Friderika
10 °C
17 °C

Sólyom az Alkotmánybírósághoz küldte a gyalázkodásról szóló törvényt

2008.03.01. 22:32
A kormány sem támogatta, az MSZP mégis megszavazta. A köztársasági elnök szerint a törvénymódosítás, amely szerint a gyalázkodást is büntethető lenne, alkotmányellenes. Sólyom szerint ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságával ellentétes, illetve az önrendelkezési joggal ellentétes lehet, hogy bűncselekménynek számíthat minden olyan magatartás és testmozdulat, melyek alkalmasak a magyar nemzet, vagy valamely társadalmi csoport méltóságának megsértésére.

Sólyom László köztársasági elnök véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényt.

Akár egy kézmozdulat

Az Országgyűlés a gyalázkodás tényállásának büntető törvénykönyvbe illesztésével olyan magatartásokat és testmozdulatokat kívánt büntetni, melyek alkalmasak a magyar nemzet, vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére - olvasható az elnöki hivatal közleményében.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy a törvény elfogadását sem a kormány, sem a kisebbik koalíciós párt, sem az ellenzék nem támogatta. A kormány Országgyűlésben ismertetett álláspontja szerint a választott jogi megoldás a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági határozatokkal ellentétes.

Sólyom László is osztotta a kormány aggályait a törvény alkotmányosságával kapcsolatban, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult - áll a közleményben.

Az államfő indítványában felhívta a figyelmet arra is, hogy az Alkotmánybíróság 2004-ben egy hasonló tartalmú, de a véleményszabadságot kevésbé korlátozó törvényt is alkotmányellenessé nyilvánított már.

Sólyom Lászlónak még alkotmánybíróként, később közéleti szereplőként és jelenleg államfőként is következetesen képviselt véleménye szerint a rasszizmus ellen az alkotmányosság fenntartásával, elsősorban politikai eszközökkel lehet és kell küzdeni.

Sérti a véleménynyilvánítás szabadságát

Az államfő az Alkotmánybíróság elnökének, Bihari Mihálynak írt, az elnöki hivatal oldalán olvasható indítványában egyebek mellett az áll: Sólyom László álláspontja szerint a kihirdetésre megküldött törvény alkotmányellenes.

A törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve sértheti az alkotmányban foglalt emberi méltósághoz való jog részét képező önrendelkezési jogot - áll a köztársasági elnök által jegyzett dokumentumban.

Az államfő egy korábbi alkotmánybírósági határozat megállapításaira utalva azt írja, hogy a "szólásszabadság korlátozásakor nagy súllyal esik ugyan latba a személyiségvédelem, de az alapjogok közötti mérlegelés során is vizsgálandó, hogy az alkalmazott jogalkotói korlát elengedhetetlenül szükséges-e a személyhez fűződő jogok védelme érdekében, vagy a hatékony személyiségvédelem más, a szólásszabadságot kevésbé korlátozó eszközzel biztosítható".

Az Országgyűlés február 18-án fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását, ami lehetővé tenné a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása beiktatja a jogszabályba a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodás büntethetőségét.