Miklós
-7 °C
2 °C

Sikertelen törekvések Magyarországon

2001.03.22. 10:43
Magyarországon nem létezett sem sterilizációs törvény, sem erőszakkal sterilizált emberek. A kor szellemének megfelelően azonban léteztek törekvések az eugenetikai sterilizáció törvényesítésére, ám ezek rendre megbuktak a kevés magyart féltő és szkeptikus orvostársadalom ellenkezésén.
1924-ben a Magyar Elmeorvosok VIII. Értekezletén dr. Naményi Lajos főorvos javaslatot nyújtott be "az örökletes elmebetegségben szenvedőknek önkéntes sterilizációjáról, megjelölvén azokat az elmebetegségeket (schizophrenia, maniás-depressziós elmebaj, genuin epilepsia, endogen oligophrenia, degeneratív constitutionalis psychopathia, Huntington-chorea), amelyek az operatív sterilisatiót indokolttá teszik" - ahogy később maga a főorvos nyilatkozik a Népegészségügy 1934-ben megjelent 8-10 számában, "Az eugenikai sterilisatio kérdése" címmel. Az egyesület igazgatótanácsa a kérdést nem tartotta időszerűnek, és levette a napirendről.

A kérdéssel 1932-ben kezdtek újra foglalkozni, akkor Benedek László a Magyar Elmeorvosok Egyesületének megbízásából dolgozott ki egy törvényjavaslatot, és azt az Igazságügyi és a Népjóléti Minisztériumokhoz juttatta el. Benedek lényegében a büntető törvénykönyvet szerette volna módosítani, úgy hogy a "303. §-ban meghatározott testi sértések esete nem forog fenn akkor, ha a nemzési képességektől való megfosztás (sterilisatio) két orvos javaslatára hozott szakértőbizottsági végzés alapján eszközölt műtét útján történt azzal a czélzattal, hogy valamely komoly károsodást jelentő öröklési irányítottságnak az utódokra való átszármaztatása megakadályoztassék vagy visszaeső nemi bűntetteseknél a kóroson fokozott nemi ingeréhséget (ösztön) által visszafejlesztessék." Az Országos Közegészségi Tanács tartózkodott a szavazásnál, így azt nem fogadták el.

Önkéntes sterilizációt akartak

Naményi Lajos főorvos egyébként tanulmányában kívánatosnak ítélte az eugenetikai sterilizáció törvényi szabályozását, azt a "megelőzés rendszabályának" tekintette. Az orvos szerint a sterilizációnak önkéntes alapon kell működnie, ám "mindenekelőtt felvilágosítással és rábeszéléssel kell a beteget a sterilisatio szükségességéről meggyőzni". Az orvos szerint: "Ma, mikor a közvéleményt meg kell nyerni az eugenikai sterilisatio gondolatának, nem mehetünk túl az önkéntes sterilisatión; a nagy tömeget, amelyet gyakran a tények szándékos meghamisításával igyekeznek az eugenika és a sterilisatio ellen hangolni, még eugenikai szellemre kell nevelni, a legjobb nevelés pedig nem annyira a felvilágosítás lesz, mint inkább a sterilizáltak példái, akik a beavatkozás ártalmatlanságát fogják bizonyítani."

Eugenetika, fajegészségtan
A meghatározások szerint az eugenetika az öröklődő emberi betegségek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó tudományterület. Lehetőségei: felderíteni a betegség veleszületett mivoltát családfa-analízis segítségével. A genetikai tanácsadáskor tudatják az érintett házaspárral a betegség átadódásának valószínűségét. Pozitív eugénia: az előnyös genotípusok szaporodását serkenteni; negatív eugénia: a hátrányos genotípusok szaporodását csökkenteni.

Első és legfontosabb képviselője Francis Galton (1822-1911), Darwin unokatestvére. Az általa megfogalmazott filozófiai eszme szerint az emberiséget azzal kellene jobbítani, hogy az egészséges és erős emberek több utódot hozzanak a világra. Galton pozitív eugéniáról beszélt. A tudomány az 1900-as évekig lassan fejlődik, ám Mendel 1865-ben megfogalmazott öröklődési alaptörvényeinek - ami később hibásnak bizonyult - újrafelfedezése után látványos fejlődésnek indult.

Bővebben az témáról és a külföldi gyakorlatról

1936-ban még mindig a Btk. 303-as paragrafusának és az eugenikai sterilizáció szabályozásának kérdésével foglalkoztak, de ugyancsak tanulmány szintjén. Angyal Pál egyetemi nyilvános rendes tanár "A negatív eugenikai irány büntetőjogi vonatkozásai" című tanulmányában az önkéntes, kérésre történő sterilizáció büntethetőségének kérdésével foglalkozik. A tanulmányból kiderül, hogy az akkori Btk. 303., 305. paragrafusa öt évig terjedő börtönnel vagy fegyházzal bünteti, ha egy eljárás következtében a sértett "nemző tehetségét elvesztette". Viszont ha a szenvedő beleegyezését adta a beavatkozáshoz, akkor az nem büntetendő.

"A kevés magyart óvatosan ritkítsuk"

Angyal ezt a jogi álláspontot nem helyeselte, mondván, "nekünk magyaroknak legalább is rendkívül óvatosaknak kell lennünk a negatív eugenika eszközeivel szemben, mert kevésbé engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy sorainkat megritkítsuk annak a ma még nagyon is kétes értékű és bizonytalan előnynek ellenében, amely a számban megcsökkent magyarok állítólagos nemesbülését igéri."

Egy későbbi, feltehetően 1936-ban készült tanulmány pedig elveti a sterilizáció "kriminálpolitikai indikáció alapján való meghonosítását", miután a más országokban bevezetett eugenetikai törvények alapján dr. Irk Albert egyetemi tanár azt a következtetést vonja le, hogy azok nem jártak a várt sikerrel. (A tanulmány címe: A sterilizáció és a kasztráció kriminálpolitikai szempontból.)