Judit
3 °C
6 °C

Gazdasági sikerek sztriptízzel

2005.11.15. 15:02
"Ugye milyen jó volt így velem együtt látni, hogy milyen sikeres a magyar gazdaság?" - teszi fel a kérdést egy csaj, miután belengette utolsó ruhadarabját, a bugyit a Sawyer Miller Group kvízjátékában. A 18 év felettieknek szánt kérdezz-felelekben a vetkőzés a bónusz, ha a válaszadó ráébred, hogy a magyar gazdaság a legversenyképesebb és a nálunk nőttek a leginkább a bérek is.

Szilvi akkor dobja le végre a negyedik kör után a bugyiját is, amikor sikerül kiválasztani a Magyarországon mi növekedett 2002 és 2006 között 40 százalékkal? kérdésre adható négy válaszlehetőség közül az átlagkeresetet. Ha valaki véletlenül az államadósságot, az inflációt vagy az adóterheket tartja helyes válasznak, a meztelenkedés elmarad.


GDP-szakértő

Hasznos sztriptíz

Az SZDSZ-nek és a gazdasági minisztériumnak semmi köze sincs a sztripkvizhez, cáfolta az Index előfeltevéseit Bruck Gábor, a Sawyer Miller Group (SMG) elnöke. A reklámcég, amely legutóbb, szeptemberben a négyes metró PR-tenderén győzött, Bruck állítása szerint nem megrendelésre rukkolt ki a vetkőzős szpottal. Miután az SMG több projektjében szembesült a gazdasági kérdések bemutatásának nehézségeivel, a cégen belüli ötletekből összeállt a játék terve, amely aztán elnöki jóváhagyással meg is valósult.

Bruck Gábor szerint a sztripkvíz azért lehet hasznos, mert így az olyan kifejezések, mint az infláció vagy a GDP is közelebb kerülnek a fiatalokhoz, és az általános kishitűség, pesszimizmus ellenére egyre többen ráébrednek, hogy a magyar gazdaság óriási eredményeket produkált az elmúlt években, olyanokat, amelyeket az Egyesült Államok esetében például a nagy gazdasági csodának hívunk. Bruck ezzel indokolta azt is, hogy a cég megrendelő nélkül is elérhetővé tette honlapján a játékot.

Markáns forma

Kóka János gazdasági miniszter az utóbbi napokban emailben kapta meg egy barátjától a kvízt, és "jót mosolygott rajta". "Azt sajnálom, hogy nem nekem jutott eszembe valami hasonló" - vallotta be az Indexnek a miniszter, aki az elmúlt hónapokban maga is a gazdasági sikerek hirdetésébe kezdett. A vetkőzést nem feltétlenül a legjobb eszköz, de abban biztos vagyok, hogy a sikereink bemutatásához markáns formára van szükség, mondta Kóka. A miniszter szerint megfelel a valóságnak a kvíz első válasza, amely szerint Magyarország versenyképesebb volt 2004-ben a lengyel, a görög, a portugál, az olasz a spanyol és a szlovák gazdaságnál, "különösen, ha az általánosan használt IMD-jelentést vesszük figyelembe". (A kvíz főszereplője, Szilvi most ledobja ingét.)

A második kör megintcsak helytálló a GKM vezetője szerint: a munkanélküliségi átlag nálunk a legalacsonyabb, 7 százalék körüli, Szlovákiában például 16, Lengyelországban 18 százalék, az EU átlaga pedig 10 százalék. (Szilvi megszabadul a szoknyától.) Az elmúlt 10 év leggyorsabb fejlődését "kumulált adatok" alapján szintén a magyar gazdaság produkálta, ezt is jóváhagyta Kóka. (Szilvi leveti melltartóját, és néhányszor kivillantja mellbimbóit.) A miniszter az egyetlen problémás kérdésnek az utolsót tekinti. A kakukktojás kérdés, a 40 százalékos átlagkereset növekedés ugyanis nemcsak vívmány, hanem éppen a versenyképesség növekedése ellen hat. Kóka szerint a régió legdrágábban termelő országa cím ellenére, a magas termelékenység miatt mégis jól állunk. (Lehull a bugyi.)


Már csak az átlagkereset a kérdés

Srácok, levetkőzöm

Félhivatalos vetkőzős reklámmal az SZDSZ kampányolt először Magyarországon. 2004-ben, az európai parlamenti választás előtti napokban szivárgott ki egy rövid szpot, amelyen egy fiatal lány szerepelt. A "Srácok, ha az SZDSZ-re szavaztok, levetkőzöm" szövegű videót Horn Gábor, a szabad demokraták akkori kampányfőnöke a párt reklámjait gyártó stáb melléktermékének minősítette. A szavazatokért sztiptízt ígérő liberális pártról szóló hírek viszont bejárták a világsajtót.

A kérdések az Index válaszaival

1. kérdés

Felsorolunk öt országot, szerinted 2004-ben melyik volt a legversenyképesebb? Lehetséges válaszok: Görögország, Magyarország, Portugália, Szlovákia, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország. Válasz: A World Competitivness Yearbook utolsó jelentése szerint magyarország 2004-ben öt helyet lépett előre az országok versenyképességi rangsorán, ezzel megelőzte az összes felsorolt országot.

