Menyhért, Mirjam
12 °C
24 °C

Jogellenes volt Szász Károly kirúgása

2007.12.09. 22:38
A többszöri nekifutásra keresztül vitt, lex Százszként elhíresült törvénnyel leváltott volt PSZÁF vezér megnyerte munkaügyi perét.

Pert nyert Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi elnöke és Sáray Éva korábbi elnökhelyettes a Legfelsőbb Bíróságon Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter ellen, aki - az ítélet szerint - a két vezetőt jogellenesen mentette fel. Minderről maga Szász Károly adott ki vasárnap este közleményt.

"A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2004. május 18-án leváltott elnöke, Szász Károly és elnökhelyettese, Sáray Éva közszolgálati jogviszony megszüntetése tárgyban indított perében a Legfelsőbb Bíróság 2007. december 7-én kézbesített ítéletében jogerősen megállapította, hogy az akkori Pénzügyminiszter, Draskovics Tibor az érintett vezetők közszolgálati jogviszonyát jogellenesen számolta fel" - áll a közleményben.

A PSZÁF volt elnökének ügyvédje, Nemcsói András ügyvéd az MTI érdeklődésére vasárnap közölte: a Legfelsőbb Bíróság döntése megfelelő erkölcsi és anyagi elégtételt biztosít a jogellenesen leváltott vezetők részére. Eszerint a felmentéstől a jogerős ítéletig járó illetmény, egyéb járulékok, és ezek kamatai illetik meg a két korábbi vezetőt, valamint - az elsőfokú bíróság döntésétől függően - 2-12 hónapig terjedő átlagilletmény is jár a per nyerteseinek.

A közlemény nem tér ki rá, összesen mennyi pénzről van szó: 2004-ben a PSZÁF elnöki tisztséghez nagyságrendileg havi bruttü 5 millió forintos juttatás tartozott, ez alapján most a bíróság által megítélt összeg jóval meghaladhatja a száz millió forintot.

A Szász Károly 2000 és 2004 között irányította a pénzügyi felügyeleti szervezetet. A vezető szinte azonnal összetűzésekbe keveredett a 2002-ben létrejött MSZP-SZDSZ koalícióval, a kormánypártok úgy vélték, a Fidesz befolyása alatt áll. A helyzet a brókerbotrány 2003 nyarán történt kitörése után mérgesedett el igazán, a koalíció már az ősszel elkezdte annak a törvénymódosításnak az előkészítését, mely a PSZÁF átszervezésén keresztül ugyan, de lényegében Szász Károly elmozdítását szolgálta. A tervezetet nem csak az ellenzék, de Brüsszel is kritizálta, majd az elfogadott törvényt Mádl Ferenc nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte azt.

Az Alkotmánybíróság végül egy az elnök által nem kifogásolt pontban találta alaptörvénybe ütközőnek a jogszabályt: az eredeti törvényszöveg szerint ugyanis Szász Károly megbízatása a törvény hatályba lépésével azonnal megszűnt volna, ám így az új vezetés hivatalba lépéséig tartó interregnum alatt egyes feladatokat senki nem láthatott volna el. A hibát a parlament kijavította, majd a végül hatályba lépett törvény nyomán 2004 májusában felmentették az alig egy évvel azelőtt a brókerbotrány egyik első felvonásaként megveretésével a szélesebb közvélemény előtt is ismerté vált vezetőt.