dotáció. A versenyszerű élsport a szervezett utánpótlás-nevelésre támaszkodik. A szakszövetségek működési támogatásának mértékéről - meghatározott normatíva alapján - a Nemzeti Sportszövetség dönt, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium többletjogai megszűnnek.