Árpád
-2 °C
9 °C

Feloszlatható a hódmezővásárhelyi önkormányzat?

2000.07.04. 17:39
Ellentétesen értelmezi az alkotmánybíróság keddi döntését Hódmezővásárhely felfüggesztett polgármestere és hivatalban lévő alpolgármestere. A testület szerint alkotmánysértő önkényesen akadályozni egy megválasztott tisztségviselő feladatainak gyakorlásában. Túri József alpolgármester szerint önkényesség az ügyben nem történt, így Rapcsák Andrásnak mennie kell. A felfüggesztett polgármester viszont biztos abban, hogy a parlament a helyi képviselő-testület talpára köt útilaput, vagyis feloszlatja a grémiumot.
Kiemelkedő alkotmányos érdek fűződik a helyi képviselő-testület és a polgármester közötti jogviszony zavartalanságához, amiből következik, hogy az alkotmány alapján a választópolgárok által megválasztott polgármestert a helyi képviselő-testület önkényesen nem korlátozhatja feladatai ellátásában - állapította meg az Alkotmánybíróság kedden elfogadott véleményt nyilvánító határozatában.

Alkotmányos kötelesség a helyi önkormányzás zavartalanságának fenntartása

Rapcsák András, saját győzelmének tekinti a döntést
A testület kimondta, hogy a helyi önkormányzás zavartalanságának fenntartása, feltételeinek biztosítása a helyi képviselő-testületnek és a polgármesternek egyaránt alkotmányos kötelessége. Nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének az a helyi képviselő-testület, amely önkényesen akadályozza a polgármesteri megbízatás teljesítését.

Önkényes akadályozásnak minősül az is az alkotmánybírák szerint, ha a helyi testület nem indítja meg azokat az eljárásokat, amelyeket a törvény a helyi képviselő-testület és a polgármester közötti konfliktus megoldására rendel. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem tekinthető önkényesnek - így alkotmányellenesnek sem - a helyi képviselő-testület működése akkor, ha a testület igénybe veszi a konfliktus feloldására rendelt törvényi eszközöket.

Nem kötelező erejű AB-határozat

Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke elfogultságra hivatkozva nem vett részt az ügy elbírálásában, ugyanis az 1990-es évek elején egy felügyelő bizottságban tevékenykedett Rapcsákkal.

Rapcsák felfüggesztései
Tavaly márciusban fegyelmi eljárást indítottak Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester ellen és a vizsgálat idejére felfüggesztették tisztségéből. A politikus ellenfelei, a városgazdálkodás veszélyeztetésére hivatkozva kezdeményezték az eljárást. De Rapcsák szemére vetették azt is, hogy a város pénzéből finanszírozta névnapi partiját, illetve negyvenszeres áron értékesítette a Rapcsák család tulajdonában lévő cég azt a telket, amelyet 2, 4 millióért vásároltak és több mint 80 millióért értékesítettek. Rapcsák András több alkalommal visszafoglalta lepecsételt irodáját, s nem ismerve el felfüggesztését többször is megpróbálta összehívni a testületet, amely azonban minden alkalommal határozatképtelen volt. Rapcsák kezdeményezésére a Csongrád Megyei Bíróság megvizsgálta a képviselő-testület lépéseit, s határozatában visszahelyezte tisztségébe a városvezetőt. Erre azonban a politikus ellenlábasai újabb fegyelmit indítottak ellene és ismét felfüggesztették tisztségéből, amiért erőszakkal próbálta visszafoglalni irodáját és szidalmazta a város hivatalban maradt vezetőit. A kormány megelégelve a soha véget nem érő polémiát, január elején döntött úgy, hogy kezdeményezi a parlamentnél a hódmezővásárhelyi képviselő-testület feloszlatását, előtte azonban kikérik az alkotmánybíróság véleményét.
A különvéleményt megfogalmazó alkotmánybírók lényegét tekintve egyetértenek a határozattal, ám álláspontjuk szerint a véleményt nyilvánító határozat megjelölés ellentmondásos. Nézetük szerint az Alkotmánybíróság a nem kötelező véleményének határozatba foglalásával létrehozza a ,,nem kötelező erejű határozat" kategóriáját.

