Ambrus
-7 °C
3 °C

Mi jöhet az elkúrás után?

2006.09.18. 11:24
Kapcsolódó cikkek (1)
Gyurcsány Ferenc marad vagy sem? - alapvetően ettől függ a következő hetek és hónapok belpolitikai forgatókönyve. A döntést befolyásolhatják az utcai események, bár hétfőn délelőtt úgy tűnik: a tiltakozások korántsem lesznek olyan drasztikusak, hogy jelentősen hassanak a politikusok döntéseire. Az ellenzéknek kevés közjogi lehetősége van kormánypárti dezertőrök nélkül hatalomra kerülni, és az államfő mozgástere is korlátozott.

1. Gyurcsány lemond

A miniszterelnök vasárnap délutáni-esti és hétfő reggeli nyilatkozatai alapján ennek a bekövetkeztére igen csekély esély van. Gyurcsány többször megerősítette, hogy nem akar lemondani, ez a döntése azonban a következő egy-két nap eseményének fényében még megváltozhat.

A lemondására okot adhat - vagy egyenesen kikényszerítheti azt -, ha a Kossuth téri tüntetés mostaninál is jóval nagyobb létszámúra vagy országos méretűvé duzzad. Amennyiben ilyen, az 1990-es taxisblokádhoz hasonló helyzet alakul ki az országban - bár a vasárnap éjjeli hírekben bejelentett vidéki útlezárásokra egyelőre nem sok jel utal -, akkor a tiltakozókkal a kormány alighanem csak akkor tud megállapodni, ha Gyurcsány távozik.

Ha a miniszterelnök lemond, akkor megszűnik a kormány megbízatása, és átalakul ügyvezető kormánnyá. Ebben az esetben az államfő feladata, hogy a parlamentnek javaslatot tegyen az új miniszterelnök személyére. A köztársasági elnök elvileg - a korábbi gyakorlat legalábbis ez volt - a parlamenti pártok vezetőivel konzultál, ezt követően teszi meg javaslatát az új kormányfő személyére.

A miniszterelnök lemondásának egyik alkotmányos lehetősége, hogy bizalmi szavazást kérjen a parlamentben a kormányra. Ha ezen a szavazáson nem kapja meg a többséget, akkor köteles lemondani. A kormány megbízatása ebben az esetben is megszűnik, a kabinet átalakul ügyvezetővé, az új kormányfőt az államfő jelöli. Új választást a miniszterelnök lemondása esetén - akár a parlamenti bizalmi szavazás hatására dönt így, akár Medgyessy Péter 2004-es döntéséhez hasonlóan nem is kér bizalmat - nincs új parlamenti választás.

A kialakult helyzetben - akárcsak 2004 nyarán - feltehetően a szocialisták kongresszusa választana kormányfő-jelöltet. Ha azt a liberálisok is elfogadják, és a nagyobbik kormánypárt frakciója is fegyelmezetten szavaz, hatalmon maradhat az MSZP-SZDSZ-koalíció.

2. Gyurcsányt eltávolítják új választások kiírása nélkül

A kormányfő leváltását a parlamenten belül a konstruktív bizalmatlansági szavazással megteheti a képviselők többsége. A bizalmatlansági indítvány benyújtásához elég a honatyák 20 százaléka, vagyis 78 képviselő. Ha a benyújtott indítványt - amit azért neveznek konstruktívnak, mert abban meg kell nevezni az új kormányfőt - a mandátummal rendelkező képviselők több mint fele (194 képviselő) elfogadja, akkor az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

Annak a valószínűsége a parlamenti erőviszonyok alapján nem túl nagy, hogy ez a forgatókönyv következzen be. A Fidesz 140, a KDNP 23 és az MDF 11 képviselője összesen csak 174, vagyis 20-szal kevesebb, mint az indítvány megszavazásához szükséges többség. Csak Gyurcsány megbuktatásához talán átszavazásra lehetne csábítani 20 szocialista (és esetleg 2-3 szabad demokrata) képviselőt - ha nem kellene az új miniszterelnököt is megnevezni. Ez a kritérium - feltételezve a legvalószínűbb forgatókönyvet, miszerint az ellenzékiek Orbán Viktort neveznék meg - azonban csökkenti a szoci képviselők átállásának a valószínűségét, mert ha Gyurcsányból elegük is van, aligha akarják a hatalomban látni Orbán Viktort.

A szocialisták és a szabad demokraták teljes frakciói (Gyurcsány nélkül 189 és 20 képviselő) ugyanakkor számszakilag át tudnak verni egy olyan konstruktív bizalmatlansági indítványt, amelyben közös nevezőre jutnak az új kormányfő személyéről. Ez azonban inkább csak elvi lehetőségnek tűnik, a liberálisok első reakcióik arra utaltak: a párt Gyurcsánnyal képzeli el a további kormányzást, Kuncze szerint "a miniszterelnöknek folytatnia kell a reformokat". Az utcai tiltakozások azonban nemcsak Gyurcsány, hanem a koalíciós pártok mostani döntését is megváltoztathatják.

