Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Zsidózott? Pereljék be Szabó Dezsőt!

A zsidó faj pszichéjét boncoló beszéd és az izraeli elnöknek küldött kurvaanyázó verses üzenet miatt ifjabb Hegedűs Loránt szerint legfeljebb Petőfi Sándort, vagy Szabó Dezsőt lehet perelni. Az október 23-án a Szabadság téri református templom előtt elhangzott szövegeket az egykori miépes lelkész válogatta, hogy rávilágítson az "aktuális problémákra". A rendszerváltás óta ennél veretesebb zsidózás aligha volt még közterületen.

A Szabadság téri református templom előtt felállított színpadon hosszú műsor vonzotta az október 23-i állami ünnepségekről érkező demonstrálók százait. Hegedűsék templománál négy új szobor avatására készültek. Az épület lépcsőjén két sorban Horthy Miklós, Kossuth Lajos, Szabó Dezső és Wass Albert mellszobra várta a leleplezést. (Mellesleg Szabó Dezső nem volt különösebb híve a szerinte a német imperializmust kiszolgáló Horthynak.)

Kurvanyádat!

A Magyar Gárda részvételével lezajlott istentisztelet után ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész lépett a közönség elé. Az egykori miépes képviselő beszélt a két íróról, sőt még egyházi felettesei figyelmébe is ajánlotta egyházkritikai írásaikat, de főként az idegen

Konjunktúra optimizmus

Simon Peresz október elején az izraeli kereskedelmi kamara közgyűlésén lelkesedett fel, amikor az ország gazdasági állapotát értékelte vállalkozók és közéleti szereplők tömege előtt. Az izraeli köztársasági elnök méltatta a válságból kilábalt gazdaság erejét és példákat is hozott a konjunktúrára. A Maariv nevű bulvár lap beszámolója szerint a gazdaság erejét többek között azzal a mondattal kívánta illusztrálni, hogy a résztvevők előtt kijelentette, az ország a példátlan eredményeknek köszönhetően simán megveszi Manhattant, Magyarországot, Lengyelországot is.

Az elnök szóvivője, Alejet Friss a hvg.hu kérdésére azt mondta, nem emlékszik, hogy az újság által idézett mondat elhangzott volna. A szóvivő szerint Peresz sosem gondolt arra, hogy Izraelnek a világ bármely helyét meg kellene vásárolni, viszont örömmel látja akár a magyar vállalkozók izraeli, akár az izraeliek magyarországi beruházásait.

hatalmak magyarországi befolyásáról alkotott nézeteit osztotta meg hallgatóságával. A szónok megtapsoltatta a demonstrálók soraiban álló, velük együtt érző zsidókat, aztán rátért a Simon Peresznek tulajdonított kijelentésekre.

Hegedűs szerint az izraeli elnök nem véletlenül mondta, hogy országa megvette Magyarországot és Lengyelországot. Lengyelország ugyan sosem lesz az övék, de Magyarország már az izraeliek zsebében van. A lelkész azt követelte az Országgyűléstől, hogy azonnal hívják össze a nemzetbiztonsági bizottságot és vizsgálják ki, ez miként történhetett meg. Hegedűs Petőfi Sándor Mit nem beszél az a német című verséből idézve üzent is az izraeli elnöknek, "Foglalod a kurvanyádat, De nem ám a mi hazánkat!"

Ezt követően lépett a színpadra egy bocskaiba öltözött férfi. A színésznek készülő Erdélyi József egy közel öt perces felolvasást tartott a zsidóság faji jellemzőiről, melynek csak a legvégén jelezte, hogy Szabó Dezső 1935-ből származó írását interpretálta.

Burkina Fasonak is beszóltak volna

"Az elhangzott szövegek az én tudtommal kerültek a műsorba" – mondta az Indexnek Hegedűs, aki szerint viszont sem Petőfi, sem Szabó Dezső nincs betiltva, tehát furcsa lenne, ha valaki perelné a szövegeik miatt. A volt országgyűlési képviselőnek az a véleménye, hogy Peresz kijelentései után a kormánynak vagy az ellenzéknek egyformán felelőssége, hogy vizsgálatot kezdeményezzen, mire alapozza az izraeli elnök állítását. Hegedűs szerint ezt akkor is meg kéne tenni, ha "Burkina Faso államfője mondta volna, de különösen meg kellene tenni annak az államnak az esetében, amely évtizedek óta semmibe veszi az emberi jogokat".

Nincs törvényi szankció

Jogerősen még senkit sem ítéltek el gyűlöletbeszéd miatt. A szocialista kormányok alatt több kísérlet is született a kérdés rendezésére, 2003-ban például Bárándy Péter módosította volna a törvényt, de az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a változtatásokat.

A volt igazságügy-miniszter fia, Bárándy Gergely öt MSZP-s frakciótársával szankcionálná a gyűlöletbeszédet. Javaslatuk az eddigi próbálkozásoktól eltérően nem a közrend, hanem a személy elleni bűncselekmények körében büntetné a gyűlöletbeszédet.

