Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Az SZDSZ a titoktörvény visszavonására kéri Gyurcsányt

2006.01.05. 17:52
Az SZDSZ arra kéri a kormányfőt, hogy a kormány vonja vissza a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot. Az elképzelés alapján a sajtót büntetnék az államtitkok nyilvánosságra kerülése estén. A titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár szerint a Btk. - amely a gondatlan titoksértést büntetni rendeli - módosítása nem része a törvénytervezetnek, ugyanakkor a politikus szerint január 18-ig még lehet változtatni a tervezeten.

"A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által benyújtott előterjesztés átgondolatlan és számunkra elfogadhatatlan, mert rossz és antidemokratikus megoldást javasol, amikor az állami felelősség helyett a sajtót rendeli büntetni" - szerepel a liberális párt közleményében, amiben arra kérik Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, vonja vissza a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot.

Az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy az államtitkok ellopása, tervszerű kiszivárogtatása bevett eszközzé lett egyes politikai erők kampányában és a liberálisok mélyen elítélik a minősített adatokkal történő visszaélést - tartalmazza a közlemény. Utóbbi azonban az SZDSZ szerint az állam hibája és felelőssége, nem a sajtóé.

A liberálisok ahhoz a jogállami elvhez is ragaszkodnak, amely szerint a minősített adatokat az állam fizetett alkalmazottainak kell megőrizniük, akik erre esküt tettek. "A sajtó dolga a közvélemény hiteles tájékoztatása minden közérdeklődésre számot tartó ügyről, beleértve azt is, hogyan őrzi az állam saját titkait" - áll a közleményben.

"Kiss Péter javaslata alkotmányellenes

Az SZDSZ közli, soha nem fognak olyan törvényt megszavazni, "amely indokolatlanul, és az alapvető jogállami normákat keresztülhúzva akarja korlátozni a sajtót. Kiss Péter törvényjavaslata rossz, alkotmányellenes, ezért azt az párt nem támogatja.

Az SZDSZ megjegyzi: a törvényjavaslat értelmében akkor is büntetendő a sajtó, ha nem tud róla, hogy minősített adatot közöl, akkor is, ha a hatalom inkorrekt, politikai okokból nyilvánított titokká valamely adatot, és akkor is, ha a hatalom részesei a titokká nyilvánított ügyeket politikai előnyszerzés céljából maguk szolgáltatják ki közvetlenül vagy közvetve a nyilvánosság fórumainak.

Tóth András: megfelelni az EU-nak és a NATO-nak

A törvényjavaslat úgy készült, hogy minden tekintetben megfeleljen az EU és a NATO vonatkozó határozatainak, szabályzatainak. Az új szabályozás elkészítésének és az Országgyűlés elé terjesztésének egyik indoka éppen a hazai és a külföldi minősített adatok kezelése közötti eddig még meglevő különbségek megszüntetése volt - közölte Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár az MTI-nek.

A törvényjavaslat ugyanakkor a minősített adatok számának csökkentése érdekében a jelenlegi szabályozáshoz képest egyértelműen szigorítja a minősítési eljárásra vonatkozó szabályokat, vagyis szűkül azoknak az adatoknak a köre, amelyek nem hozzáférhetőek a nyilvánosság számára és nem lehet önkényesen minősíteni, "titkosítani" egy adatot - tette hozzá.

A Btk. nem módosul

Tóth András felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslatnak nem tárgya a Büntető törvénykönyv (Btk.) államtitok és szolgálati titok megsértésére vonatkozó, többek által bírált szabályainak pontosítása.

Ezért a gondatlan titoksértésre vonatkozó kérdés jelenleg nem időszerű: az esetleg szükséges változtatás a Btk. egyébként is aktuális, más módosításaival egyidőben kerül majd az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat vonatkozó passzusa nem büntetőjogi, hanem a minősített adat kezelésével kapcsolatos eljárási szabályokat tartalmaz, amikor rögzíti annak a kötelezettségeit, akinek nem a törvény szerint kerül minősített adat a birtokába - mondta az államtitkár.

A törvényjavaslat természetesen e tekintetben nem tesz - és nem is tehet - különbséget újságírók és más állampolgárok között, mivel ez alkotmányellenes lenne. "Én magam természetesen kész vagyok minden olyan elképzelés megvitatására, amely az államtitok védelmének és a sajtószabadság biztosításának követelményeit kívánja összeegyeztetni" - mondta, hozzátéve, hogy január 18-ig lehetőség van a módosításra.

Az MTI névtelenséget kérő kormányzati illetékesektől úgy értesült: Kiss Péter kancelláriaminiszter felkérte az előterjesztést készítő Tóth Andrást, hogy folytassa a tárgyalásokat az SZDSZ és a MÚOSZ illetékeseivel, és január 18-ig szülessen meg az ügyben a konszenzusos javaslat.