3. A parlament kimondja a feloszlását, új választások jönnek

Az országgyűlés az alkotmány szerint - rendkívüli vagy szükségállapot kivételével - kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben a feloszlás kimondásától számított három hónapon belül országgyűlési választásokat kell tartani. A parlament feloszlásáról szóló döntéshez a képviselők több mint felének igen szavazata szükséges, így ennek a forgatókönyvnek a bekövetkeztére sincs komoly esély.

Egy esetleges időközi választásnak a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint ugyanis a parlamenti pártok között csak egy nyertese lenne, a Fidesz. Az SZDSZ-nek és az MDF-nek feltehetően a parlamentbe sem sikerülne bejutnia, de a szocialisták is jelentős vereségre számíthatnának, akár képviselői helyek egyharmadát is elveszíthetnék. Így aligha valószínű, hogy egy ilyen akcióhoz a Fidesz 140 képviselője további 54 honatya támogatását elnyerné.

Hétfő délelőtt - többek között az Index fórumában is - felvetődött annak a lehetősége is, hogy az ellenzéki képviselők tömeges lemondással szeretnék elérni a parlament feloszlását, és új választások kiírását. A képviselők lemondásának azonban nincs konkrét közjogi következménye, a listán mandátumot szerzett honatyák helyét a listáról töltik be, míg az egyéni választókerületekben új választást kell kiírni.

Ennek az akciónak a sikeréhez ugyanúgy meg kellene szerezni a képviselők többségének a támogatását, mint egy bizalmatlansági indítványhoz - mondta az Indexnek Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte így ennek a lépésnek csak olyan extrém helyzetekben van súlya, ha ezzel egyidejűleg egy legalább 20 kormánypárti képviselőt szállító kisbusz mondjuk egy szakadékba zuhan.

A mandátumról lemondások így legfeljebb csak politikai gesztust jelenthetnek. Ezzel hathatnak egyrészt a kormánypárti képviselőkre - bár az ő lemondásukra minimális az esély -, másrészt akár gesztusértékű is lehet a döntés, ösztökélve az államfőt, hogy oszlassa fel a parlamentet. Erre azonban kevés lehetősége van Sólyom Lászlónak.

4. Mit tehet az államfő?

A köztársasági elnök jogkörét ugyanis erősen korlátozza az alkotmány. Sólyom László csak akkor oszlathatja fel az országgyűlést és írhat ki választásokat, ha az országgyűlés egy éven belül legalább négyszer megvonja a bizalmat a kormánytól. Jogosult a feloszlatásra akkor is, ha a kormány esetleges megbízatásának megszűnése esetén "a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg" a parlament.

Az országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, a házelnöknek és a frakcióvezetőknek a véleményét. Az alkotmány arról nem rendelkezik, hogy mi van akkor, ha valamelyik fél nemet mond a feloszlatásra. Az országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül kell új parlamentet választani. A régi törvényhozás működése az új országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az államfő hétfő délben a frakcióvezetőkkel a legfőbb ügyész kinevezésével kapcsolatban tárgyal. A megbeszélésen feltehetően szót ejtenek a kialakult közjogi helyzetről is, amiről Sólyom László feltehetően a megbeszélést követő sajtótjékoztatón teszi közzé álláspontját.

5. Gyurcsány még marad, de 2010-ig lecserélik

Lehetséges egy olyan forgatókönyv is, amely szerint az MSZP egyelőre kivár, és csak később szabadul meg a kormányfőtől. Erre egyrészt akkor van lehetőség, ha az első közvéleménykutatások szerint inkább negatív visszhangja volt a bejelentéseknek. A másik lehetőség ezen a forgatókönyvön belül, hogy a 2007-ben várható gazdasági nehézségek miatti balhét a már szintén szavahihetőségét vesztett kormányfővel vitetik el, majd megszabadulnak tőle.

A megszorítások legélesebben jövőre éreztetik majd a hatásukat, így logikus 2007 végén a két kormánypárt megállapodhat egy új miniszterelnök személyéről, aki 2008-tól már "kifelé vezetheti az országot a bajból", és alkalmas jelölt lehet a 2010-es választások megnyerésére. Ennek ellentmondhat, hogy egyelőre nem látni azt a karakteres politikust, aki Gyurcsány helyét átvehetné, és akiben meg tud állapodni az MSZP és az SZDSZ. A "halasztott retorzió" ellen szól - és ezzel csökkenti a forgatókönyv bekövetkeztének a valószínűségét - az is, ha a kormányfő bejelentését rövid- vagy középtávon Gyurcsány népszerűségének a növekedése kíséri majd.

6. Gyurcsány marad, nem történik semmi

Minden marad a régiben. Vagyis a régiben nem marad, mert a politikában, a politizálás stílusában biztosan drasztikus változások következnek be, de a felszínen nem lesz változás. A kormányfő nem mond le, és nem lesz olyan politikai konstelláció, amelyben kikényszeríthető lenne a lemondatása, a megszabadulás tőle, akár a parlament feloszlatásával, feloszlásával.

Akár még meg is erősödhet Gyurcsány. Az is lehet azonban, hogy a status quo látszólagos fenntartása tovább mélyíti a két politikai oldal közötti töréseket, még lehetetlenebbé teszi a valódi, tartós hatású, kétharmados törvények módosítását igénylő reformok beindítását. Ez azt jelentheti, hogy újabb négyéves időszakra folytatódik az elkúrás.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.