Ambrus
-7 °C
3 °C

Státustörvény: román diplomáciai offenzíva, szlovák elhatárolódás

2001.06.26. 19:40
A román delegáció azt szeretné elérni, hogy az Európa Tanács szólítsa fel hazánkat a törvény felfüggesztésére. Románia indítványában azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvénnyel etnikai feszültséget szít, és növeli a térség instabilitását. Az Európai Unió bővítése biztosa szerint egyelőre úgy tűnik, a törvény összhangban van hazánk és az EU társulási szerződésével. A szlovák külügyminiszter közben tagadta, hogy a két ország közt feszültségeket idézett volna a státustörvény. Két magyar képviselő ennek hatására pedig "válságtanácskozás" összehívását kezdeményezte szerdára.
A román delegáció az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé akarja terjeszteni a státustörvénnyel kapcsolatos határozati indítványát, amelyben azzal vádolja Magyarországot, hogy etnikai alapon feszültséget szít, s ezzel növeli az instabilitást a térségben. A küldöttség azt akarja elérni, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a törvény felfüggesztésére. A törvény "természeténél fogva rontja az Európa Tanácsnak az euroatlanti integráció mellett elkötelezett tagállamai közötti kapcsolatokat" - áll a javaslatban.

A javaslat szerint a státustörvény nem összeegyeztethető az emberi jogok európai konvenciójához csatolt 12. számú jegyzőkönyvvel, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény 21. pontjával, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 13. pontjával.

A román kormánypárt a törvény felfüggesztését javasolja

A kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) közben azt javasolta, hogy függesszék fel a státustörvény végrehajtását mindaddig, amíg Magyarország be nem fejezi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A PSD szerint a törvény "ellentmondásban van az európai térségben beindult folyamatokkal, az etnikum- és az államközi kapcsolatok bizonytalansági tényezője lehet az egész térségben".

A PSD szerint a törvény "diszkriminatív hatásai" ellentmondanak a román-magyar alapszerződésnek is, mivel az kimondja, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg, mint a többséghez tartozókat. A kormánypárt szerint a román állam nem fogadhatja el azt, hogy egy román jogi személy egy külföldi törvény előírásai alapján javaslatot adjon ki egyes személyek etnikai hovatartozásának igazolásaként.

Az Európai Bizottság szerint egyelőre nincs gond

Az Európai Bizottság még nem fejezte be a magyar státustörvény elemzését, de úgy tűnik, hogy a jogszabály összhangban van Magyarország és az Európai Unió társulási szerződésével - mondta kedden Günter Verheugen, a bizottság bővítési biztosa. Egyúttal további konzultációra szólított fel.

A szlovák külügyminiszter szerint a törvény nem szít feszültségeket

Szlovákia részéről Eduard Kukan külügyminiszter kedden cáfolta, hogy a törvény feszültséget teremtett volna Magyarország és Szlovákia viszonyában.

Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes alelnöke jelezte: úgy tűnik, Románia egyedül maradt kritikáival. Szerinte nem a státustörvény elfogadása destabilizálhatja a térséget, hanem az, ha egy ország meggondolatlanul felbontja kétoldalú szerződéseit.

Eörsi Mátyás és Tabajdi Csaba "válságtanácskozást" hívott össze

"Válságtanácskozást" hívott össze a "román diplomáciai offenzíva" miatt szerda reggelre a budapesti parlament kormánytöbbségéhez és ellenzékéhez tartozó képviselők, valamint a Strasbourgban lévő, a határon túli magyarságot képviselő küldöttek és az Európa Tanács mellett működő állandó magyar képviselet részvételével Eörsi Mátyás és Tabajdi Csaba.

Eörsi szerint aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - dán, finn, angol, német -, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták. Tabajdi Csaba szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. A képviselő úgy látja, hogy az Európa Tanácsot a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben a státustörvény tartalmáról és céljáról, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. Tabajdi egyébként kétli, hogy egyáltalán közgyűlés elé kerülhet az indítvány, mert a testület általában tartózkodik a kétoldalú vitáktól.

Perényi János, az ET mellé delegált magyar képviselet vezetője szerint a tanács munkájának szempontjából az eset marginálisnak mondható, válságról nincs ok beszélni. Egyetértett értékelésével a román delegáció magyar tagja, és szlovák parlament integrációs bizottságának szintén magyar elnöke; ők úgy vélekedtek, a felmerült problémát államközi szinten kell rendezni.