Szabó képviselő nem sértette az ügyészség jóhírnevét

2004.03.04. 18:20
Nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságát Szabó Zoltán szocialista képviselő, amikor a Legfőbb Ügyészség munkáját kritizálta, mondta ki nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság. A képviselő ellen a Legfőbb Ügyészség indított polgári pert személyiségi jogai megsértése miatt, mert Szabó, pártja egyik októberi sajtótájékoztatóján, a Polt Péter által vezetett hivatalt úgy említette: "a Fidesz felügyelte ügyészség".
Elutasította a Fővárosi Bíróság csütörtökön a Legfőbb Ügyészség keresetét, amelyben azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy Szabó Zoltán (MSZP) országgyűlési képviselő megsértette az ügyészség jó hírnevét, amikor egy októberi MSZP-sajtótájékoztatón a Polt Péter által vezetett hivatalt úgy említette: "a Fidesz felügyelte ügyészség".

Személyiségi jogsértés nem történt

Az első fokon eljáró bíróság elutasította a Legfőbb Ügyészség keresetét arra hivatkozva, hogy Szabó Zoltán kijelentése egyértelműen politikai véleménynyilvánításnak tekinthető, és mint ilyen, nem sért személyiségi jogot. A személyiségi jog sérelme akkor lett volna megállapítható, ha a véleménynyilvánítás indokolatlanul sértő, bántó, megalázó. Ebben az esetben azonban nem ez történt.

A bíróság nem tett igazságot, csak a keresetről döntött

A bíróság a nem jogerős ítélet szóbeli indoklásában nyomatékkal hivatkozott az Alkotmánybíróság azon határozatára, amely azt mondja ki, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, a kifejtett véleményt annak érték- és valóságtartalmára tekintet nélkül védeni kell. A bíró nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Legfőbb Ügyészség keresetének elutasítása nem jelenti a bíróságnak semmilyen állásfoglalását az országgyűlési képviselő véleményével kapcsolatban. "A bíróság nem azt mondja ki, hogy valamelyik félnek igaza van, vagy nincs igaza, azt mondja ki, hogy véleményt nyilvánított az alperes, és ehhez a szabad véleménynyilvánításhoz való jogával élt" - mondta Pataki Árpád bíró.

Hivatkozott arra, hogy egy alkotmánybírósági határozat szerint a véleménynyilvánítás szabadsága csak kisebb mértékben korlátozható a közhatalom gyakorolóinak védelmében. Az ügyészség közhatalmat gyakorló szervezet, ezért fokozottabban kell elviselnie a működésével kapcsolatos kritikát, mondta a bíró. A per során a Legfőbb Ügyészség képviselője kifejtette, hogy Szabó Zoltán nem véleményt, hanem tényállítást közölt, és az ügyészség másképpen nem orvosolhatja az őt ért sérelmet, csak az országgyűlési képviselő beperlésével.

Vélemény volt nem tényközlés

Szabó Zoltán azt állította, ő csak véleményt alkotott, tisztában van vele, hogy a politikai pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak, ezért nem is állíthatta tényként, hogy politikai párt irányítaná az ügyészséget. Szabó Zoltán képviselője, Strasszer Tibor kifejtette, hogy az ügyészség szóvivője útján már több esetben is a nyilvánosság elé tárta álláspontját, reflektált az ügyészséget érintő véleményekre. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a felperes Legfőbb Ügyészség keresetét jogalap hiányában elutasította, és kötelezte a perköltség viselésére.