Eltekintve attól, hogy a kérdés szerint öt, a felkínált válaszok alapján hét országból kell kiválasztani Magyarországot, az összehasonlítás a legismertebb két versenyképességi lista közül csak az egyiket, a svájci IMD intézet rangsorát veszi figyelembe. Tény: ezen Magyarország egy év alatt a 42-ről a 37. helyre lépett előre, ezzel éppen bevágva Spanyolország elé. Ezen az USA vezette a listán is előttünk állnak azonban a csehek (36. hely), illetve a régi uniós országok többsége - a spanyolok mellett az olaszok, a görögök, és a portugálok vannak mögöttünk az EU15-ből. (A teljes lista itt).

Ugyanakkor a másik, kiemelten kezelt versenyképességi listán, a World Economy Forum rangsorában Magyarország úgy áll két éve változatlanul a 39. helyen, hogy 2002 óta tíz helyet zuhant vissza, és ezzel a térségben a legtöbbet rontott pozícióján. Ezen a listán előttünk van Spanyolország és Portugália is, a térségből pedig Csehország, mely épp az idén előzött meg minket, mivel két helyet is sikerült előrelépnie. (A teljes lista itt.)

2. kérdés

Mit gondolsz, melyik országban a legalacsonyabb a munkanélküliség? Lehetséges válaszok: Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Németország Válasz: térségünkben Magyarországon a legalacsonyabb munkanélküliség, hét százalék körül van. A többi országban tíz százalék körül mozog.

Igaz, de: az EU statisztikai hivatalának októberben közzétett adatai szerint Magyarországon augusztusban 6,4 százalékos volt az állástalanok aránya, míg tavaly augusztusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliség (2003 szeptemberében pedig a KSH adatai szerint még csak 5,5 százalékos). Ezzel a tizenkét havi növekedéssel Magyarországon romlik - Luxemburg után másodikként - leginkább a munkanélküliségi mutató. Az augusztussal zárult tizenkét hónapban az EU 17 tagországában csökkent, egy országban változatlan maradt, és hét országban növekedett a munkanélküliség. Az EU-átlag a legfrissebb adatok szerint 8,7 százalék (az euróövezetben 8,6 százalék), idén augusztusban a legkisebb munkanélküliséget Írországban - 4,3 százalék -, Nagy-Britanniában és Hollandiában mérték, a legnagyobbat pedig Lengyelországban - 17,5 százalék -, Szlovákiában és Görögországban.

3. kérdés

Az elmúlt tíz évben melyik ország gazdasága fejlődött a legjobban? Lehetséges válaszok: Csehország, Lengyelország, Németország, Franciaország, Magyarország, Szlovákia. Válasz: "Gyorsabban fejlődtünk, mint az öreg európai, vagy akár a szomszédos országok".

Az, hogy az öt kiválasztott országból 1995-2004 között összességében a magyar gazdaság nőtt a legtöbbet, (1995-öt bázisévnek tekintve) igaz. Csakhogy: miközben tény, hogy az "öreg európai gazdaságok" (persze nem kis részben a magasabb szintről való indulás miatt) többségükben valóban alacsonyabb növekedési átlagot produkáltak, mint egyébként nemcsak Magyarország, hanem szinte az összes átalakuló ország, azért ott is akadt néhány mintagyerek. Nem árt például a sokszor példaként is emlegetett Írország adatait megnézni, mely bőven kétszeres növekedés produkált Magyarországhoz képest, de lepipált minket Luxemburg is.

És persze megint fontos a jelenlegi tendenciákat is nézni: Szlovákia és a balti államok már évek óta, Csehország várhatóan az idén először nagyobb gazdasági növekedést mutat, mint Magyarország. Tény viszont az is, hogy a magyarázat részben ez esetben is hasonló, mint amikor saját adatainkat a fejlettebb gazdasággal bíró régi uniós államokéhoz hasonlítjuk: egy alacsonyabb bázisról indulva könnyebben nagyobb százalékos növekedést lehet elérni. Az 1995-2004 évi tényadatokat, illetve az egyébként Magyarország számára visszaesést jelző idei és 2006-os becsléseket az Eurostat adatbázisában itt éri el.

4. kérdés

4. Mi növekedett Magyarországon 2002 és 2006 között negyven százalékkal? Lehetséges válaszok: államadósság, infláció, átlagkereset, adóterhek.

A helyes válasz természetesen az átlagkereset szeretne lenni, de valójában semmi nem nőtt, tekintettel a mai dátumra még nem is nőhetett negyven százalékkal 2002 és 2006 között. Az átlagkereset ilyen mértékű emelkedésére egyébként esély sincs sok: a KSH-nál 2005. augusztusi a legfrissebb, átlagkeresetre vonatkozó adat, eszerint 2002 óta eddig 21,16 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér. A kvíz ugyanis egyértelműen a bruttó bérekre épül, erre utal a válasz, mely szerint az adott időszakban 120 ezerről 166 ezer forintra nő az átlagbér. Ez azért is érdekes, mert a nettóbérek emelkedése eddig százalékosan magasabb volt. 2002-ben pontosan 122 482 forint volt az átlagbér, ez emelkedett idén augusztusig 148 406 forintra. A nettó átlagbér 2002-ben 77 622, idén augusztusban 98 281 forint volt, ez 26,6 százalékos, tehát jelentősebb növekedés.

Emellett tény az is: a reálkeresetek a ciklusban ugyan jelentős mértékben, 17,8 százalékkal emelkedtek, de mégis a 2004-es volt az első olyan év 1997 óta, amikor az előző évhez viszonyítva kis mértékben, de csökkent a fizetések értéke. 2004-ben a reálkereseti index 2003-hoz viszonyítva 99 százalékos volt. Az átlagbérek alakulását itt, a reálkeresetekről szóló saját elemzésünket itt olvashatja.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!