Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Gimnáziumi ranglista: hátulról az elsők

2003.11.30. 22:25
A gimnáziumok felvételi eredményességi ranglistájának utolsó helyezettjeinél az intézmény földrajzi elhelyezkedése a meghatározó. A budapesti Szabó Ervin Gimnázium lakótelep és lepusztult, öregházas tömbök szomszédságában, a Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium a bölcsészlelkeket ritkábban termő Vecsésen található.
"Ne higgye, hogy ezek rossz iskolák" - figyelmeztet az oktatáskutató, akitől megtudtuk, hogy a felvételi eredményességi ranglistát melyik fővárosi, illetve vidéki gimnázium zárja. "Olyan ez, amikor egy sánta rajthoz áll a futóversenyen, és utolsó lesz ugyan, de azért is megérdemel minden dicséretet, mert nem adta fel a küzdelmet."

Munkásszállón lakik

A Szabó Ervin Gimnázium igazgatóhelyettesei: Prácser Béla, Vida Gábor és Hidegh Ágnes
"A 12/B-ben most is van egy tehetséges gyerek, de nem tudjuk rávenni a továbbtanulásra; azt mondja, hogy megvan az állása, pénzt akar keresni" - említenek egy nem kirívó példát az angyalföldi Szabó Ervin Gimnázium igazgatóhelyettesei arra, hogy iskolájukban miért lehet tizenöt-tizenhat százalék körül a továbbtanulási arány. Hidegh Ágnes, Vida Gábor és Prácser Béla szinte naponta szembesül diákjaik rossz anyagi helyzetével.

Az angyalföldi Üteg utcában lakótelep és lepusztult, öregházas tömbök szomszédságában található iskola tanulói közül többen gyorséttermekben, lakásfelújításoknál, építkezéseken vállalnak munkát. Olyan is akad, aki egyedül él és munkásszállón lakik vagy albérletet tart fenn. Az extrém példák sora hosszan folytatható: az egyik diákot azért vették ki szülei a nappali tagozatról, mert nem tudták fizetni a villanyszámlát, egy másik gyereknek az osztályfőnök viszi a tízórait. Előfordult, hogy a szülők zűrös ügybe keveredtek, ezért vidéken bujkáltak fenyegetőik elől, az érettségi előtt álló diáknak több órát kellett reggel utaznia, míg a fővárosba ért.

Újabb elvárások merültek fel

"Tanulóink jórészének óriási áldozatot kell hoznia az érettségiért" - állítják az igazgatóhelyettesek, akik szerint pedagógusaiknak nagyobb empátiával kell rendelkezniük az olyan gimnáziumok tanárainál, ahol botrány, ha az érettségin becsúszik valakinek egy négyes. Előfordul, hogy egy éjszakai műszakból az iskolapadba esett diákot inkább hazaküldenek pihenni vagy "átütemezik" dolgozatírásukat a következő hétre.

Az iskola 1946-ban alakult azzal a céllal, hogy a munka mellett tanulókat érettségihez juttassa. A XIII. kerületi Dolgozók Gimnáziumával szemben a nyolcvanas évek elejétől - ahogy az iskola honlapján fogalmaznak - "egyre újabb elvárások merültek fel", ezért ifjúsági, majd nappali tagozatos képzést indítottak. Az iskola ekkoriban vette fel a Szabó Ervin nevet és a Dózsa György úti Általános Iskola padlásteréből önálló épületbe költözhetett.

