Hűtlen kezeléssel gyanúsítják a volt kormánybiztost

2002.11.09. 20:23
Hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség Sík Zoltánt, az Orbán-kormány volt informatikai kormánybiztosát. A kormánybiztosság több száz milliós keretszerződéseket kötött az Ormos Ügyvédi Irodával, illetve a Novák és Társai Ügyvédi Irodával, melyek a rendőrség feltételezése szerint teljesítmény nélkül vettek fel nagy összegeket. Az Index információi szerint az egyik ügyvédi iroda számláját már októberben zárolták. Sík Zoltán szerint a irodák munkáját igazoló papírokat az új kormány tüntette el.
Sík Zoltánt, az Orbán-kabinet informatikai kormánybiztosát kedden hallgatta ki és gyanúsította meg az ORFK gazdasági bűnözés elleni osztálya - értesült a Magyar Hírlap. Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkársága júliusban tett bejelentést az ügyben az ügyészségnek, amely a nyomozást elrendelte.

Nincs nyoma az elvégzett munkának

Az ügy előzménye, hogy 2001 augusztusában Stumpf István közvetlen munkatársa, Sík Zoltán kormánybiztos és Dessewfy Anna, az akkori jogi főosztály vezetője együtt kétszázmilliós keretszerződést kötött az Ormos Ügyvédi Irodával, illetve a Novák és Társai Ügyvédi Irodával, melynek mértékét később ötszázmilliósra emelték.

Az elvégzett munkáról az ügyvédek vagy nem is adtak teljesítményigazolásokat, vagy ha igen, akkor azokon irreális (napi 18 órát meghaladó munkavégzést igazoló) számok szerepeltek. A munkáról csak annyit lehet tudni, hogy "törvényjavaslatot készített" vagy "jogszabályt készített elő", de annak semmi nyoma nincs - írja a napilap.

A pénz csak átfolyt az ügyvédi irodákon?

Havonta átlagosan harminchétmillió forintot vettek fel az ügyvédek, a feltételezés szerint teljesítmény nélkül. Információk szerint egyes esetekben a pénz csak átfolyt az ügyvédi irodákon, akik a "munkát" tovább adták alvállalkozóknak. Ezek a cégek egy körből kerültek ki. A rendőrség egyéb részletekről nem adott felvilágosítást.

Az Index korábbi információi szerint az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága a Novák és Társai Ügyvédi Iroda folyószámláján lévő 78 millió forintot már október elején zárolta.

Sik: Az új kormány hányta el a papírokat

Az, hogy most nem találják azokat az ügyvédi irodák által elkészített dokumentumokat, amelyekért a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságán (IKb) keresztül a kincstár több százmillió forintot kifizetett, nem azt jelenti, hogy ezek nem is léteznek - mondta Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztos szombaton az MTI-nek.

Hozzátette: "inkább arról lehet szó, hogy az új kormány a nagy osztozkodásban elhányta a távközlés liberalizációjával kapcsolatos papírokat".

Sík Zoltán aláhúzta: ő maga is látott olyan dokumentumokat, amelyeket az ügyvédi irodák készítettek el. A volt kormánybiztos elmondta: kedden gyanúsítottként valóban kihallgatta a rendőrség a volt kormánybiztosság gazdasági ügyeivel kapcsolatban, ám ez nem jelenti azt, hogy hűtlen kezelést követett volna el.

Feltételezése szerint azért hallgatták ki gyanúsítottként, mert ő volt a hivatal vezetője, s így ő felelt mindenért. Elmondta: nem érti, miért ő a bűnös azért, hogy nem találják a papírokat, s nincs bizonyíték a hűtlen kezelésre.

Az irodák elvégezték a feladatokat

Sík Zoltán leszögezte: a kiutalásokat a Miniszterelnöki Hivatalban írták alá, ám senki se feltételezze, hogy a köztisztviselők olyan utalásokat engedélyeztek, amelyek mögött nem volt teljesítmény.

Az utalásokkal kapcsolatban felidézte: ő a munkatársai által előterjesztett, a szóban forgó feladatok elvégzését igazoló olyan papírokat írt alá, amelyek mellékleteként szerepelt, hogy az adott ügyvédi iroda milyen teljesítésért kapja a pénzt.

- Nem én utaltam át a pénzt, hiszen az én aláírásomra a kincstár egyetlen vasat sem fizetett - jelentette ki Sík Zoltán, hozzátéve, hogy ő csak a kifizetést lehetővé tevő leveleket írta alá, de ezt akkor is meg kellett tennie, ha egy háromszáz forintos papírbeszerzésről volt szó.

Rövid idő, sok rendelet

Az ügyvédi irodák által végzett munkákról elmondta: a hírközlési törvény megszületését követően nagyon rövid idő állt rendelkezésre a mintegy 30 kormány- és miniszteri rendelet kidolgozására.

Hozzátette: neves, komoly gazdasági és műszaki ismereteken alapuló távközlési jogszabályokat kidolgozó szakértű ügyvédi irodák átlagosan százezer forintos óradíjért dolgoznak, de nem ritka az ennél jóval magasabb összeg sem, különösen akkor, ha kevés idő van a feladat elvégzésére.

Sík Zoltán szerint akkor vádolhatnák hűtlen kezeléssel, ha nem készültek volna el időben a rendeletek, és összeomlott volna a távközlési piac. Kifejtette: bárki utánanézhet annak, hogy milyen munkákat végeztek el az ügyvédi irodák, hiszen a rendeletek időben megjelentek a Magyar Közlönyben.

Ki nem fizetett keretszerződések

A volt kormánybiztos elmondta, hogy az elvégzett munkákért több száz millió forintot fizettek ki, s további több száz millió forintra kötöttek keretszerződéseket, de ez utóbbiakra nem fizettek ki semmit.

Közölte: azért kellett újabb keretszerződéseket kötni, mert a távközlés liberalizációja kapcsán újabb jogszabályokat kellett volna kidolgozni. - Ezekre a munkákra azonban már nem került sor, nem valósul meg az eredeti határidőre például a számhordozhatóság, s nem működik megfelelően az egyetemes távközlési és a postai alap - tette hozzá.

Sík Zoltán emlékeztetett arra is, hogy az Állami Számvevőszék a szóban forgó ügyben már folytatott vizsgálatot, és akkor nem emelt kifogást.