Roma küldöttség Ózdról Strasbourgba

2000.08.15. 19:01
Újabb roma csoport - most Ózdról - is a kivándorlást fontolgatja, ezért vezetőik már szerdán Strasbourgba utaznak. A romák nem szenvednek üldöztetést Magyarországon, és sajnálatos, hogy a zámolyi családok külföldön kerestek jogorvoslatot sérelmeikre - szerepel az Igazságügyi Minisztérium hétfőn kiadott nyilatkozatában. A Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője a nyilatkozat hangvételét haiderinek nevezi, amely csak további feszültségeket szít a romák ellen a magyar társadalomban.
Az elmúlt hetek eseményei, elsősorban a zámolyi romák franciaországi menedékkérelme arra késztette az Igazságügyi Minisztériumot, hogy nyilatkozatot adjon ki a cigányság magyarországi helyzetével kapcsolatban. Hende Csaba, a tárca politikai államtitkára ebben leszögezte, hogy hazánkban a romákat nem üldözik, ám ha valaki mégis úgy érzi, hogy a jogait megsértették, a hazai jogorvoslati lehetőségek, például a rendőrség, a bíróság, a kisebbségi ombudsman vagy a civil jogvédő szervezetek egész sorát veheti szabadon igénybe. Ezért az államtitkár sajnálatosnak tartja azt is, hogy a zámolyi romák a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordultak számos valótlan tényállítást tartalmazó panaszukkal, ahelyett, hogy itthon kerestek volna jogorvoslatot.

Feljelentették a zámolyi romák vezetőjét
Az MTI értesülései szerint Krasznai Józsefet, a székesfehérvári roma kisebbségi önkormányzat korábbi elnökét, a Strasbourgban tartózkodó zámolyi romák szószólóját feljelentette a kisebbségi önkormányzat, és ügyében vizsgálat kezdődik. Krasznai Józsefet azért jelentették fel, mert leltárhiánnyal adta át a hivatali helyiség berendezését, valamint a képviselőtestület tudta és beleegyezése nélkül lebontatta az iroda telkén levő melléképületet, s a mintegy 200 ezer forint értékű bontási anyagot elszállította. A hiányzó használati tárgyakról és két, együttesen nyolcvanezer forintértékű festményről mindeddig nem számolt el, a hivatalos leltárátadásra való többszöri felszólításnak nem tett eleget. Krasznai József az MTI megkeresésére telefonon közölte, hogy az iroda egyes használati tárgyait a székesfehérvári települési önkormányzat akkori jegyzőjének engedélyével a székesfehérvári Rádió utca 11. szám alatti, utóbb lebontott házból kiköltöztetett romáknak adta.
Az államtitkár emellett együttérzését fejezte ki a zámolyi konfliktus halálos áldozata, Csete Ferenc 21 éves csákvári fiatalember hozzátartozóinak. A Népszava információi szerint a rendőrség két héten belül befejezi a telepen történt gyilkosság nyomozását, és halált okozó testi sértés elkövetése miatt javasolja majd a vádemelést K. Krisztián és D. Magdolna ellen. A nyomozás nem terjed ki arra, hogy mit keresett a három fiatal éjfélkor a cigánytelepen. Nem lehet tudni azt sem, kié volt a helyszínen talált baseballütő, amelyet a romák állítása szerint a csákváriak hoztak magukkal.

A nemzetközi szervezetek is érdeklődnek a hazai cigányság helyzete után

Hétfőn Orsós Éva, az Európai Roma Jogok Központjának társelnöke, a kisebbségi hivatal volt vezetője Genfbe utazott, hogy ott az ENSZ meghívására emberi jogi szakértők előtt számoljon be a hazai cigányság helyzetéről.

Eközben a Strasbourgban menedéket kérő zámolyi romák ügye akár több hétig is elhúzódhat, a kérelmek elbírálását a francia törvények ugyanis nem kötik határidőhöz. A Strasbourgban tartózkodó roma családok szállását e hét szerdáig foglalta le az ottani önkormányzat. Ha addig nem kapnak választ a kérelmükre, további nyolc napra még ott lakhatnak, és további elhelyezésükről az önkormányzat dönt.

Ózdi küldöttség indul Strasbourgba

Az MTI értesülései szerint szerdán két társával Strasbourgba utazik Kótai Aladár, az Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, hogy személyes tapasztalatokat szerezzen a már ott tartózkodó zámolyi romacsoport helyzetéről, illetve, hogy az ott látottakról és hallottakról tájékoztassák azokat az ózdi romákat, akik - egyre többen - szintén a kivándorlást fontolgatják. Az ózdi küldöttséget több, a romákat támogató francia segélyszervezet is fogadja.

Sok vagy kevés a hét milliárd forint?

Az igazságügyi tárca nyilatkozata kiemeli, hogy az állami költségvetés az idén mintegy 7,2 milliárd forintot fordít a különböző roma programokra. A múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök 4,8 milliárd forintot említett.

Ebben az összegben, amely hatszázezer magyarországi romával számolva fejenként tizenkétezer forintot jelent egy évben, az oktatási programoktól az Országos Cigány Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok támogatásáig minden benne foglaltatik.

Az államtitkár megfogalmazása szerint a cigányok állampolgári jogon további sok-sok milliárd forintnyi támogatást élveznek.

Az Országos Cigány Önkormányzat sajtónyilatkozataiban kijelentette, hogy a valóságban erre a területre egy milliárd forintot sem szánnak, és kedden állásfoglalást tesznek közzé a roma célokra szánt kormány milliárdok felhasználásáról.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) vezetője a nyilatkozatban említett összeggel kapcsolatban elmondta, hogy ennek a többszörösére lenne szüksége a cigányságnak ahhoz, hogy normális körülmények között élhessen.

Rendszerváltást követelnek cigányügyben

A kormány haideri retorikája, amelyben bűnözőnek, hazáját elárulónak állítja be az áldozatokat, már jól ismert a történelem más eseteiből. Gondoljunk csak a század elején kivándoroltakra, vagy az 56-osokkal kapcsolatos megnyilvánulásokra - mondta el az igazságügyi tárca nyilatkozatával kapcsolatban az Indexnek Horváth Aladár.

A jelenlegi kormány a választásokkor még azt ígérte, hogy szakítani fog az állam szocialista cigánypolitikával, ennek ellenére a mai napig tapasztalható például a túltámogatás vagy az, hogy a romákat bűnözőnek bélyegzik. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a cigányügyben nem történt meg a rendszerváltás Magyarországon. A kormány hozzáállása gerjeszti az etnikai konfliktusokat, hiszen a bűnbakállítás azt eredményezi, hogy bármilyen sérelmet a cigányságon toroljon meg a társadalom - tette hozzá Horváth.

Az igazságügyi tárca nyilatkozata említést tesz a kormány hosszú távú roma stratégiájáról, amely várhatóan már szeptemberben a kormány előtt lesz. Ezzel kapcsolatban Horváth elmondta, hogy nem hosszú távú stratégiára van szükség, hanem azonnali intézkedésekre, hiszen a romák most éheznek és szenvednek az üldöztetéstől.