Elévülés miatt szüntették meg a Siemens elleni vesztegetési ügyet

2007.05.08. 17:31
A rendőrség kedden megszüntette az eljárást abban az ügyben, amiben Farkas Imre, az egykori SATeLIT Tv-t üzemeltető TvEgy Rt. tulajdonosa azt állította: a magyarországi Siemens megzsarolta.

Hruska Csaba alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi osztályának vezetője elmondta, a Siemens és a TvEgy Rt. között támogatási szerződés jött létre 2001-ben, amiben a Siemens vállalta, hogy 1-1,5 milliárd forinttal támogatja a televíziót. A Siemens egy ideig teljesített, majd felmondta a szerződést. Farkas Imre, az azóta megszűnt SatElit TV volt tulajdonosa azt állítja: 2001-ben azzal a feltétellel kapott 1,351 milliárd forintnyi támogatást, hogy abból 720 milliót visszajuttat a kölcsönadóknak.

A televízió üzemeltetője-tulajdonosa azzal állt elő, hogy a 720 millió forintot "kézből kézbe a Siemensnek" kellett fizetnie, és ezt az összeget most visszakövetelné, de ettől, állítása szerint, a Siemens elzárkózott.

Zsarolás miatt

Az alezredes közlése szerint az egyezkedés során hangzott el olyan állítás, amit a televízió üzemeltetője fenyegetőnek érzett, ezért tett feljelentést zsarolás miatt, még tavaly szeptemberben. A rendőrök zsarolás és vesztegetés miatt folytatták le az eljárást.

"Beszereztük a támogatással kapcsolatos iratokat, meghallgattuk a feleket, szakértőt vontunk be a nyomozásba, amelynek a végén arra jutottunk, hogy a tényállás alkalmatlan a zsarolás megállapítására, ilyen magatartást senki nem valósított meg" - tette hozzá Hruska Csaba. Az állítólagos vesztegetés 2001-re datálódik, és mivel a büntetési tétele három év, ez az eset 2004-re elévült, így mód sem volt a arra, hogy nyomozzanak ebben az ügyben. Ezt a nyomozást tehát elévülés miatt szüntették meg.

A hvg.hu kedden megkereste Farkas Imrét, aki utalt arra, fenntartja állításait, csodálkozik a rendőrség eljárásán, és megfontolja, hogy panaszt nyújtson-e be az ügyészségnek.

Más ügyek

A Nemzeti Nyomozó Iroda több eljárást is indított a cég ellen. Az egyik gyanú szerint hajléktalanok bevonásával olyan számlagyárat működtettek, amelyek 1,5 milliárd forintnyi számlát bocsátottak ki valós gazdasági teljesítés és tényleges fizetés nélkül. Vizsgálat folyik arról is, igazak-e azok a gyanúk, miszerint a cég információkat vásárolt a honvédelmi tárca két munkatársától, hogy kedvezőbb helyzetbe kerüljön a laktanya-felújítási tenderen.