Ambrus
-7 °C
3 °C

Felmentették a Ságvári megölése miatt kivégzett csendőrt

2006.03.06. 14:39
Kristóf László 1944. július 27-én részt vett abban az akcióban, amelyben egy budai cukrászdában megpróbálták elfogni az illegális kommunista Ságvárit, aki azonban fegyverrel ellenállt és a tűzharcban életét vesztette. A Legfelsőbb Bíróság most kimondta: Kristóf Lászlót alaptalanul ítélték el 1959-ben Ságvári halála miatt.

A Legfelsőbb Bíróság felmentett egy, Ságvári Endre megölése miatt csaknem fél évszázada kivégzett csendőrnyomozót hétfőn. Kristóf László csendőr nyomozó törzsőrmester 1944. július 27-én részt vett abban az akcióban, amelyben egy budai cukrászdában megpróbálták elfogni az illegális kommunista Ságvárit, aki azonban fegyverrel ellenállt és a tűzharcban életét vesztette. Bővebben Ságvári életéről >>>

A történtek miatt 15 évvel később három egykori csendőrt halálra ítéltek, az 1959-ben kivégzettek közt volt Kristóf László is. A Legfelsőbb Bíróság Kristóf László ügyét azután tárgyalta, hogy Kristóf testvére felülvizsgálati indítványt nyújtott be. A fivér a néhai törzsőrmester felmentését kérvényezte. A hétfői felülvizsgálati tárgyaláson a bíróság felmentette az egykori csendőrt, más vádpontok esetében pedig elévülés, illetve büntethetőséget kizáró ok miatt megszüntette az eljárást. Az indítványozó jogi képviseletét és a vádlott védelmét Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke látta el.

Régi bűnök

1944-ben, az akkori budapesti rendőrfőkapitány a Ságvári Endre elleni intézkedésben részt vett csendőrök és rendőrök kormányzói kitüntetését az alábbi tényállás alapján javasolta: "Folyó év július hó 27-én 19 óra 45 perckor a csillaghegyi nyomozó csoportnál szolgálatot teljesítő Cselényi Antal detektív, Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozók, hosszú megfigyelés után, Budapest területén nyomára jutottak dr. Ságvári Endrének, aki már mintegy hét éve földalatti baloldali szervezőmunkát végzett és vezetett. Nyomon követték és a XII. ker. Szép Ilonai villamosvasúti kocsiszín mellett levő Nagy Béla-féle cukrászdában egy állítólagos Szabados nevű kommunista társával figyelés alá vették, majd őket elfogni igyekeztek. Elfogásuk után motozás, illetve bilincselés közben dr. Ságvári Endre, aki izmos férfi, hirtelen dulakodni kezdett és a szomszéd asztalon lévő aktatáskájához kapott, onnét önműködő pisztolyát előrántotta és rögtön tüzelt. Lövéseivel Cselényi Antal detektívet a jobb vállán, Kristóf László csendőrnyomozót a jobb combján súlyosan megsebezte, míg a hatósági közegek segítségére siető Pétervári János rendőrőrmester gépkocsivezetőt haslövéssel életveszélyesen eltalálta. A lövések leadása után dr. Ságvári Endre a helyiségből kimenekült, de a Palotás Ferenc csendőrnyomozó és a sebesülten utána futó Cselényi Antal detektív lövéseitől eltalálva holtan összeesett. Dr. Ságvári Endre Szabados nevű társát sikerült elfogni. A sérültek közül Pétervári János rendőrőrmester állapota haslövése következtében annyira súlyos, hogy életben maradása kétséges."

