Irén, Írisz
6 °C
16 °C

Ősszel folytatódhatnak a sorozások

2004.05.18. 15:22
Jelenleg mintegy ötven, különböző szintű jogszabály - többek között az Alkotmány - rendelkezik a hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartásáról. A jogszabályokat módosító tervezetről az Országgyűlés várhatóan az őszi ülésszak során tárgyal.
A parlamenti ellenzékkel egyeztetett törvényi hátteret kíván kialakítani a kormány a sorkatonai szolgálat megszüntetéséhez; az erről szóló törvénytervezet ősszel kerülhet az Országgyűlés elé - közölte a honvédelmi miniszter kedden Budapesten.

Konszenzusra törekednek

Saját hatáskörben is felfüggeszthetné a minisztérium a sorkatonák behívását, a honvédelmi vezetés azonban arra törekszik, hogy megteremtse a szolgálat megszüntetésének konszenzusos törvényi hátterét. Ehhez az alkotmány, valamint a honvédelmi törvény módosítására is szükség van - mondta újságíróknak Juhász Ferenc. A miniszter hozzátette: a tervezetről hétfőn kezdődött négypárti egyeztetéseket követően az Országgyűlés várhatóan az őszi ülésszak során tárgyal a kétharmados parlamenti többséget igénylő módosításokról.

A szaktárca épületében tartott hétfői négypárti egyeztetés után Iváncsik Imre, a HM politikai államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a sorkatonai szolgálat megszűnése miatt a mostani honvédelmi törvény szövegének nagyjából háromnegyedét kell megváltoztatni. Az államtitkár hozzátette: "amennyiben egyetértésre tudunk jutni (...), akkor egy új honvédelmi törvényt hagyunk jóvá."

Nyitray András fideszes képviselő hétfőn közölte: még tanulmányozniuk kell az előterjesztést, "hiszen most láttuk először". A csomagban "számos tisztázni való koncepcionális és részletkérdés is van" - tette hozzá. Mint mondta, "valószínűleg több hónapos és igen intenzív egyeztetéseket kíván, hogy megszülessen a megegyezés."

Jogszabályigazítás

Jelenleg mintegy ötven, különböző szintű jogszabály - többek között az alkotmány - rendelkezik a hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartásáról. A kormány a haderő fenntartásnak alapelvét szeretné megváltoztatni az önkéntes, hivatásos haderő javára, és tervei szerint módosító törvénycsomagot nyújt be, hogy a vonatkozó jogszabályok, azaz például az alkotmány bizonyos pontjai, a polgári szolgálatról, a fegyver nélküli katonai szolgálatról, a hadkiegészítő rendszerről szóló passzusok igazodjanak az új haderőhöz.

A honvédelmi miniszter reméli, hogy a közvéleménykutatások szerint 80 százalékos támogatottságot élvező haderőreform törvényi hátterének rendezése nem ütközik az ellenzék ellenállásába - mondta el az Index érdeklődésére Matyuc Péter, a honvédelmi minisztérium kommunikációs igazgatója.

A tárcánál azonban megvizsgálták azt is, hogy milyen helyzet alakulhat ki, ha a részben kétharmados többséget igénylő törvénymódosításokat nem szavazza meg az országgyűlés. E szerint, ha nem sikerül megegyezni az ellenzékkel, akkor a novemberben esedékes bevonuláskor a vezérkari főnök illetve a honvédelmi miniszter csak felfüggeszteni tudják a sorkatonák behívását, de a sorozás intézményét - bizottságostól, alkalmassági vizsgálatostól - fent kellene tartani, pedig a hadkiegészítő apparátusra a törvénymódosításokkal már nem lenne szükség. A szaktárca ugyanis az önkormányzatoktól kapott adatok alapján állítaná össze az alkotmánymódosításban szereplő, sorozott hadsereget igénylő "rendkívüli helyzetben" behívható személyek nyilvántartását.

A "rendkívüli helyzet"
Juhász Ferenc a tervezet egyik újdonságaként emelte ki, hogy az alkotmány módosításával bevezetnék a rendkívüli helyzet fogalmát. Erre azért van szükség, hogy egy esetleges katonai támadás veszélye esetén legyen lehetőség a hadkötelezettség visszaállítására, amiről a parlament rendelkezhetne. Az év végére el akarják érni azt a szintet, hogy már csak politikai döntésre legyen szükség a sorkötelezettség megszűntetése - mondta a miniszter.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya jelenleg "rendkívüli állapotról" rendelkezik. E szerint az Országgyűlés "hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre." Továbbá "ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére."

A tervezett alaptörvény-módosítás szerint a rendkívüli helyzet a rendkívüli állapotot előzné meg.