Elviselik a lila hajat

A Szabó Ervin Gimnázium; egy általános iskola padlásteréből költöztek ide
Az iskola vezetői szerint a továbbtanulási statisztikát az is ronthatja, hogy diákjaik jelentős része esti tagozatra, illetve szakképzésre jár, mások a gimnázium mellett a Talentum Táncművészeti Iskolában folytatnak tanulmányokat, ők nem is akarnak továbbtanulni. Az igazgatóhelyettesek szerint ranglistán mérhetetlen a "hozzáadott pedagógiai érték", vagyis mennyit változik négy év alatt egy tanulójuk. "Toleránsak vagyunk, mert ezekkel a gyerekkel csak így lehet eredményt elérni. Elviseljük a lila hajat, a lakkozott körmöt, a piercinget, nem írjuk elő a köpenyviselést" - mondják a tanárok. A szabadabb szellemű Szabó Ervin Gimnáziumban gyakran fordulnak meg filmesek, innen indult Erdélyi Tímea, a Barátok közt Tildája vagy Nagy Ervin színművész.

Az iskola vezetői szerint a legközelebbi listán már előkelőbb helyen kellene szerepelniük, mivel - számításaik szerint - negyven idén végzett tanulójukból tizenegy végzi tanulmányait felsőoktatási intézményben.

Később érnek

A Budapest melletti település egykori polgárvárosának házai között váratlanul tűnik fel a hetvenes években épült lakótelepi iskolákat idézi a vecsési Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium.

"A környékről a legjobban tanuló általános iskolás gyerekek általában Budapestre, speciális képzést nyújtó középiskolákba mennek továbbtanulni" - mondja Sárosiné Polczer Margit, a gimnázium igazgatóhelyettese. A történelmet és földrajzot tanító pedagógusnak az a meglepő tapasztalata, hogy a mai gyerekek későn érnek. Speciális képzést nyújtó iskolákba, például kéttannyelvű gimnáziumokba, nemzetiségi gimnáziumokba esetleg szakközépiskolákba. Igyekeznek ugyan rávenni őket az egyetemi, főiskolai jelentkezésre, de sok tehetséges diák inkább meghosszabbítja középiskolás éveit, és az ötödik évben még számítástechnikát és informatikát tanul régi iskolájában, és csak azután jelentkezik főiskolára illetve egyetemre.

Gimnáziumot alapítottak

A vecsési általános iskolában a nyolcvanas évek végén kellett kezdeni valamit a csökkenő gyerekszámmal. Akkor határozták el: gimnáziumot alapítanak, azon diákok részére, akik nem akarnak ingázni és még nem döntötték el, milyen pályát választanak. A számítás bevált: jelenleg négy évfolyamon százhuszonöten tanulnak. A diákok zöme az ugyanebben az épületben működő általános iskolából kerül ki; ők előnyben vannak, mivel hat éves koruktól emelt óraszámban tanulnak németül.

Gyakorlatias vidék

Sárosiné Polczer Margit: A mai gyerekek nem szeretnek elméleti tárgyakkal foglalkozni
A mégis továbbtanulók között azok a biztos szakmát kínáló felsőoktatási intézmények a népszerűek, amellyel nyugdíjas állásra lehet szert tenni. Rendőrök, pénzügyőrök, államigazgatási szakemberek szeretnének lenni a mai fiatalok, ábrándos bölcsészlelkek ritkábban teremnek Vecsésen. "Nem szeretnek elméleti tárgyakkal foglalkozni, olvasni, a gyors ismeretekre vágynak" - osztja meg tapasztalatait Sárosiné Polczer Margit, aki szerint "régebben kevesebb dolog vonta el a figyelmet a tanulástól".

A vecsési gimnáziumban is előfordul, hogy dolgoznak néhányan, másokat tizennyolc éves koruk után, legyenek akármilyen jó tanulók, a családi vállalkozás várja. A legtöbb diák és szüleik ezen a gyakorlatias környéken egy jobb szakmára - aranyműves, kozmetikus, ötvös, órás - való belépőnek tekintik az érettségit. Sokan az általános iskolában kezdett, majd a középiskolában nyelvvizsgával befejezett német tudásukat hasznosítva - gyakran munka mellett - kereskedelmi, vendéglátóipari, szállodai, turisztikai szakon szereznek képesítést.