Döntené a dominókat a pénztártörvény eltörlése

2008.05.08. 15:36
A pénztártörvény csütörtökön bejelentett visszavonásával számos olyan intézkedés is hatályon kívül helyeződne, amely a betegeknek vagy éppen a gyógyszerészeknek kedvező. A törvény ugyanis nemcsak az egészségpénztárak létrejöttét szabályozta, de rendelkezett a hálapénzről, a várólistákról, a kórházak minőségi mutatóiról vagy éppen a gyógyszerészek kompenzációjáról. Információink szerint felmerült az is, hogy a törvény bizonyos elemeit nem helyeznék hatályon kívül.

Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatályon kívül helyezését javasolja az egészségügyi miniszter. Ezt Székely Tamás csütörtök reggel jelentett be a Világgazdaság Gyógyítás a reformok sodrában című konferenciáján.

Székely Tamás hétfőn még árnyaltabban fogalmazott. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény a teljes egészségügyi joganyaghoz hozzányúl, így ha csak visszavonják, akkor az egészségügy számos területe szabályozatlan maradhat, illetve visszaállhat egy régebbi, nem megfelelő szintre.

Székely arról beszélt, hogy meg kell nézni a törvény összes szakaszát, azt, mi mit szabályoz és hogyan. Ennek alapján lépésről-lépésre lehet eldönteni, mi az a megoldás, ami vállalható. Székely Tamás csütörtök délután többek között erről is tárgyal a miniszterelnökkel, a szocialisták egészségpolitikusaival és szakmai szervezetekkel.

Nézzük végi, melyek azok a pontok, amelyek a pénztártörvény visszavonásával elvesznének.

A törvény például kimondja, hogy a betegtől a jogszabályokban előírt térítéseken kívül semmilyen más jogcímen nem kérhető pénz. Ez nem titkoltan a hálapénzről is szól, igaz, szankciót nem határoz meg.

A pénztártörvény többlet díjazást adna annak a gyógyszerésznek, aki a patikában a betegnek az olcsóbb, generikus készítményt ajánlja. Mivel ebben az esetben az árrés is kisebb, a patikusok ezért a tevékenységért kompenzációt kapnának.

A pénztártörvény előírja a kórházaknak, hogy honlapjukon a minőségi mutatóikat, például a műtétek, műhibák, halálozási adatok, szakorvosok számát folyamatosan közzétegyék, s ezzel a beteget is tájékoztassák. A jogszabály meghatározza azt is, milyen feltételeket (professzorok, docensek, műtétek száma, eszközök) kell betöltenie egy kórháznak az ellátás meghatározott (progresszivitási) szintjén. Egyértelművé teszi a várólista szabályozást is. Meghatározza, hogy a kórházakban csak bizonyos ellátásokra kell várólistát vezetni, más esetekben betegfogadási listát kell készíteni.

Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a beteg hol és hogyan tehet panaszt, és ezt mennyi idő alatt kell kivizsgálnia az Egészségbiztosítási Felügyeletnek.

Fontos elem az is, hogy a jelenlegi „sajtpapír” taj-kártya helyett minden biztosítottnak egy elektronikus kártya elkészítését tennék lehetővé. Ezzel jobban nyomon lehetne követni a beteget a rendszerben és ellenőrizni jogosultságát. Az adminisztrációt egyszerűsítené, hogy az orvosok is elektronikus kártya használatával praktizálnának, így az orvos-beteg találkozások is nyomon követhetőek lennének.

A pénztártörvény teljes visszavonásával elveszne a háziorvosoknak tett egyik kedvezmény is. Nekik ugyanis jelenleg nem kell minden egyes vizsgálat után elszámolási nyilatkozatot adniuk a betegnek arról, milyen vizsgálatokat végeztek, és ezek után a társadalombiztosítás mekkora összeget számol el. Ezzel megkímélték őket egy újabb adminisztrációs tehertől.

Ugyancsak a pénztártörvény mondja ki az egészségbiztosító (pénztár) szerződéskötési szabadságát. Ez azt jelenti, hogy a nem megfelelően teljesítő kórházzal, szolgáltatóval felbontható a finanszírozási szerződés. A minőségi ellátást nyújtó új szolgáltatók pedig lehetőséget kapnak arra, hogy bizonyos ellátásaikat az egészségbiztosító finanszírozza.

Információink szerint felmerült az a variáció is, hogy a pénztártörvényt nem teljes egészében vonnák vissza. Az erről szóló jogszabály úgy fogalmazna, hogy bizonyos pontok hatályban maradnak. Nagy kérdés, mit szól ehhez a Fidesz. Elképzelhető, hogy az ellenzéki párt bizonyos rendelkezések meghagyását nem támogatná.