A SZBEKK szerint egyébként megállapítható, hogy bár a terroristák "képességei jelentősen megerősödtek", tevékenysége "rövid távú politikai célokat" szolgál, célja a félelem- és zavarkeltés, illetve a "kormányzati szervek iránti bizalom megrendítése".
A nyomozóhatóság arra számít, hogy külföldi terrorszervezetek "konspirált találkozások, tárgyalások lebonyolítása céljából" találkozóhelyként használhatják az országot. Az EU-csatlakozás után a Magyarországon tartózkodó vagy később letelepedő szimpatizánsok a terrorszervezetek anyagi támogatása céljára várhatóan kihasználják a hazai pénzügyi rendszer lehetőségeit - véli a SZBEKK.
A jelentés szerint iszlám terrorszervezetek jelenléte nem mutatható ki Magyarországon, ugyanakkor "jelentősnek mondható pénzeszközökhöz jutott" több, akár a terroristákat is támogató alapítvány.
A magyarországi palesztin közösséggel kapcsolatban a nyomozóhatóság megállapította, hogy "ugyan figyelemmel kísérik" a palesztin-izraeli békefolyamat alakulását, szolidaritásuknak legfeljebb "békés formában adtak hangot".