Árpád
-2 °C
9 °C

Jegybankelnökök egymás között

2001.02.26. 00:25
A jegybank függetlenségét növelné az MNB távozó és leendő elnöke is - derült ki Surányi György és Járai Zsigmond beszélgetéséből a tv2 Magyarország holnap című vasárnap esti műsorában. A korábbi éles szóváltásokat feledtető műsorban a volt pénzügyminiszter kijelentette, lezártnak tartja a CW Bank ügyét. Mindketten úgy ítélték meg, hogy az idén a tavalyihoz mérten érzékelhetően csökken majd a pénzromlás mértéke, Surányi szerint néhány éven belül elérhető a 4-5 százalékos infláció. Az MNB új elnöke négy alelnökkel kíván a jövőben együtt dolgozni.
A tv2 Magyarország holnap című műsorában a távozó és a következő jegybankelnök egyet értett abban, hogy növelni kell az MNB függetlenségét. Járai megjegyezte, hogy a jegybank az Európai Unió elvárásai közül már most is többet teljesít, ezeket azonban rögzíteni kell a jegybanktörvény módosítása során. A volt pénzügyminiszter egyébként érkezése feltételéül szabta korábban a jogszabály-módosítást. Ezek közé tartozik például, hogy az MNB nem hitelezi a központi költségvetést, az államháztartást.

Beszélnek a függetlenségről

A miniszteri széket cserélte MNB-elnökségre
Az EU elvárásai alapján azt is a törvénymódosításban kell megfogalmazni, hogy a Jegybanktanács tagjait öt évre nevezzék ki, amit Járai is szorgalmaz. A volt pénzügyminiszter szorgalmazza a kollektív felelősséget is, amit a jegybanktanácstagok mandátumának három évről hat évre emelésével szeretne elérni, továbbá kiterjesztené a testület hatáskörét is.

A függetlenséggel azonban a volt és a leendő MNB-elnöknek is akad gondja. Surányi György maga sértette meg a jegybank önállóságának alapelvét 1998-ban azzal, hogy Horn Gyula miniszterelnök kérésére a bank apparátusával elkészíttette a Fidesz gazdasági programjának elemzését. Utódát pedig már kinevezése előtt több támadás érte - még kormánypárti oldalról is - amiatt, hogy az Orbán-kormány pénzügyminiszteri székét váltotta fel a jegybank vezetői tisztére. Járai a műsorban tett riporteri felvetésre kifejtette: a függetlenség nem személyi, hanem intézményi kérdés.

Hol van már a CW-hisztéria?

Járai Zsigmond és Surányi György egyetértettek abban: a kettőjük közötti viták leginkább abból fakadtak, hogy - mint Surányi György fogalmazott - szociológiai okokból érdekkülönbségek jelentkezhetnek a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium között. Minden bizonnyal egyikük sem emlékezik már a bécsi MNB-leányvállalat, a CW Bank körüli adok-kapokra. Alig egy éve Járai kijelentette, hogy a milliárdos hiány keletkezéséért néhány MNB-vezető is felelőssé tehető és, hogy az - azóta már felszámolt - bankban a tovább folyt a szakszerűtlen gazdálkodás. Az akkori jegybankelnök visszautasította a vádakat és ,,minden alapot nélkülözőnek" nevezte a pénzügyminiszteri bírálatot.

A bécsi leánybankkal kapcsolatos kérdésre válaszolva Járai aláhúzta: a CW Bank ügye le van zárva, a pénzintézet visszaadta jogosítványát. "Nem gondolom, hogy nekem és munkatársaimnak a CW Bank kérdéseivel még foglalkoznom kellene, sokkal inkább a monetáris politika alakítására kell koncentrálnunk." Néhány nappal ezelőtt, elnöki kinevezésekor Járai a kérdésről még másképpen vélekedett: ha olyan tény jut a tudomására a CW Bank ügyével kapcsolatban, ami miatt vizsgálatot kell elrendelnie, akkor kénytelen lesz azt megtenni - jelentette ki. Surányi György a műsorban aláhúzta: "Nekem pechem volt, az elmúlt három-négy év alatt aránytalanul sok energiát kellett a CW Bank ügyeinek kezelésére fordítanom".

Vállvetve az infláció ellen

A március 1-jén hivatalba lépő Járai ismét kifejtette: néhány éven belül reálisan elérhető a 4-5 százalékos infláció, ehhez tisztességes, rendes monetáris és fiskális politika kell. ,,Nem gondolom, hogy értelme lenne mesterségesen leszorítani az inflációt" - tette hozzá a volt pénzügyminiszter, aki a korábbi költségvetések előkészítésekor még 2002-re ígérte az öt százalék alatti pénzromlást. Járai és Surányi egyetértettek abban is, hogy az elmúlt két év során az MNB és a PM közötti együttműködés nélkül nem csökkent volna az infláció az ismert mértékben. Mindketten úgy ítélték meg, hogy az idén a tavalyihoz mérten érzékelhetően csökken majd a pénzromlás mértéke.

Surányi György szerint abban, hogy tavaly megtorpant az infláció csökkenésének üteme, főleg külső okok játszottak közre. A távozó jegybankelnök korábban azonban úgy ítélte meg, hogy az infláció alakulásához jelentősen járultak hozzá belső okok is, így például az élelmiszerárak emelkedése. A műsorban Járai kiemelte, hogy az elmúlt évben az infláció csökkenésének megtorpanása ellenére Magyarország volt az egyetlen állam, ahol Európában tavaly nem nőtt, hanem mérséklődött a pénzromlás.

