Letartóztatásban a Suzuki vezetői

2000.03.31. 19:12
Elsőfokon úgy döntött a tatabányai városi bíróság, hogy előzetes letartóztatásba helyezi a Magyar Suzuki Rt. hétfőn őrizetbe vett három vezetőjét, köztük a cég japán vezérigazgatóját és magyar személyzeti igazgatóját.

A keletkezett kár meghaladja a húszmillió forintot
Az autógyár irányítóit "folytatólagosan, bűnszövetkezetben, üzletszerűen elkövetett sikkasztással" gyanúsítják. Az előzetes letartóztatás ellen a védők fellebbeztek, így a határozat nem jogerős, s erről majd a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnak kell kimondania a végső szót.

A Suzukinál keletkezett kár a nyomozás eddigi adatai szerint meghaladja a húszmillió forintot, amely "több mint száz gépkocsi értékesítése kapcsán" keletkezett. Az RTL Klub információi szerint az egyik gyanúsított lakásán megtalálták a hiányzó húszmillió forintot, az Index értesülései szerint viszont a Suzuki házipénztárában "bukkantak rá" a pénzre. A tatabányai bíróság szóvivője ugyanakkor nem tudta megerősíteni egyik verziót sem.

Hétfőn a rendőrök bilincsbe verve vitték el az esztergomi Suzuki gyárból az autóüzem három vezetőjét, a japán vezérigazgatót (Akira S.-t) és két magyar munkatársát, köztük a gyár társalapítóját, I. György személyzeti igazgatót is. A Komárom-Esztergom megyei rendőr-főkapitányság korábbi közleménye szerint a három Suzuki-vezető 1995-től a vállalati dolgozók által vételárként befizetett összeg egy részét "vételeztették csak be" a gyár pénztárába a számviteli törvénynek megfelelően, a többi pénzzel "sajátjukként rendelkeztek".

A Suzuki Rt. jelenleg szabadlábon lévő vezetői közül a legmagasabb rangú Fórián István elnök-helyettes, akit nem sikerült utolérnünk. Ugyancsak megpróbáltuk megszólaltatni a cég szóvivőjét, Tihanyi Tamást, ám ő sem volt telefonon elérhető.

A Magyar Suzuki Rt.-ről az utóbbi hónapokban több negatív hír is napvilágot látott. A cégnek nemrégiben 750 millió forintos pótvámot kellett fizetnie, s itthoni gyára ellen az Európai Unió is vizsgálatot indított. Az EU megállapította, hogy a kilencvenes évek közepén Nyugat-Európába szállított, Magyarországon gyártott járművek esetében a japán cég a valóságosnál magasabb arányú hazai beszállítást tüntetett fel, s így jogosulatlanul vett igénybe vámkedvezményt.