Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Pápalátogatás Aggteleken

2007.10.10. 16:56
Az Aggteleki Nemzeti Parkban és környékén tett látogatásán Sólyom László köztársasági elnök a fenntarthatóság elveivel ellentétesnek nevezte az Aranyos-völgyi szivattyús energiatározó vízerőmű, a tőketerebesi széntüzelésű erőmű és a szerencsi szalmatüzelésű erőmű a zempléni tájvédelmi körzet, illetve a tokaji borvidék természeti értékeit fenyegető terveit.

"...tehát hogyha én fölkeresem Magyarország legértékesebb helyeit és elmegyek, ez majdnem olyan, mint mikor a pápa elment valahova, kiszállt a repülőből, megcsókolta a földet. Én meg elmegyek Hanságba, elmegyek Békés megyébe, de legközelebb elmegyek Aggtelekre, Zemplénre, Cserehátra a cigányokhoz. Nem csókolom meg a földet, de emberekkel találkozom." - Sólyom László A Szólás szabadságának

Megválasztása óta vita dúl a közéletben Sólyom László elnöki szerepfelfogásáról, legutóbbi nyilatkozatai alapján egyesek már uralkodói (Debreczeni József), sőt egyházfői (Magyar Narancs) ambíciókkal és magatartással vádolják a köztársasági elnököt. A leggyakrabban idézett ilyen kijelentése a nemzeti parkok területére irányuló túráihoz kapcsolódik, ezért a harmadik ilyen országjáráson kíséretével tartva teszteltük, tényleg nem csókol-e földet, és vajon hogyan viselkedik az emberek között?

Az első benyomások igazolni látszanak a publicisták aggodalmait. Vidám, hátizsákos, helyi erőkkel barátkozós természetjárás helyett egy fekete luxusautókból álló hosszú menetoszlopba csöppenünk, ami rendőri felvezetéssel, ellentmondást nem tűrő módon szorítja az árokpartra a szembejövőket még az olyan kétsávos utakon is, ahol az uralkodónak járó kötelező tiszteleten kívül ezt az égvilágon semmi nem indokolná. Az elnököt kisebbfajta hadsereg védi: az elnöki limuzint fedező elnöki terepjáróban géppisztolyos kormányőrök ülnek, a fegyveres kíséret létszáma és tűzereje láttán Robert Fico kétszer is meggondolná, mielőtt hülyeségeket beszél.

Sólyom korábban a Körös-Maros Nemzeti Parkot, és a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot járta be, ezúttal az Aggteleki Nemzeti Park, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megye csereháti, abaúji és zempléni térsége az úticél. Ciklusa lejártáig az ország mind a kilenc nemzeti parkjába el akar menni, így szeretné felhívni a figyelmet Magyarország egyedülálló természeti értékeire. A Zemplénben most különösen aktuális a figyelemfelhívás, miután több olyan ide tervezett erőműberuházásra is fény derült, amelyek helyi civil szervezetek és borászok szerint veszélybe sodorhatják a természetvédelmi területeket és Tokaj történelmi borvidékét egyaránt.

Ingoványos terepen

A túra első, vasárnapi állomása a keleméri Mohos: a Putnoki-dombság nyugati részén, háromszáz méteres tengerszint feletti magasságban fekvő tőzegláp jégkorszaki eredetű, számos ritka és védett faj otthona. A tőzegláp lefolyástalan mélyedésekben alakult ki, és mivel a klímaváltozás miatt egyre kevesebb a csapadék, egy-kétszáz éven belül teljesen fog tűnni - mondja Rózsa Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi járőrszolgálatának vezetője. Kelemérről a középkori eredetű, ikerszentélyes tornaszentandrási katolikus templom érintésével a Rákóczi-tavasbarlangba vezet az utunk, amely egy beszorult búvár csodával határos megmenekülésével vált országszerte ismertté 2002-ben.

Hétfőn reggel az Aggteleki Nemzeti Park látogatóközpontjában Sólyom kifejtette: azért jó, ha elmegy egy nemzeti parkba, mert akkor az ország néhány napig arról a parkról beszél. Az eddigi két nemzeti parki látogatása után a szakminisztérium megígérte, hogy megnöveli a természetvédelmi őrök számát. Az 1995 óta a világörökség részét képező Aggteleki Nemzeti Parkban jelenleg fejenként 36 ezer hektár működési, és 5 ezer hektár védett terület jut a 13 természetvédelmi őrre.

