Árpád
-2 °C
9 °C

Sólyom nem támogatta az ünnepi kitüntetetteket

2006.03.13. 11:27
Fenntartásokkal írta alá a március 15-i kitüntetésekre előterjesztettek listáját a köztársasági elnök. Sólyom László az alkotmánybírósághoz fordult a miniszterelnök javaslata miatt, és alkotmányértelmezést kér, hogy kiderüljön, milyen mértékben érvényesítheti nézeteit a jövőben.

Sólyom László alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban.

Az államfő beadványa szerint a kormány, illetve a miniszterelnök előterjesztést tett a köztársasági elnöknek állami kitüntetések, valamint Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozására, a névsor és az indoklások áttekintése után arra a meggyőződésre jutott, hogy "a kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható".

Szűkre szabott lehetőség

Personae non gratae
Mosonyi Emil, a 95 éves vízépítőmérnök szakmai karrierjét a Horthy-korszakban kezdte, 1945 után a tiszalöki vízlépcső tervezésének és kivitelezésének műszaki vezetője. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt állásából felfüggesztették. Mosonyi, egyébként Antall József miniszterelnök sógora, az ötvenes években részt vett a nagymarosi vízlépcső tervezésében, és még a kilencvenes években is szakmai rendezvényeken ecsetelte a duzzasztás előnyeit.

A 82 éves Marjai József miniszterelnök-helyettesként (1978 és 1988 között) a gazdasági ügyek teljhatalmú irányítója, Kádár János egyik legfőbb bizalmasa volt. Ez utóbbit azzal vívta ki, hogy 1977-ben moszkvai nagykövetként lebuktatta a keményvonalas Biszku Béla áskálódását, aki Kádárt azért mártotta be Brezsnyevnél, mert szerinte túlságosan liberális volt. Kormánytagsága idején jelentős lépéseket tett azért, hogy Magyarországot, a keleti blokkból elsőként, felvagyék a Nemzetközi Valutaalapba.

Az idén 88 éves Fekete János a rendszerváltás előtti évtizedben Magyarország gazdaságának első számú irányítója. Fekete már 1968-ban a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese lett, majd 1980-tól 88-ig első helyettese. 1982-ben a Nemzetközi Valutaalap magyarországi kormányzója lett. Az állampárti diktatúra utolsó öt évében parlamenti képviselő, de a rendszerváltás után elveszítette hátországát, és előbb 1990-ben még független képviselőként indul, sikertelensége után más bankoknál dolgozik tanácsadóként.

A köztársasági elnök arra vonatkozó kísérlete, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem vezetett eredményre, viszont Sólyom közleménye szerint a jelenlegi szabályozás "szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét", ezért végül a véleménykülönbség ellenére jóváhagyta a kitüntetéseket.

A köztársasági elnök szerint az Alkotmánybíróság nem foglalkozott a kitüntetésekkel, nem tisztázták a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskört. "Nyitott kérdés ezért, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, és tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását" - írta Sólyom, aki végleges döntést vár a testülettől.

A volt állampárti idők

A még nem nyilvános névsorról kiszivárgott információk szerint kitüntetettek közül a Széchenyi-díjra előterjesztett Mosonyi Emil, Kossuth-díjas vízmérnök, Fekete János, egykori magyar nemzeti banki elnökhelyettes és Marjai József, volt miniszterelnök-helyettes személyét kifogásolta. Fekete és Marjai az előterjesztés szerint a Magyar Köztársaság középkeresztjét a csillaggal kapná.

Úgy tudjuk, Sólyom a 95 éves vízügyes professzor kitüntetését azért nem tartja elfogadhatónak, mert Mosonyi tervezője volt a dunai vízlépcsőrendszernek, Fekete és Marjai viszont a rendszerváltás előtti időszakban betöltött szerepük miatt váltott ki ellenkezést a köztársasági elnökből.

A kitüntettek listáján szereplő három díjvárományossal kapcsolatban megkerestük Weber Ferencet, az államfő hivatalának sajtófőnökét, ő azonban nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni az Index értesüléseit.

Kivételes eljárás

Az Alkotmánybíróságra megérkezett az államfő beadványa, tájékoztatta a lapunkat Sereg András. A szóvivő elmondta, hogy a testület kivételes eljárással tárgyalja majd az ügyet, ez azonban nem befolyásolhatja már a jelenlegi lista elbírálását, hiszen a sűrgős tárgyalásra is három-négy hét múlva kerülhet sor leghamarabb.

Batiz András kormányszóvivő az Indexnek elmondta, hogy konkrét aggály nem hangzott el az államfő részéről, így nem kívánt a személyekkel kapcsolatban nyilatkozni.