'Az alkotmány őre' - Sólyom László életrajza

2005.06.07. 15:43

A rendszerváltás utáni Magyarország harmadik köztársasági elnöke 1942. január 3-án született Pécsen. Az Alkotmánybíróság első elnöke, akit a Védegylet nevű civil szervezet javasolt köztársasági elnöknek, 1964-ben végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd. Kinttartózkodása alatt német polgári jogból is doktorált.

1969-83 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75 között az Országgyűlés Könyvtárában tudományos kutató - jogi diplomája mellett ugyanis könyvtárosi képesítést is szerzett. 1983-tól az ELTE-ÁJK polgári jogi tanszékének egyetemi tanára, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora. 2002-től tanít az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen is.

Duna Kör, Ellenzéki Kerekasztal

Sólyom László A politikával a nyolcvanas évek elején, a környezetvédő mozgalmakon keresztül találkozik. Alapító tagja a nagymarosi gátépítés megakadályozására létrehozott Duna Körnek, a nyolcvanas évek elejétől a nemhivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben alapító tagja az MDF-nek, tevékeny résztvevője az Ellenzéki Kerekasztal munkájának.

Megalakulásától visszavonulásáig tagja az Alkotmánybíróságnak. 1989-ben a frissen alalkult szervezet alelnöke, 1990-98 között az Alkotmánybíróság első elnöke. Alkotmánybírói pályájának meghatározó alapelve a láthatatlan alkotmány, azaz az alaptörvényben explicit módon meg nem fogalmazott, de az alktomány szelleméből levezethető ítélkezés volt. Aktivista hozzáállásának köszönhetően az AB elnöksége alatt több meghatározó döntést is hozott, többek között eltörölte a halálbüntetést.

Alkotmánybírói karrierje végeztével 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora. Az intézmény 1999-ben díszdoktorává is avatta. Ugyanebben az évben megkapta a Humboldt-díjat is, 2003-ban pedig a Nagy Imre-érdemrendet.

Sólyom 1975-ben kandidált jogtudományokból, nagydoktori címét 1981-ben szerezte meg. 2001 óta az MTA levelező tagja.

Sólyomnak két felnőt gyermeke van tanárnő feleségétől. Kilenc unokája saját bevallása szerint is nyitottabbá, közösségcentrikusabbá tette. Németül és angolul is publikál, emellett még franciául is beszél.