Nehéz egy pénzügyminiszternek

A volt pénzügyminiszter az adásban kiemelte: egyszerűen nem lehet jó költségvetést csinálni. Járai részéről ez minden bizonnyal már bankelnöki nagyvonalúság, az 1999-es költségvetés beterjesztésekor ugyanis egészen egyszerűen minden idők legjobbjának nevezte a tervezetet. A kinevezett bankelnök szerint különbözőek az igények, mindenki úgy érzi, a pénzügyminiszter nem ad elég pénzt az egyes területek fejlesztésére. Surányi György pedig úgy ítélte meg, hogy 1996-1997-ig az egyes pénzügyminiszterek csak abban tudtak dönteni, hogy kinek adjanak kevesebbet, mely igényeket sorolják hátrébb.

Nem lesz kisgazda alelnök

Arra a felvetésre, hogy hány alelnökkel szeretne együtt dolgozni az új bankelnök, Járai kifejtette: ha a mai törvényi előírások megmaradnak, akkor négy alelnököt - nevezetesen Riecke Wernert, Szapáry Györgyöt, Adamecz Pétert és Auth Henriket - látna az MNB vezetésében. Jelenleg ugyanis csak egy alelnök áll a jegybank élén: Orbán Viktor ugyanis 1999 őszén két MNB-alelnök, Szapáry György és Kovács Álmos megbízatását - Surányi György javaslatát elutasítva - nem hosszabbította meg a CW Bank körüli ügyekre hivatkozva.

Azzal, hogy Járai érkezése után - az ő javaslatára - nevezik ki az alelnököket, éppen a jegybanktörvény egyik fő törekvése csorbul. Az 1991-ben elfogadott jogszabály ugyanis azért húzta el időben az alelnökök mandátumát, hogy bármilyen kormánykoalíció által jelölt emberek bekerülhessenek az MNB felső vezetésébe. Így a kontinuitást egyedül a 2004-ig posztján maradó Riecke Werner képviseli majd a Surányi-csapat és a Járai-éra között.

A kinevezett jegybankelnök felsorolásából kiderül az is, hogy a lehetséges öt helyett csak négy alelnöke lesz az MNB-nek. Vagyis, felrúgva a koalíciós szerződést, nem delegálhat senkit a vezetésbe az FKgP. A korábban felmerült Csúcs László szakmai felkészültsége alapján számíthatott volna a kinevezésre, ám kegyvesztett lett Torgyán Józsefnél, a pártelnök által javasolt Szabadira pedig Járai mondott kategorikus nemet.

Az Orbán-Surányi-Horn háromszög

A CW Bank ügye sokat rontott Surányi helyzetén
A távozó jegybankelnök a vasárnap esti műsorban elismerte: az elmúlt évben benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, a történteket azonban továbbra is személyes ügyének tekinti. Aláhúzta, hogy az eset nem kapcsolódott Járai Zsigmonddal és a Pénzügyminisztériummal kialakult viszonyához. Akkor minden bizonnyal a miniszterelnök személye játszott szerepet a döntésben. A bankár és az ifjú politikus nagyon jó viszonyban voltak a '90-es évek elején, akkor ugyanis Surányi Orbánban látta a jövőt. A kétszeresen volt jegybankelnök készítette el a Fidesz gazdasági programját 1992-ben és sokat beszélgetett a politikussal a gazdaság kérdéseiről, mint egyik legbizalmasabb tanácsadója.

Viszonyuk azonban több dolog miatt is megromlott: Surányi kihátrált a fiatal demokraták mögül, amikor Orbán a gazdaság állami eszközökkel történő megerősítését kezdte vallani. Az igazi törés azonban 1995-ben következett be, amikor Surányi elfogadta Horn felkérését az MNB vezetésére. Orbán akkor megpróbálta lebeszélni erről a bankárt, Surányi azonban nem hagyhatta ki élete lehetőségét és ismét a Szabadság térre költözött. Pedig Orbán akkor azt ígérte korábbi bizalmasának, hogy hatalomra kerülése esetén ő is az MNB elnökévé teszi. A megromlott viszonyon rontott tovább a már említett 1998-as eset, amikor Surányi Horn Gyula kérésére a jegybank apparátusával elkészítette a Fidesz gazdasági programjának elemzését.

Új éra következik

Ezek után nem volt meglepő, hogy kormányra kerülésekor csak nehezen lehetett meggyőzni Orbán Viktort arról, hogy ne váltsa le Surányit a jegybank éléről. Szakértői tanácsára ezt mégsem lépte meg a miniszterelnök, a pénzügyi körök ugyanis meglehetősen érzékenyen reagáltak volna Surányi menesztésére. A jegybankelnök pozíciója azonban egyértelműen megrendült: 1998 őszén Orbán tett megjegyzést a CW Bank hiányára, innentől pedig Surányi és a bankvezetés a folyamatos támadások kereszttüzébe került.

A független szakértő szerepében szívesen mutatkozó Surányit a jó szakembernek tartott, de a pénzügyminiszteri székből érkező Járai váltja. A kérdés az, hogy a kétségeket beigazolva növekszik-e a kormány hatása a monetáris politikára, vagy - ahogy a kinevezett bankelnök hangsúlyozza - az MNB önállósága fokozódik a Járai-éra alatt.