Árpád
-1 °C
9 °C

Árulózással és sínpárral tiltakoztak a szavazók

A rendszerváltás utáni népszavazások történetében most szavaztak legtöbben érvénytelenül. A legtöbben tisztában vannak ezzel, mert kis glosszákban tárják fel döntésük mozgatórugóit, de választási bizottsági tagokkal beszélve kiderült, van, aki már tizennégy éve szavaz anélkül, hogy tudatában lenne: érvényes szavazatot még soha nem adott le.
Minden eddiginél többen szavaztak érvénytelenül vasárnap a kórházprivatizációról és a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson, derül ki az Országos Választási Iroda statisztikáiból. Az 1997-es, NATO-ról szóló referendumon - a jelenleginél magasabb részvétel mellett - 44,961 ember döntött úgy, hogy nem dönt, a 2003-as EU-népszavazáson 17,998-an éltek szavazati jogukkal úgy, hogy sem az igen, sem a nem mellett nem foglaltak állást.

A várakozásoknak megfelelően a hétvégi kettős népszavazáson csúcsot döntött az érvénytelenül szavazók száma. A kórházprivatizációról 53,600 (1,78 százalék), a kettős állampolgárságról 61,048 ember (2,03 százalék) nem szavazott sem igennel, sem nemmel.

Harmadik karika

A választási szervek hivatalosan nem adnak tájékoztatást arról, hogy az érvénytelenül voksolók vicces fej rajzolásával, egy vaskos káromkodás papírra vetésével vagy szimplán egy üres szavazólap urnába dobásával fejezik ki véleményüket. Kis nyomozás után azonban sikerült részleteket megtudnunk. Az Index egyik érvénytelenül szavazója például a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a meglévő kettő mellé egy harmadik karikát is rajzolt, beleírt egy szabályos keresztet, és magyarázatul odajegyezte: "Ez egy érvénytelen igen szavazat." (A Vasas-drukker kollégánk értetlenkedésünkre megjegyezte, hogy érvényes igennel szavazott volna, ha az Újpest és az FTC futballistái nem szólítanak fel igen szavazásra.)

Valóságos kommentárok

Adler Tamás a II. kerületi Fenyves utcai általános iskolában számolta a szavazatokat, ahol a választásra jogosultak 60 százaléka nyilvánított véleményt. A nem párt által delegált bizottsági tag az Indexnek elmondta, a leggyakoribb érvénytelenszavazat-típus a borítékba csúsztatott kitöltetlen lap volt, de sokan úgy tették érvénytelenné a szavazatukat, hogy mindkét válaszlehetőséget beikszelték a két kérdésnél.

Akadtak extrémebb megoldások is: volt, aki szabályos ikszet tett az igenhez, mégis csak elméletben szavazhatott, mivel a nemet hullámos vonallal jelölte meg. Egy másik szavazópolgár szintén ikszet tett az igenhez, a nemet azonban két párhuzamos vonallal díszítette, mintha "sínpárt rajzolt volna a körbe".

Sokan úgy érezték, az eldöntendő kérdés nem elég, hogy nézetüket kifejtsék, így valóságos kommentárok is születtek a Fenyves utcai iskolában. "Rossz a kérdés, nem válaszolok" - írta valaki, míg egy másik szavazó kötelességének érezte odaírni a nemhez, hogy "Áruló!". Egy szavazópolgár egzisztenciális helyzetéről számolt be ikszelgetés helyett: "39 éves vagyok, 62 ezer forintból élek, előbb az én problémámat oldják meg!" - írta az illető, bár Adler nincs meggyőződve róla, hogy pontosan idézte az önvallomást.

Falvakban talán fegyelmezettebb emberek élnek, vontunk le messzemenő következtetést abból, hogy a Csongrád megyei Üllésen kevés érvénytelen szavazat volt. Azok, akik nem akartak véleményt nyilvánítani (tizenöten), két megoldás közül választottak: vagy egyátalán nem töltötték ki a szavazólapot, vagy az igen és a nem mellé is beírtak egy-egy ikszet -- a körön kívül.

Mocskos kommunisták

P. egy vidéki nagyváros szavazókörének pártdelegáltja 1990 óta. Az érvénytelen szavazók arányát nem ismeri ugyan, de neki is feltűnt: mintha a szokásosnál többen dobtak volna be érvénytelen szavazatot. Tapasztalatai szerint viszonylag kevesen szavaztak mindkét kérdésre érvénytelenül, akik szívük szerint így szavaztak volna, azok inkább távolmaradtak.

Érdekesebb kérdés, hogy miképp fejezték ki elégedetlenségüket ezek az emberek. "Az érzelmi megnyilvánulások legszélsőségesebb formái fordulnak elő - meséli. - Az egyik szavazó egyszerűen csak annyit írt: Elmentek ti a jó k_ anyátokba!" Az intellektuálisabb érvénytelen szavazó egész kis glosszát ír a szavazólapra, melyben feltárja döntése értelmi hátterét. A legtöbben mindkét választ bekarikázzák, vélhetően azért, hogy ne lehessen manipulálni a kitöltetlen szavazólappal.

P. találkozott hagyományteremtő szavazókkal is. "Tizennégy éve ülök ugyanabban a bizottságban - mondja. - Az egyik választópolgár - legyen szó népszavazásról, önkormányzati vagy országgyűlési választásról - rendszeresen egy pártot vagy választ jelöl be, viszont mindig melléírja, hogy mocskos kommunisták."