Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Sólyom: Csak egyetlen 56-os forradalom van

2006.10.22. 19:02
Az ötvenhatos forradalomban és az 1989-es rendszerváltásban az közös, hogy lényegüket tekintve tagadásai az állampárti kommunizmusnak, mondta Sólyom László államfő az Operában tartott ünnepi megemlékezésen. A köztársasági elnök azt szeretné, ha október 23-a is igazi nemzeti ünnep lenne. Szerinte ha ez mégsem sikerülne, akkor "Bízzunk a fiatalokban!". Sólyom László ünnepi beszéde.

„Az 1956-os forradalom 50. évfordulóját együtt ünnepli Magyarországgal az egész világ. Biztató és felemelő, hogy van egy megemlékezés, amellyel mindenki azonosulni tud, nincsenek ellenvélemények és fenntartások. 1956 magyar hőseinek mindenki tisztelettel adózik” – kezdte ünnepi beszédét Sólyom László köztársasági elnök vasárnap este az Operában.

Megvalósultak a forradalom céljai

Az államfő szerint a fő ok az ünneplésre és örömre az, hogy erre a közös ünnepre egy olyan Magyarországon gyűltünk össze, amely független, demokratikus jogállam, és saját elhatározásából lett például az EU tagja. „Végül is megvalósultak a forradalom céljai, abban, hogy a történelem így alakult, szintén része van a világ országainak, és benne Magyarországnak is. A kommunista világrendszer ezt a megrázkódtatást már sosem tudta kiheverni” – mondta. Szerinte a becsületes gondolkodók pedig leszámoltak a Szovjetunióhoz és a kommunizmushoz fűződő illúziókkal.

„Az 1956-os forradalomnak köszönhetjük, hogy Magyarországra pozitívan tekint a világ. A hatalmas szovjet túlerő ellen küzdő szabadságharcosok hősiessége mindenütt, máig tartó megbecsülést szerzett a magyar névnek” – folytatta Sólyom László. A köztársasági elnök hozzátette, a forradalomtól elválaszthatatlan az, ahogy ötven éven át viszonyultunk hozzá. „Ha csak annyit tett valaki, hogy a Kádár-rendszer harminchárom évén át nem vette szájára soha az ellenforradalom szót 56-tal kapcsolatban, a forradalom egyik legfontosabb üzenetét őrizte, azt, hogy nem veti alá magát többé a hazugságnak” - mondta.

Párhuzam

Sólyom ezután rátért az 56-os forradalom és az 1989-90-es rendszerváltás közti párhuzamok boncolgatására. Utalt arra, hogy 1990-ben a demokratikusan választott Országgyűlés, első ülésén nemzeti ünneppé nyilvánította október 23.-át. „Azóta a hivatalból ünneplők mind ’56 örökösének mondják magukat, ám 1956 örökségéhez a rákövetkező 30 év öröksége is hozzátartozik, és hozzátartozik még a rendszerváltás és a forradalom viszonyának tisztázása is” - fogalmazott. Szerinte Nagy Imréék 1989-es újratemetésén sokan úgy érezték, ezzel megszabadultak a Kádár-rendszer hazugságától.

„Ahogy a forradalom 1956-ban egy csapásra megsemmisítette a Rákosi-rendszer legitimitását, úgy a forradalom nevének és becsületének visszaállítása 1989-ben a Kádár-rendszer legitimitását szüntette meg. Ám az új, demokratikus rendszert nem forradalom hozta létre, hanem a békés átmenetről folytatott tárgyalások az ellenzéki szervezetek és a forradalmat 1956-ban leverő MSZMP között” – fogalmazott az államfő.

Sólyom László ünnepi beszédében úgy vélte, az ötvenhatos forradalomban és az 1989-es rendszerváltásban azonban az közös, hogy lényegüket tekintve tagadásai az állampárti kommunizmusnak. „Nincs folytonosság 56 és Kádár között, nincs folytonosság Kádár és az 1989-90-ben megalkotott demokratikus jogállam között” – folytatta. Szerinte az 56-os forradalomhoz való hűség, az arra hivatkozás jogossága áll vagy bukik azon, engedjük-e összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel. „1956 emléke nem nyugodhat két, ellentmondó és egymást kizáró hagyományon, ha valaki a forradalommal is, Kádárral is fenn akarja tartani a folyamatosságot, nem ünnepelhet tiszta lelkiismerettel” – szögezte le.

Csak egyetlen 56-os forradalom van

Az államfő kitért arra, hogy a válogatás a múltból általánossá vált 1989 után. „Nemcsak külön ünnepelnek, hanem mást ünnepelnek. Az örökösök válogatni akarnak: mindenki megtalálja a neki kedvező hagyományt. A divatos jelszó szerint sokféle ötvenhat van. S ezzel ’56 értéke és jelentősége viszonylagossá válik” – fejtegette, majd gyorsan hozzátette: szerinte csak egyetlen 56-os forradalom van.

„Október 23. a törvény szerint ünnep, nemzeti ünnepet azonban nem lehet hatóságilag elrendelni, nemzeti ünnep csak az lehet, amelyet a nemzet szívébe fogad” – mondta. Az államfő példaként hozta fel március 15-ét, amit az egész nemzet együtt szokott ünnepelni, majd feltette a kérdését, 56-tal mikor történik ez majd meg? Úgy vélte, szinte minden megvan ahhoz, hogy október 23-ából is hasonló ünnep legyen. „Lehetne október 23-ból igazi nemzeti ünnep, ha akarnánk, és megtennénk a lépéseket, amelyek visszavezetnének ’56 egységéhez és egyedüli voltához. Nekünk lenne jó, a magyar nemzetnek. De ha mégsem sikerülne, bízzunk a fiatalokban!” – mondta.

A Műegyetemre nem engedték be

Nem engedték, hogy Sólyom László a Műszaki Egyetem aulájában tartson ünnepi beszédet. Az államfő így az egyetem előtt tartott megemlékezésen fájdalmasnak és megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy a műegyetem rektora kitiltotta a megemlékezést az épületből, éppen az 50. évfordulón.

Egy évvel ezelőtt a Műegyetem 1956 Alapítvány által szervezett megemlékezésen kifütyülték Bozóki András kulturális minisztert. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elhatárolódott az esettől, és Molnár Károly rektor megtiltotta, hogy az alapítvány a jövőben a Műegyetem falai között tartson megemlékezést.