További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Kapcsolódók (3)
Az Alkotmánybíróságnál támadja meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a lex Répássy néven elhíresült Ptk. módosítást, amit keddi ülésén hagyott jóvá a törvényhozás. A Polgári Törvénykönyv módosítása szerint "akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban (időszaki lapban), rádióban vagy televízióban közölt valamely vélemény vagy értékelés sérti - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül -, követelheti saját véleményének vagy értékelésének közzétételét is". Az Alkotmánybíróság úgy véli, a véleménynyilvánítással okozott kárhoz viszonyítva a jogszabály aránytalanul korlátozná a sajtó szabadságát. A taláros testület szerint ugyanakkor a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága arányos mértékben korlátozható, ha ez az emberi méltóság, becsület, jó hírnév védelme érdekében szükséges.
A többségi határozat szerint a válaszadás joga korlátozza ugyan a sajtószabadságot, és közvetetten a véleménynyilvánítás szabadságát, de ennek a jognak az elismerése - a korlátozás arányossága esetén - általában indokolt azért, hogy alapvető jog védelmében segítséget kapjon az, aki gyengébb helyzetben van, mint a tömegtájékoztatási eszközök felett rendelkezők, továbbá azért, hogy a közvélemény több forrásból kapjon tájékoztatást.
Rendelkezik a törvény arról is, hogy ha a személyhez fűződő jog megsértése napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió vagy televízió útján történt, minden esetben közérdekű bírságot kell kiszabni. A személyhez fűződő jogok megsértése esetén kiszabható közérdekű bírság alkalmazási szempontjaira vonatkozó törvényi rendelkezés alkotmányellenességét nem állapította meg a testület.
Az elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály most visszakerül az országgyűlés elé, bár várhatóan ebben a ciklusban már nem döntenek a módosított törvényről a képviselők. A határozathoz párhuzamos indokolást készített Bihari Mihály alkotmánybíró, illetve különvéleményt fűzött Czúcz Ottó, Holló András, Kiss László és Kukorelli István alkotmánybíró - adta hírül az MTI.
Répássy üdvözli a döntést
Répássy Róbert az Alkotmánybíróság keddi határozatát kommentálva az MTI-nek örömmel üdvözölte, hogy a taláros testület zöld utat adott a válaszadás jogintézményének magyarországi bevezetése előtt. A lex Répássyként ismertté vált törvényjavaslat "névadója" rámutatott: az Alkotmánybíróság szerint a válaszadás jogának elismerése indokolt azért, hogy alapvető jog védelmében segítséget kapjon az, aki gyengébb helyzetben van, mint a tömegtájékoztatási eszközök fölött rendelkezők és azért is, hogy a közvélemény több forrásból kapjon tájékoztatást.
Lendvai szerint ez a Fidesz "fekete napja"
A mai nap a kormány sajtópolitikájának fekete napja, a Fidesz súlyos szakmai és politikai kudarca - véli az ügy kapcsán kiadott közleményében Lendvai Ildikó szocialista alelnök. Szerinte a Magyar Szocialista Párt álláspontja beigazolódott: az Alkotmánybíróság mai döntése szerint a " lex Répássy" alkotmányellenes, mert aránytalanul korlátozza a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát. A politikus úgy véli: a jogszabály szerkeszthetetlenné tette volna az újságokat, mert bírált művészek és politikusok válaszai töltötték volna meg a lapok hasábjait.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
