Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Alkotmányértelmezést kér az SZDSZ

2005.04.27. 15:17
A parlament ügyrendi, vagy alkotmányügyi bizottságától kéri az alkotmány értelmezését az SZDSZ, mivel szerintük az alaptörvény nem ad egyértelmű útmutatást arra az esetre, ha a parlamentnek harmadik fordulóban kell szavaznia az államfőjelöltről.
"Nem egyértelmű az alkotmány alapján, hogy a köztársaságielnök választás esetleges harmadik fordulójában mit jelent a részvétel" - nyilatkozta Horn Gábor az Indexnek. A szabad demokrata parlamenti képviselő, a párt ügyvivője elmondta, az Országgyűlés ügyrendi, vagy alkotmányügyi bizottságától kérnek majd egyedi döntést.

Az alkotmány szerint az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.

"Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, (_) újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani" - mondja ki az alaptörvény. Az alkotmány a továbbiakban úgy rendelkezik: "a harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte."

Bizonytalan szabályozás

Horn Gábor elmondta, ez utóbbi rendelkezés teszi bizonytalanná, hogy pontosan milyen részvétel mellett érvényes a szavazás. Felhívta a figyelmet, hogy bár az alkotmány azt mondja, "tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára", a parlamenti döntések többségénél határozatképességre, azaz legalább a képviselők felének plusz egy főnek a szavazatára van szükség. Szólt arról is, nem tisztázott az sem, hogy az érvénytelen szavazatok minek minősülnek.

Hack Péter alkotmányjogász, az SZDSZ korábbi képviselője az Indexnek elmondta, egyértelmű a szabályozás, azaz ha a szavazásban nem vesz részt a képviselők többsége, akkor nincs határozatképesség, azaz az így hozott döntés sem tekinthető parlamenti határozatnak.

Extrém verzió
Egyes forgatókönyvek szerint Szili Katalin, az MSZP hivatalos, de más pártok által nem támogatott államfőjelöltje egészen extrém körülmények között is köztársasági elnökké válhat. Az alkotmány bizonyos értelmezése szerint ugyanis, ha az államfőről tartandó parlamenti szavazásokon nem sikerül megválasztani Mádl Ferenc utódját, akkor a jelenlegi házelnök, azaz Szili Katalin gyakorolhatja az államfői jogkört. Igaz, annyi megkötéssel, hogy nem küldhet vissza törvényeket, és nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz egy általa vitatott jogszabály miatt.