Vizes blokk Srí Lankán
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Jó üzletet csinálni a cunamiból a világ számos országában eszébe jutott a gazdasági vezetőknek. Kis késéssel Magyarország is kapcsolt, hogy nem muszáj leragadni a házépítésre küldött segélyeknél. Az elmúlt években aztán körvonalazódott is több milliárdos projekt, sőt tavaly év végén az egyikre már majdnem rákerült az utolsó pecsét és aláírás. De akkor hirtelen borult az egész.
Labugama és Kalatuwawa várja a milliárdokat
Tavaly nyáron hirdették ki kétéves előkészítő munka után a Magyar Köztársaság és a Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság közötti pénzügyi megállapodást. Az együttműködési keretprogramról szóló egyezmény szerint Magyarország két beruházást támogat az egykori Ceylonon. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök aláírásával a Magyar Közlönyben megjelentetett dokumentum szerint az Eximbankon keresztül 35 millió eurót (kb. 9,1 milliárd forintot) folyósít a főváros labugamai és kalatuwawai vízművének felújítására, valamint kikötő-rekonstrukció keretében 16 millió eurót (4,1 milliárd forintot) egy kotróhajó beszerzéséhez.
Jótékonykodós benyomást keltő kökemény üzlet
Az uniós országok exporttámogatásában speciális műfaj a kötött segélyhitel. A hitelező országok a hazai cégek számára teremtenek újabb piacokat az olcsó és hosszú távú pénzkölcsönnel, amelynek egy részét a kedvezményezett országnak vissza sem kell térítenie. A támogató ország viszont azért jár jól, mert az üzletbe bevont cégeknél növekszik a forgalom és ezzel együtt több adót is fizetnek. A világ egyes részein pedig a vámszabályok miatt jön jól - akár kisebb áldozatok árán is - gazdasági hídfőállásokat kiépíteni. Hasonló lehetőséget jelentene Srí Lankán keresztül a hatalmas piacot, többek között Indiát is magában foglaló Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség.
A magyar-Srí Lanka-i államközi megállapodás is kikötötte, hogy a kiválasztott projekteket magyar társaságok magyar áruk exportjával oldják meg. Becslések szerint a colombói beruházás költségeinek 70-80 százalékát magyar közreműködéssel használták volna fel.
A nagyobbik ügylet lebonyolításához már az államközi tárgyalások elején megvolt az a két magyar cég, amely a konkrét pénzügyi szerződések megkötése után elkezdhette volna Colombóban a munkát. A majdnem 10 milliárd forintos megrendelésre közbeszerzést nem hirdettek, de ez a nemzetközi gyakorlatban sem kirívó, ugyanis a kötött segélyprogramokban többnyire maguk az érintett cégek kezdik kiépíteni a kapcsolatokat a fogadó országokban, és mire elindul a finanszírozási tárgyalások hivatalos része, már készen áll a saját magukra szabott üzleti terv. Úgy tudjuk, Srí Lankán a nagykanizsai Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft valamint a vele közös tulajdonosi körrel rendelkező budapesti Magyar Víztechnika Kft. találta meg az üzleti lehetőségeket.
Valaki blokkolt Colombóban
A bonyolult és többszintű tárgyalások, amelyek a két ország szaktárcái, az ottani kincstár, legfelsőbb bíróság, a magyar bank, hitelbiztosító és a cégek között zajlottak, már a végéhez közeledtek, amikor Bodnár Zoltán, az Eximbank vezérigazgatójának novemberi colombói útja után az egész folyamat leállt.
Az ügylet megvalósítását felügyelő Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál hiába kértünk magyarázatot, a kommunikációs osztály szerint nincs kialakult álláspont a történtekről. Úgy tudjuk azonban, hogy Garamhegyi Ábel államtitkár a közelmúltban összehívta a magyarországi érintetteket, hogy tisztázza a helyzetet. Srí Lankán ugyanis egyértelműen a magyar felet hibáztatják, itthon viszont a colombói vezetést.
Új lóra tettek?
Az Index névtelenséget kérő Srí Lanka-i forrásai szerint azért állt le a projekt, mert a magyarok a már technikai és pénzügyi kapacitás szempontjából is átvilágított és elfogadott cégeket egy új konzorciummal akarják leváltani. Ráadásul a váratlanul előkapott három cég közül kettő nem szakmabeli vállalkozás: az egyik ajánlott egy alig néhány milliós forgalmú, festés-mázolásra szakosodott kft., a másik szállítmányozással foglalkozik. Colombóban viszont azon lepődtek meg leginkább, hogy magyar befektetéshez a magyar oldal váratlanul nem magyar, hanem osztrák vízügyi vállalkozást kezd támogatni.
Bodnár Zoltán kérdésünkre cáfolta, hogy a magyar fél borította fel az ügymenetet. Az Eximbank vezetője szerint azért kellett leállítani a tárgyalásokat, mert a szigetország pénzügyminisztériuma nem teljesítette a megadott határidőre a július 26-án megkötött hitelszerződés előfeltételeit. A bankár szerint októberben egyhónapos türelmi időt adtak, többek között a korrupcióellenes deklaráció hiánya miatt, de november végén már fel kellett mondani a megállapodást. Az Eximbank nem zárkózna el egy újabb szerződés megkötése elől, de ezt a kinti fél már nem akarja, jelentette ki Bognár Zoltán.
Nem sok idő maradt helyrehozni
Padma Gannoruwa, Srí Lanka magyarországi tiszteletbeli konzulja sajnálatát fejezte ki, hogy a két ország között leálltak az egyeztetések. Szerinte decemberben aláírhatták volna a végleges változatot, miután a colombói legfelsőbb bíróság - az ottani előírásoknak megfelelően - áldását adta a Hidrofilt beengedésére. A konzul szerint a szigetországban a magyar GKM vizsgálatának befejeződésére várnak. Padma Gannoruwa szerint van még ugyan lehetőség az egyezkedésre, de a 2009-es végső határidőig kétséges, hogy le lehet-e bonyolítani az újrakezdett tárgyalásokat.
Megkerestük a Magyar Víztechnika Kft.-t is, de Hancz Péter ügyvezető azt mondta, hogy beruházással kapcsolatban kizárólag a tulajdonosok nyilatkozhatnak, ők viszont nem akartak élni a lehetőséggel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
