Sólyom László elmegy szavazni

A köztársasági elnök január 23-án döntött arról, hogy március 9-ére tűzi ki a Fidesz és a KDNP által 2006 októberében kezdeményezett népszavazást.

Mint Sólyom László az Inforádiónak kiemelte, három tényező határozta meg, mikorra tűzi ki a népszavazás időpontját.

Az egyik az volt, hogy most már ismert szokása szerint a lehető legkorábbi dátumot választotta, "az ilyen függő állapotnak a legjobb mihamarabb véget vetni" - jelentette ki a csütörtökön délelőtt felvett, de este sugárzott műsorban.

Második tényezőként említette, a népszavazás kérdése másfél éve húzódik, és szerinte az összes lehetőséget kimerítették arra, hogy minél később legyen. Ezzel szemben tudatosan, a lehető legelső pillanatban döntött, ugyanis amint az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozta határozatát, egy óra múlva már kitűzte a lehető legközelebbi napot.

Véleménye szerint szerencsésen alakult az is, hogy a népszavazás időpontját ki lehetett tűzni március 15-e előtt. Sólyom László ugyanis semmiképpen nem szerette volna, hogy március 15-ét, vagy akár húsvét ünnepét a kampány beárnyékolja.

Újságírói kérdésre, miszerint az állami ünnepet nem befolyásolja-e a kampány végkimenetele, a köztársasági elnök azt mondta, soha nem volt benne félelem attól, hogy mi fog történni.

"Az a szerencsés, ha túl vagyunk rajta" - tette hozzá. Véleménye szerint a győztes és a vesztes politikai bölcsességétől függ, hogyan reagál majd az eredményekre.

1990-ben szavazott először

Az államfő a népszavazási kampányt úgy jellemezte, hogy az MSZP kampánya láthatóan megtartja a kérdéseket a legszűkebb tárgyi keretben, az SZDSZ és a Fidesz kampánya pedig kitágította a kérdések holdudvarát.

Sólyom László elmondta, szerinte a kérdések alkotmányosan vannak feltéve, és nem járatják le a népszavazás intézményét.

Helye van a népszavazásnak a politikai rendszerben, jegyezte meg. Úgy vélte, március 9-én mindenki eldöntheti, szimbolikus szavazatot akar leadni, vagy a 300 forintról akar szavazni.

"Én elmegyek szavazni" - jelentette ki az államfő, majd hozzátette: 1990-ben, 48 éves korában ment el először szavazni, és azóta minden egyes alkalommal élt szavazati jogával.

Választ kapott Kókától

Sólyom László december 27-én küldte vissza újratárgyalásra az Országgyűlésnek az egészségügy átalakításáról szóló törvénymódosítási javaslatot, és nem tehette meg, hogy a törvénymódosítási javaslattal az Alkotmánybírósághoz fordul.

"Akkor fordulhattam volna az Alkotmánybírósághoz, ha a már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény alkotmányellenes" - tette hozzá. Mint mondta, nagyon alaposan megvizsgálták a törvényt, és úgy találták, nincs olyan rendelkezése, ami az alkotmányba ütközne.

Sólyom László megjegyezte, volt olyan párt, amely levélben kérte tőle, hogy küldje a törvényjavaslatot az Alkotmánybírósághoz, miközben ebben a levélben alapvető jogi tévedések voltak.

A jelek szerint a politika átgondolta kifogásait, mert kérdéseire kapott válaszokat Kóka Jánostól, az SZDSZ elnökétől, és szerdán este Horváth Ágnes egészségügyi miniszter is elment a Sándor-palotába, hogy ismertesse azokat a megfontolásokat, melyekben a kormány reagált az államfő politikai vétójára.

A kormány érdemben is foglalkozott a kifogásokkal, jegyezte meg. Példaként említette, hogy a törvényjavaslatban el fogják határolni a pénztárba tartozó üzletileg működő részt az egységes kockázatközösségi alaptól.

Véleménye szerint ugyanakkor továbbra is aggályos, hogy noha a kormány tudja, a mostani egészségügyi rendszer rendkívül alacsony hatásfokkal működik, pazarló és korrupt, az a terápia, amit erre a törvényjavaslat javasol, továbbra sem alkalmas a "gyógyításra".