'Barnább bőrű, kissé cigányos beütésű'

A csaló "roma beütése" alapot adhatott volna a felperes fokozottabb körültekintésére - áll egy Debrecenben született elsőfokú bírósági ítéletben, amely miatt jogvédők az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz fordulnak. A döntés három éve született - írja a Magyar Hírlap.

A polgári pert a felperes azért indította, mert a lakása bérlője eladta az ingatlant. A bíróság az adásvételt érvénytelenítette. A bíró az indoklásában kifejti: a szerződést aláíró személy a felperesnél "barnább bőrű, kissé cigányos beütésű férfi volt". A szövegben később ez szerepel: "_hogy roma beütéssel rendelkezett, alapot adhatott volna a fokozottabb körültekintésre". A megyei bíróság másodfokon helybenhagyta a döntést, de mellőzte az eladó származására utaló kitételeket.

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke szerint a másodfokú bíróság ezzel szakmailag korrigálta az elsőfokú ítéletet. Szabóné Kerékgyártó Judit szerint az elsőfokú ítéletben a bíróság egyébként nem a fenti kitétel miatt semmisítette meg a szerződést, hanem azért, mert az értékesíteni kívánt lakás bűncselekmény útján szerezte az eladó.

A Magyar Hírlap megszólaltatja a pernyertes védőjét is, aki a romákra való utalásról annyit mondott, hogy a bírónak "talán nem kellett volna ennyire őszintének lennie". Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a konkrét ügyről nem nyilatkozott, ám megerősítette: hivatalos dokumentumban a roma származást nem szabad a megbízhatatlansággal összefüggésbe hozni.

A közlemúltban egy magyarcsanádi roma testvérpár kártérítési pere okozott közéleti botrányt; a bíróság első fokon az általuk kértnél kisebb összeget ítélt meg jogszerűtlen fogva tartásuk miatt, mert személyiségük az átlagosnál primitívebb, így a börtön nem viselte meg őket annyira.

Szakmai hibát követett el az a bíró, aki egy polgári per ítéletének indoklásában kockázati tényezőként említette a "roma beütést" - nyilatkozta az MTI-nek Szabóné Kerékgyártó Judit. Elmondta, hogy ez év márciusában, amikor az ügy tudomására jutott, elnöki figyelmeztetésben részesítette az első fokon eljáró bírót. Hozzátette: ilyen a hajdú-bihari gyakorlatban nem fordult még elő és az eljáró bíró is belátta, hogy hibázott. "Ezen túlmenően a polgári kollégium vezetése is értékelte az indoklásban szereplő kitételt, s azt szakmai tévedésnek minősítette" - mondta a bírósági elnök.