'2006-ig kampány lesz'

2004.12.05. 23:43
Az eredménytelennek bizonyult vasárnapi népszavazásból okulhatnak mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikusok, hiszen megmutatkozott, hogy a feltett kérdésekkel, illetve az ezek ügyében folytatott kampánnyal nem tudták nagy arányban megmozgatni a szavazópolgárokat - vélik a politológusok.

Török: A választók hajlanak a gazdasági demagógiára

Török Gábor politológus azt mondta, hogy a népszavazás legnagyobb vesztese a kérdésre feltett két téma, mivel a jelek szerint azok nem találkoztak a választók többségének véleményével. A vesztesek közé sorolta a két kérdés mellett kampányoló politikusokat is, akiknek - fogalmazott - azt a tanulságot kell levonniuk, hogy más politikai témákat kell felvetniük.

Úgy értékelte az eredményeket, hogy a választók többsége inkább hajlik a "gazdasági demagógiára", mint a nemzeti érzelmű politikára, amit szerinte bizonyít a kórházprivatizációs kérdésre leadott igen szavazatok nagy száma a kettős állampolgársághoz képest. Egyetértett azokkal a választói észrevételekkel, hogy a kampány mindkét nagy párt részéről nagyon túlzó, egyoldalú, illetve a méltányosságot nélkülöző volt. "A választók nem a pártok utasítására szavaznak a népszavazáson, de meghallgatják véleményüket" - mondta Török Gábor.

Három csoportra osztotta a távolmaradókat: egy részük tudatosan, a kampány hatására nem élt szavazati jogával, mások "kompetenciahiány" következtében, míg megint mások politikai közönyből maradtak otthon.

Kéri: 2006-ig kampány lesz

A politikai erőviszonyok sokkal kiegyenlítettebbek, mint ahogy az az európai uniós képviselőválasztás után látszott - mondta Kéri László politológus, hangot adva azon véleményének, hogy az országban "2006-ig kampány lesz". Kifejtette, hogy a Fidesz biztos nyert ügynek gondolta a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, de az MSZP-t is meglepte az eredmény, mert az MSZP megosztott volt, ott egyáltalán nem volt arról szó, hogy olyan nagyon határozottan kiállt volna akár a pártvezetés, akár a tagságuk a nem mellett".

Kéri László kitért arra, hogy a népszavazás végeredménye "tulajdonképpen Gyurcsány Ferenc nagy győzelme". Arról, hogy Gyurcsány Ferenc a nem szavazat mellett foglalt állást, mindenki azt hitte, hogy a miniszterelnök "belavírozta magát egy olyan konfliktusba, amivel nagyot fog bukni" - fogalmazott, megállapítva, hogy Gyurcsány Ferenc jobban meg tudta ítélni az ország hangulatát.

Stumpf: Világos figyelmeztetés

A népszavazás eredménytelensége figyelmeztetés a politikai elitnek - mondta Stumpf István vasárnap este. "Azt mutatja, hogy rendkívül megosztott a magyar társadalom ezen kérdések mentén, ugyanakkor világos figyelmeztetést küld a politikai elit számára, hogy ezekben a kérdésekben újra kell gondolnia az eddig vitt politikáját, függetlenül attól, hogy melyik oldalon helyezkedik el" - mondta a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere.

Kifejtette, hogy mindkét kérdésben az igenek kapták a többséget, s bár kevesebbet ahhoz, hogy eredményes legyen a népszavazás, "de gyakorlatilag a kormánynak a kategórikus nemével szemben a népszavazás azt mondta, hogy igen, az egyik kérdésben megosztottabban, a másik kérdésben közel kétharmados arányban".

"Ha ebből a kormány nem azt a következtetést vonja le, hogy ilyen kategórikusan ezekre a kérdésekre nemmel nem lehet válaszolni, akkor rossz pályán van" - szögezte le. Hozzátette: a végeredmény az ellenzék számára azt tette világossá, hogy az emberek félnek mind a két kérdésben a szociális következményektől, "és a kormánynak az ijesztgető negatív kampánya hatékony volt, mert jelentős tömegeket tartott távol a szavazástól".

Csizmadia: Az emberek valami másra várnak

Csizmadia Ervin politológus a Klubrádió választási műsorában azt mondta: "A jobboldal úgy érvelt, hogy jó lenne ezt a népszavazást pártok felettivé tenni, de ahogy ezt a kampányt végigkísértem, ez valójában beleilleszkedett a szokásos magyar választási kampányok sorába". Magyarázata szerint a pártpolitika nagyon beleszól mindenbe, és a bizalom nagyon nagy mértékben elapadt az elmúlt években Magyarországon.

Mint mondta, egyrészt a két nagy politikai tábor egymás iránti bizalma csökkent, őket követik a szavazóik, és a szavazók is bizalmatlanok a másik tábor iránt. Csizmadia Ervin értékelése szerint az alacsony részvételi arány üzenete az, hogy egy ilyen horderejű ügyet hagyományos választási kampányként nem lehet prezentálni, mert az emberek valami mást szeretnének, valami másra várnának.