Soros Alapítvány:
tervszerű visszavonulás 2010-ig

2003.02.24. 12:45
Soros György tervei szerint magyarországi alapítványa 2010-ig fennáll ugyan, de a már beindult szervezeti leépítés után jövőre teljesen beszünteti az adományozó tevékenység eddigi rendszerét. Az amerikai milliárdos korábban többnyire kivételezett a budapesti központtal, de az EU-csatlakozásra váró országok, így Magyarország helyett most már inkább a volt szovjet tagállamokban, Afrikában és Ázsiában akarja sínre tenni a nyílt társadalom ügyét. Búcsúzóul azért több nagy amerikai alapítvánnyal együtt létrehozott egy 60 millió dolláros alapot, amely a térség hét országában támogatja majd a civilszervezeteket.
A multimilliárdos befektetési guru lassan visszavonul az üzlettől, ezért átalakítja a jövedelmeiből részesedő alapítványhálózatot is.

Ma már kevesebbet keres

Az alapító néhány hete Budapesten ismertette terveit a magyar és a környező országokban működő Soros-alapítványok képviselőivel. Az uniós csatlakozásig tervszerű visszavonulással megszűnnek az adományozásos programtámogatások, csökken a szervezetek apparátusa, és átalakul a feladatkör. A leépítés nem volt váratlan: Soros már több nyilatkozatában érzékeltette, hogy előbb-utóbb csökkenti, illetve átcsoportosítja a jövedelmétől közvetlenül függő Soros Foundations Network kiadásait.

A 73 éves pénzember 1998-ban költötte a legtöbbet, 574 millió dollárt a több mint ötven országra kiterjedő alapítványhálózatra, ám azóta saját bevallása szerint kevesebbet keres. A budapesti szervezetnek is abban az évben ment a legjobban, az összköltségvetés 4 százalékát, közel 20 millió dollárt a magyar oktatási, kulturális és emberjogi pályázatokra osztottak ki. Soros György úgy véli, hogy a térség országaiban a rendszerváltás előtt kitűzött cél, a nyílt, demokratikus társadalom kiépülése az Európai Unióhoz való csatlakozással lényegében teljesült, illetve a feladatok nagy részének finanszírozását átvehetik az EU-alapok.

Átmenet leépítéssel

Az átmeneti évnek kinevezett 2003-ban 2,7 millió dollárból gazdálkodik majd a magyar Soros. A kifutó programok után befejeződik a kultúra és a művészetek támogatása, megszűnik a média, főként a folyóiratok pénzelése, és a már megítélt ösztöndíjak lejártával leállnak a köz- és a felsőoktatási pályázatok is.

A Soros vezetése még nem döntött, de várhatóan eladja az alapítvány tulajdonában lévő budai székházat is, és a csökkentett létszámú szervezet visszabérelt irodákban, illetve más Soros-intézményeknél "húzza majd meg magát". Belia Anna, a Soros Alapítvány igazgatója szerint természetesen nem kellemes feladat annak az adományozó szervezetnek a leépítése, amely húsz év során még a legkisebb hazai településeken is nyomot hagyott egy-egy kezdeményezés támogatásával. A jelenlegi terv szerint az alapítvány 2010-ig marad fenn, de mint az igazgató mondja, Soros György "általában meggyőzhető, ha értelmes célokra kérnek tőle támogatást, és ez valószínűleg így lesz a későbbiekben is".

Ciklikus politikai környezet

Az 1984 óta beindított kezdeményezések, programfinanszírozások eredményeinek álfogó felmérése több tízmillió forintba kerülne, véli Belia Anna, erre már nincs pénz. A nagyobb pályázatokról készültek ugyan menet közben is hatástanulmányok, de sok, az alapítvány által életre hívott program sikerét igazán az bizonyítja, hogy a Soros-támogatás befejeztével is fenntartják őket. Az egészségügy terén a házi ápolási rendszer, a betegjogi képviselő intézménye, az oktatásügyben pedig több romaprogram is állami, vagy Phare finanszírozással működik tovább. Az igazgatónő szerint néha kudarcokat is kénytelen volt elkönyvelni a szervezet. A kezdeményezésük ellenére nem sikerült hidat verni a nyugati és az alternatív orvoslás hívei közé, és túl hamar jött, ezért érdektelenségbe fulladt a regionális szerveződésre kitalált kezdeményezés is.

Az igazgatónő szerint az alapítvány és a politika viszonya sem volt mindig felhőtlen, jóllehet a Soros mindig kész volt az együttműködésre. A legkiegyensúlyozottabb a Horn-kormánnyal való kooperáció volt, aminek eredményeként a csúcsévben, 1998-ban egy oktatási és egy szociálpolitkai "megaprogramot" is finanszírozott az alapítvány. Az Antall-kabinet idején számos politikai támadás érte a szervezetet és magát Soros Györgyöt, az előző ciklusban viszont inkább csak ignorálták, jóllehet ismert tény, hogy korábban Orbán Viktor és Stumpf István is az alapítvány támogatottjai között volt.

A visszavonulás utáni milliárdok

A csökkentett kapacitással működő Soros Alapítvány azonban egy új támogatási rendszerrel még évekig működik majd Magyarországon. A térségből kivonuló több szervezet, mint a Ford Alapítvány és a Rockefeller Brothers Fund, 60 millió dolláros alapot hozott létre hét kelet-európai ország emberjogi civil szervezeteinek támogatására. Ebből várhatóan a budapesti Soros 4 milliót oszthat tovább a következő három évben. A Soros Foundations Networkön belül a nyolc EU-hoz csatlakozó ország egy kisebb hálózatot hoz létre, de Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország Soros-szervezetei külön is működtetnek majd romaintegrációs programokat.

A továbbműködő Közép-Európa Egyetem és az Open Society Institute mellett Soros György egy újabb intézménnyel alapításához is hozzájárult. Majtényi László, volt adatvédelmi ombudsman vezetésével 500 ezer dolláros induló tőkével kezdheti meg működését az Eötvös Károly Intézet. Az egyelőre néhány hetes szervezet Majtényi szerint az Egyesült Államokban működő politikai intézetekhez hasonlóan a piacon értékesített kutatási eredményeiből, tanulmányaiból tartja majd fenn magát.