Kristóf Lászlót tizenkét társával (csendőrnyomozók, politikai detektívek, rendőrök) együtt 1959-ben állították bíróság elé. A koncepciós perben valamennyi vádlottat bűnösnek mondták ki emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett háborús bűntettben. Kristóf Lászlót és két társát halálra ítélték és kivégezték, a többiekre súlyos börtönbüntetéseket, mellékbüntetésként pedig vagyonelkobzást és - az életben hagyottakra - állampolgári jogok gyakorlásától való eltiltást szabtak ki.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány közleménye szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni súlyos megtorlásnak ez az 1959-es per is része volt. Az NJA szerint a Kádár-rendszer idején a hatalom meg akarta mutatni az önkényuralom erejét azokkal szemben, akiket - mint az elmúlt utolsó polgári államrendszer erőszakszervezetének tagjait - szívesen büntettek volna ellenforradalmi bűncselekményekért, de mivel erre a vádlottak nem vagy alig adtak okot, így régi bűnöket vettek elő.

Alaptalanul ítélték el

A jelenlegi eljárásban a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban a katonai ügyészség álláspontja az, hogy Kristóf Lászlót alaptalanul ítélték el Ságvári halála miatt, a háborús bűntettekben azonban változatlanul fennáll az egykori csendőr bűnössége.

A Legfelsőbb Bíróság döntésének szóbeli indoklásában hangsúlyozta: nem feladata történelmi események, politikai mozgalmak, ideológiák értékelése, kizárólag az 1959-ben született halálos ítéletet vizsgálhatta Kristóf László vonatkozásában. A bíróság szerint a Ságvári Endre halálakor intézkedő rendőrök az akkor hatályos jog szerint törvényesen, szabályosan jártak el, ezért a Kristóf László terhére rótt cselekmény az 1959-es ítélettel ellentétben semmiképpen nem lehet háborús bűntett. Az LB az iratok alapján azt is megállapította, hogy Kristóf László Ságvári Endrével dulakodva megsebesült és amikor Ságvári a halálos lövést elszenvedte, Kristóf a földön feküdt és már csak ezért sem lehetett felelős a haláláért.

A bíróság most kimondta, hogy abban is téves az 1959-es döntés, hogy Ságvári Endre az akkori törvények szerint jogszerűen járt volna el, amikor fegyverrel állt ellen az intézkedő hatósági személyeknek. Fél évszázada Kristóf László terhére rótták háborús bűntettként négy ember megkínzását is, továbbá azt, hogy amikor 1958-ban elfogták, ellenállt, megkísérelt megszökni. A kínzással elkövetett háborús bűntett kapcsán az LB megjegyezte, hogy az 1959-es ítélet tényállása "elnagyolt". A ítéletben rögzített cselekmény minősítése pedig hivatali visszaélés, ami az elbíráláskor már elévült, így ebben a vonatkozásában megszűntették az eljárást, mint ahogy a szökés, illetve hivatalos személy elleni erőszak vádpontja kapcsán is.

Éles vita

Ságvári Endre történelmi szerepének megítéléséről tavaly éles vita bontakozott ki az Élet és Irodalom hasábjain. Ungváry Krisztián történész akkor azt írta: "Ha van antifasiszta minimum, akkor léteznie kell antikommunista minimumnak is. Szomorú, hogy erről sokan nem akarnak tudomást venni, Ságvári emléktáblája előtt minden évben koszorúznak, de arra senki sem emlékszik, hogy a jog meggyalázásával, Ságvárira hivatkozva, az ő nevével és az ő nevében embereket akasztottak fel és családokat tettek tönkre."

Ugyanakkor György Péter közíró szerint Ságvári Endre esetében lényegtelen, hogy kommunista volt, sokkal fontosabb, hogy miért nem őrizzük azon keveseknek a nevét, akik függetlenül attól, hogy kommunisták, vagy jobboldaliak, de egyaránt antifasiszták voltak, és bátor emberek. Fencsik Flóra publicista Ságvári Endre kapcsán úgy fogalmazott: "azokban a bénult hónapokban, amikor sok százezren kapaszkodtak fel engedelmesen a marhavagonokba, ő legalább visszalőtt".

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!