Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Elfogadták a státustörvényt

2001.06.19. 14:26
Több mint 90 százalékos többséggel szavazta meg a parlament a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, egyedül az SZDSZ jelentette ki a záróvita során, hogy nem támogatja a törvényt.
A parlamenti kedden egyórás záróvita után elfogadta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot. A képviselők 306 igen (92,4 százalék), 17 nem (5,1 százalék), 8 tartózkodott (2,5 százalék), 55 nem szavazott. A szavazás végeredményét a képviselők és a jelen lévő határon túli magyar szervezetek képviselői tapssal üdvözölték.

Kevés az újdonság a záróvitában

Martonyi János
A záróvitában a másfél éve folyó vitához képest kevés újdonság hangzott el. A vita során az MSZP fogalmazta meg először, de Martonyi János külügyminiszter is megerősítette azt az óhajt, hogy a jövőben a határon túli magyarság kérdése ne legyen belpolitikai vita, esetleg kampányharc tárgya. A törvényt támogató felszólalók elismerték: a tervezet nem a legtökéletesebb, annak hibái és buktatói azonban csak az alkalmazás után kerülnek a felszínre.

Az MSZP és az MDF felkarolta az RMDSZ ajánlását miszerint kora őszre hívják össze a MÁÉRT-ot, és tárgyaljanak a törvény alkalmazásáról. Mindkét politikai alakulat egy, a határon túli magyarokkal foglalkozó ombudsman felállítását kérte - korábbi álláspontjukhoz híven.

A parlament elvetette az SZDSZ ama javaslatát, hogy változtassák meg a törvény címét. Bauer Tamás képviselő azzal érvelt, hogy, miután a törvény nem vonatkozik az ausztriai magyarokra, nincs összhang a törvény tartalma és címe között. Martonyi János külügyminiszter - a képviselők döntő többségéhez hasonlóan - nem a törvény címét, hanem annak előírásait tartotta fontosnak. A külügyminiszter szerint a törvény a szomszédos országokban élő magyarok 0,5 százalékára nem vonatkozik csupán.

Januártól hatályos a törvény

Kiváltja-e magyar igazolványát?
Józsa László, a VMSZ alelnöke:
Igen, kiváltom, mert úgy gondolom, hogy az igazolványnak nemcsak szimbolikus jelentősége van, hanem igaz tartalma is. Ez pedig arra ösztönöz, hogy családommal együtt kiváltsuk az igazolványt.

Tőkés László, a királyhágómelléki református egyház püspöke:
Kiváltom, hisz ez által jelenül meg számomra a magyar nemzethez való hovatartozásom, aminek puszta elismerése is gond volt hosszú ideig. Azon nem gondolkoztam el, hogy először milyen kedvezményt vennék igénybe, a törvényt nem szabad elerőtleníteni a kedvezmények másodlagos fontosságával. Ezzel nem becsülöm le a kedvezményeket, de nem tartom annyira fontosnak, mint a magyar nemzethez való tartozásom igazolását.

A törvény 2002. január elsején lép hatályba, alkalmazásához 8-9 milliárd forintra és több kiegészítő rendelkezésre - amelyek már készülnek Martonyi János külügyminiszter tájékoztatása szerint - lesz szükség. Az adatgyűjtésért a Belügyminisztérium felel, munkáját a határon túl működő ajánló irodák fogják segíteni. Egyedül Erdély esetében az RMDSZ jelezte, hogy felvállalná az ajánlóirodák felállítását. A tervek szerint az ajánlóirodák a határon túli politikai pártokon kívül a civil szervezetek, egyházak egyéb társadalmi szervezetek képviselőit foglalná magába. A kedvezményeket a magyar állam által kibocsátott magyar igazolvánnyal lehetne igénybe venni.

Szlovák és román aggodalmak

A készülő törvénnyel szemben a szlovák és a román fél fejezte ki aggodalmait. A szlovákok június 5-én tolmácsolták utoljára hivatalosan is az aggodalmaikat. A szlovák fél "egészében és részleteiben" is alapos elemzés alá vette a készülő magyar jogszabályt, amelyről a hivatalos álláspont rövidesen várható kialakítása után közleményt tesz közzé - tájékoztatták dr. Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövetet.

Pozsonynak "nem érdeke a kérdés dramatizálása" - fogalmazott a szlovák külügyi szóvivő, Ján Soth, aki szerint Szlovákia a magyar féllel a szlovák-magyar alapszerződésben kínálkozó diplomáciai csatornákon keresztül kíván értekezni a státustörvényről.

Érzékenyebbek a románok

A román fél kicsit érzékenyebben reagált a készülődő státustörvény hírére. Adrian Nastase május közepén kijelentette: ha nem lesznek kétoldalú konzultációk, akkor a román fél nem járul hozzá, hogy országa területén élő magyarok tekintetében alkalmazhassák a törvényt. A kétoldalú konzultációk kormányszinten enyhülést hoztak, noha a kormányzó pártnak voltak státustörvény-ellenes megnyilatkoztatásai az után is.

Júniusban a román miniszterelnök, Mircea Geoana azt nyilatkozta, hogy a státustörvény kérdésében tanúsított magyar rugalmasságot az a tény magyarázza, hogy a készülő jogszabály nemcsak Romániában, hanem más európai országokban is kérdéseket vetett fel. Geoana külön hangsúlyozta, hogy a Magyarországgal tartott kapcsolatok olyan fontos viszonyt jelentenek Románia számára, amelyet fejleszteni kívánnak. "Szeretnénk minél gyorsabban túljutni ezen a pillanaton is, amely valós nehézségéket okozott mind a román közvéleményben, mind a térségben" - tette hozzá.