A cigányok állatorvosi lova

A Baradla-barlangban tett másfél órás túra után az elnök és kísérete a csereháti Tomorra indult, ahol a RomSom Alapítvány tanodát működtet a környékbeli cigány közössségnek. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa állatorvosi lóként jellemezte a térséget, amelyet magára hagyott a magyar társadalom, és ahonnan nagyon nehéz kitörni. Sólyom elismerően szólt a Nyírő-féle Login kezdeményezésről, aminek célja számítógéppel és drót nélküli internettel ellátni a mély szegénységben élő romákat. Az internet itt úgy kell, mint egy falat kenyér - mondta a köztársasági elnök, miután megismerkedett a projekt célkitűzéseivel.

A Magyar Nemzet az államfői látogatásra időzített, leleplezőnek szánt cikksorozattal próbálta diszkreditálni a RomSom Alapítvány és Derdák Tibor volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő tevékenységét a térségben. Derdák a Sajókazán, egy buddhista kisegyház égisze alatt működő roma gimnázium igazgatója, amely a helyi, csak szakképzést nyújtó iskolákkal szemben az érettségi és a diploma lehetőségét is felcsillantja az itt élő cigányoknak. "A Magyar Nemzet újságírói ide se jöttek. Aki most idejött, annak talán nyilvánvaló hogy szükség van arra a munkára, amit itt csinálunk. Hogy állami pénzeket is megpróbálunk idehozni, az szerintem nem bűn, hanem erény" - fogalmazott Derdák, mikor az ügyről kérdeztük.

Erőművek helyett új nemzeti park

Kedd reggel Sólyom László az Aranyos-völgyben tett sétával kezdte a napját, ahol Takács András, egy helyi zöld szervezet aktivistája ismertette vele az ide tervezett szivattyús energiatározó vízerőmű tervét, melyet a zöldhatóság elutasított ugyan, a beruházók azonban nem tettek le róla. Ezután Vizsoly érintésével - ahol a helyi református lelkész köszöntőjében megszállt területekként emlegette a történelmi Magyarország határon túli részeit, az evolúció elméletét ostorozta, és alig burkoltan cigányozott - Sátoraljaújhelyre sietett, ahol az erőműtervek miatt aktivizálódott civil szervezetek tartottak zöldkonferenciát.

A szlovákiai Tőketerebesen, a Tokaj-hegyaljai borvidék tőszomszédságában megépítendő széntüzelésű erőmű és az Aranyos-völgyben létesítendő szivattyús erőmű elképzelése a civil ellenállás miatt egyelőre függőben van, a szerencsi szalmatüzelésű erőmű azonban már minden engedélyt megkapott, novemberben megkezdődhet az építése. Ezzel az erőművel nem is a kibocsátás a legnagyobb probléma, hanem hogy évente több tízezer fuvarral növeli majd a térségben közlekedő kamionok számát, ami már ma is több az elviselhetőnél. A zöld szervezetek szerint a térség válaszút elé érkezett: a kérdés az, hogy Magyarország egyik legérintetlenebb régiója a természetromboló iparosodás útjára lép, vagy a természeti értékeiből, a tájat fejlesztve próbál megélni. A civilek egy önálló Zempléni Nemzeti Park megalakulását sürgetik a Zempléni és a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet területein.

A konferencia után Sólyom László sajtótájékoztatón is világossá tette álláspontját az erőműügyekben: ha az Aranyos-völgyben bármi is épülne, szétrombolná a tájat - fogalmazott. Nem érti, miért pont ezen a vidéken kell erőműveket építeni, méghozzá olyan gigantikus méretűeket, amelyek nem egyeztethetők össze a fenntarthatóság elveivel. Szabályozási hézagokat mutat szerinte, hogy a szerencsi beruházás engedélyeket kaphatott, és az erőművek miatt veszélybe kerülhet Tokaj világörökségi címe is.

A puding próbája

Elődeivel szemben Sólyom László valószínűleg nem lesz mindenki Laci vagy Árpi bácsija: testőrsége hermetikusan elzárja a külvilágtól, amikor kisemberekkel találkozik, ez praktikusan azt jelenti hogy a tűzszerészek mágneskapun beengedik hozzá a helyi polgármestereket. A sajtóval csak a tájékoztatókon állt szóba, ahol kérdezni nem lehetett, de őszintén, keresetlen szavakkal és valóban fontos témákról beszélt. A látogatás programja nagyon gazdag volt: az elnök nélkül három hét alatt sem láttunk volna annyit Észak-Magyarországból, mint vele tartva három nap alatt. Az országos ügyek menetére gyakorolt hatását, saját befolyását mintha tényleg túlbecsülné valamennyire, a zempléni erőműberuházások alakulása ebből a szempontból indikátora lehet, nyers gazdasági érdekekkel szemben mennyit számít egy öntörvényű köztársasági elnök szava.