Az Alkotmánybíróságot a kormány kérte fel, hogy Hódmezővásárhely közgyűlésének működéséről soron kívül alakítsa ki véleményét, miután a belügyminiszter idén januárban kezdeményezte a helyi képviselőtestület feloszlatását. A testület feloszlatásának jogával az Országgyűlés csak akkor élhet, ha a helyi képviselő-testület működése ellentétes az alkotmánnyal. A kormány arra volt kíváncsi: alkotmányellenesen működik-e a közgyűlés, ha munkáltatói jogaival visszaélve, e jogokat nem rendeltetésüknek megfelelően gyakorolva, a polgármestert tartósan, lényegében határozatlan időre felfüggeszti.

Túri: az Önkormányzatot nem marasztalták el, Rapcsák: a parlament feloszlatja a testületet

Túri József hódmezővásárhelyi alpolgármester szerint az alkotmánybíróság határozatában nem marasztalta el a testületet, hiszen nem önkényesen akadályozták a polgármester munkáját, hanem fegyelmi eljárást indítottak ellene, s tisztségének megszüntetését is kezdeményezték a bíróságon. Hogy ezekben az ügyekben nem született döntés, annak köszönhető, hogy Rapcsák András minden egyes bírósági eljárás során épp a döntés előtti pillanatban elfogultságot jelentett be - vélekedett az alpolgármester.

Szerinte az alkotmánybíróság határozatának ismeretében Rapcsák egy dolgot tehet, lemond tisztségéről. Túri József úgy véli, arra már semmi esély, hogy a parlament feloszlassa a képviselő-testületet.

Rapcsák András, Hódmezővásárhely felfüggesztett polgármestere viszont saját győzelmének tekinti a döntést. A fideszes parlamenti képviselő az Indexnek kijelentette: egy dolog történhet, a parlament a kormány előterjesztésére feloszlatja a testületet. Rapcsák aláhúzta: egy normális jogállamban elképzelhetetlen az a kutyakomédia, amely immár 16 hónapja borzolja a kedélyeket.

A kormány az alkotmánybírósági döntés tanulmányozása után dönt arról, javasolja-e a hódmezővásárhelyi képviselő-testület feloszlatását - közölte Borókai Gábor kormányszóvivő.

Az Ab-határozat értelmezése
Szikinger István alkotmányjogász értelmezése szerint a parlament feloszlathatja a hódmezővásárhelyi testületet, miután a határozatból az sejlik ki, hogy nem történt minden megfelelően Hódmezővásárhelyen. Szerinte ez az ügy mindenképpen precedensértékű, hiszen az újkori demokrácia történetében példa nélküli, hogy egyáltalán felmerül egy képviselő-testület feloszlatásának ügye.

- A kormányra nézve nem kötelező érvényű az Alkotmánybíróság által kedden elfogadott, a hódmezővásárhelyi helyzettel kapcsolatos véleményező határozat - nyilatkozta az állásfoglalást értelmezve Holló András. Tájékoztatása szerint a kormány kedden, a dokumentum közzétételének napján megkapta az alkotmánybírósági határozat szövegét.

A helyettes elnök kiemelte: a határozat ismeretében a kormánynak kell állást foglalnia arról, él-e javaslattételi jogával, azaz javasolja-e a parlamentnek a hódmezővásárhelyi képviselőtestület feloszlatását. Ha él ezzel, akkor a parlament fogja azt eldönteni, hogy alkotmányellenes működésről van szó, avagy nincs - mondta. - Az Alkotmánybíróság hatáskörei közül ez az egyetlen, ahol az Alkotmány fenntartotta az alkotmányosság érdemében, tartalmában a döntési jogot a parlamentnek. Minden más alkotmányossági kérdésben kizárólagos döntési joga végső fokon az Alkotmánybíróságnak van - jelentette ki.

Hozzátette: hogy mi alkotmányos és mi nem alkotmányos, ez akkor is az Alkotmánybíróság szuverén közjogi megnyilvánulása, ha adott esetben ebben a hatáskörben kétségtelenül más álláspontot is elfoglalhat a parlament.