Újabb nevek az ügynöklistán

Hétfőtől folyamatosan bővülő történészi listát tesz közzé honlapján a Political Capital. A rendszerváltás óta kiszivárogtatásokkal összeállított neveket felváltja egy, a tudományos kutatások eddigi eredményeit lépésről-lépésre összegző oldal. A kutatóintézet közleménye szerint a "történészi lista" különbséget tesz az előző rendszer különböző felelősségű szereplői között.

A Political Capital közleményes szerint Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány volt minisztere, Járai Zsigmond MNB-elnök és Szalay Gábor SZDSZ-es politikus neve lekerült a listáról. A történészek szerint ténykedésük nem számított ügynöki tevékenységnek.

A Political Capital honlapjára pénteken került fel tizenkilenc olyan személy neve, akikről már korábban kiderült, hogy együttműködtek az állambiztonsági szolgálattal. A lista nem szolgált meglepetéssel.
Az első tizenkilenc név>>>

A megrendelők is felkerültek

A most feltett neveket az együttműködés foka szerint különböztetik meg. A passzív vagy együttműködést megtagadók között szerepel Mélik Endre birkózóbajnok vagy Vankó Magdolna volt szocialista országgyűlési képviselő. Az "aktív magatartású ügynökök" listáján találjuk Kiss Györgyöt, akit Antall Józsefhez fűződő viszonya miatt is szerveztek be 1960-ban. Tevékenysége 1990-ben lelepleződött, ennek ellenére a volt kormányfő maga mellé vette a Miniszterelnöki Hivatalra.

Született egy új kategória, a megrendelőké is, ahol egyelőre tizenöt név szerepel. Köztük van Berecz János, a Központi Bizottság egykori tagja, Biszku Béla, egykori belügyminiszter vagy Korom Mihály pártfunkionárius.

A Political Capital a pénteki akció fogadtatásával magyarázza, hogy a magyar társadalomban van igény a múlt feldolgozására és a továbblépésre.

Rainer hajlandó lenne

Rainer M. János hajlandó összeállítani egy teljes ügynöklistát. A történész a Klubrádió Kontra című műsorában ezzel az adatvédelmi biztos egyik nyilatkozatára reagált. Péterfalvi Attila korábban ugyanis arról beszélt, hogy az ügynökökre vonatkozó adatokhoz csak kutatási terv birtokában lehet hozzáférni, és nyilvánosságra hozni azokat. A történész hangsúlyozta: neki van kutatási engedélye, és ha elkészül a munkával, publikálja a teljes listát, kerül, amibe kerül.

Hol van a képviselői ügynöklista?

Az Orbán-kormány volt titokminisztere szerint a Miniszterelnöki Hivatal irattárában kell lennie annak a listának, amely az első szabadon választott parlament ügynökügyben érintett tagjainak névsorát tartalmazza. Demeter Ervin erről egy hétfő reggeli televíziós nyilatkozatában beszélt.

Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy "Önöknél nincs egy példány, még akkor sem, ha Boross Péter (MDF-es politikus) az Orbán-kormány idején a miniszterelnök úr személyes főtanácsadója volt?", Demeter Ervin azt válaszolta: "Miért lehetne ebből példány? Megvan az iratkezelésnek egy normális rendje, e normális rend szerint a Miniszterelnöki Hivatalban kell tartani, és valószínűnek tartom, hogy másolatot nem szabad róla készíteni".

Batiz András kormányszóvivő - aki "vélt" listáról beszélt, amelyet Németh Miklós "átadott volna" Antall Józsefnek - úgy nyilatkozott, ilyen a Miniszterelnöki Hivatalban "nem lelhető fel", mégpedig "azért, mert nincs ilyen dokumentum". "Hogyha át is adott valamit Németh Miklós Antall Józsefnek, akkor az nem egy hivatalos dokumentum volt, hanem valamilyen fajta olyan lista, ami utána hivatalosan nem került a Miniszterelnöki Hivatalban lefűzésre". "Ha Demeter úr keresi, akkor szerintem, javasolnám, hogy egykori párttársai között érdeklődjön, hiszen akkor még ő is annak a pártnak volt a tagja, amely kormányt alakított 1990-ben" - jelentette ki Batiz András.

Beépültek a gazdaságba

Kenedi János kutató szerint más nem történt, mint egy erős és szokatlan figyelmeztetés, hogy a társadalom nem nagyon tűri tovább, hogy a politikusok folyamatosan a pofájukba hazudjanak, és késleltessék a rendszerváltás óta az 1944 és 1990 közti iratok nyilvános megismerését. A Kossuth Rádió 16 óra című műsorának adott nyilatkozatában Kenedi elmondta, hogy a Poltical Capital vállalkozása nem több, mint egy utalás arra, hogy polgári engedetlenségi gesztust is vállalnak az emberek azért, ha az ismereteiktől meg akarnák őket fosztani.

Kenedi János úgy gondolja, hogy a valódi probléma az, hogy az állambiztonsági szolgálat éppen úgy nem számolt el a fekete pénzeivel, mint ahogy a párt sem számolt el a vagyonával 1990-ben; ezek a pénzek szerinte beépültek a gazdaságba és komoly lobbicsoportok vannak ezek között a fekete pénzek között.