Az ilyen megnyilvánulások ugyanis, mint az Alkotmánybíróság határozataiban többször is kimondta, nem érik el gyűlöletre uszítás szintjét, nem veszélyeztetik közvetlenül és konkrétan a közrendet, viszont a beterjesztők meggyőződése szerint egyértelműen és konkrétan veszélyeztetik a méltósághoz és a becsülethez való jogot.

A Fidesz alkotmánymódosítással oldaná meg a kérdést; a változtatás kimondaná, hogy az emberi méltóság előrébb való, mint a szólásszabadság.

A református egyház zsinati szóvivőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Szabadság téri templom ügyeiért a Dunamelléki Egyházkerület püspöke a felelős. Idősebb Hegedűs Loránt utódja, Szabó István irodáján érdeklődtünk, hogy az egyházkerület vezetése foglalkozik-e az október 23-i ünnepségen elhangzott beszédekkel és a magyargárdás szoboravatással, de azt a választ kaptuk, hogy a püspök vidéken tartózkodik és telefonon egyáltalán nem nyilatkozik.

Hegedűs szerint az 1935-ös idézet sem értelmezendő nyílt zsidózásnak, "attól még, hogy zsidó pszichéről van benne szó". A lelkész úgy látja, aktuális az író üzenete mindazoknak, akik szerint Gerő, Rákosi és még számos közszereplő öröksége mind a mai napig mérgezi az együttélést.

Elítélte a nyilasuralmat

Szabó Dezső 1918-ban befejezett Elsodort faluja még az egy évvel később kezdődő Horthy-korszak önigazolásául szolgált. A legjobbnak tartott regényében a magyarságra nézve tragikus következménnyel járónak nevezi a liberalizmust, a kapitalizmust és a szocializmust.

A húszas években azonban fokozatosan szembefordul a rendszerrel, elítéli Magyarország németbarátságát. A Feltámadás Makucskán a korszak szatírája. Az utolsó, Szabó által némileg támogatott hazai politikai vezető Gömbös Gyula volt, majd tőle is elfordult.

Az őszirózsás forradalmat még üdvözölte, de 1919-es Tanácsköztársaságot és a proletárdiktatúra 133 napját idegennek és nemzetellenesnek tartotta. Elutasította később Hitler nemzetiszocializmusát is, Mussolini fasizmusával viszont szimpatizált. Elítélte Magyarország német megszállását és a nyilasuralmat is. Budapest ostroma idején, Rákóczi téri lakása óvóhelyén halt meg.

A második világháború után művei szinte elérhetetlenek voltak a nagyközönségnek. Ennek egyik oka a zsidókat negatív színben feltüntető művei voltak. Bibó István a munkásságát úgy jellemezte, hogy "a magyar nemzet, a magyar etnikum történetileg kialakult integritását félti a 19. században nagyobb tömegben jelentkező, főleg német és zsidó beolvadással szemben".

Reneszánszát éli

A rendszerváltás közeledtének jele volt, hogy ismét megjelentek Szabó Dezső írásai, a nyolcvanas évek közepén indult Századvég pedig címlapon szerepeltette hét szellemi előd – Ady Endre, Jászi Oszkár, Babits Mihály, Szekfű Gyula, Németh László, Bibó István és Szabó Dezső – fényképét. A lap felelős kiadója Stumpf István volt.

A kilencvenes években szélsőjobboldali erők – többnyire az író munkásságában való elmélyülés igénye nélkül – zászlajukra tűzték nevét, és főleg az Azért, mert egy-két zsidót utálok vagy a Két faj harca és más efféle műveket olvastattak tőle híveikkel.

Amikor 2001-ben a református egyház felelősségre vonta lelkészét, ifjabb Hegedűs Lorántot egy cikke miatt, akkor Ady Endre és Németh László mellett Szabó Dezső idézetekkel védekezett. Hegedűs Szabadság téri templomában működő színház is Szabó Dezsőről kapta nevét.

Miután Kertész Imre 2003-ban irodalmi Nobel-díjat kapott a Sorstalanságért, ismét egyre többször került elő a radikális oldalon Szabó Dezső (és Wass Albert) neve. Szerintük inkább őket kellene tanítani az iskolában, mint a "nemzetidegen" Kertészt.

Kiké az üzletek, a csarnokok, az ószerek, a dugott lebujok?

A Szabadság téri református templom előtti rendezvényre Szabó Dezsőtől akár durvább szövegeket is válogathatott volna ifjabb Hegedűs Loránt, ha nem a harmincas évekbeli munkásságából, hanem a Tanácsköztársaság utániból szemezget. Az alábbi szövegek a Virradat vezércikkeiként jelentek meg 1921-ben. A numerus clausust egy évvel korábban vezették be a magyar egyetemeken, de a zsidóság szervezett fizikai megsemmisítésére ekkor még senki sem gondolt.

"A történelem e tragikus, nehéz építésében csak egy faj nem vett részt: a zsidó. És egyetlen liberálisom, nézz most körül Budapesten, ha ugyan erre a ténykedésre vannak szervei egy liberálisnak.

Nézd: pompás villák borítják a Svábhegyet, a Rózsadombot, a Hűvösvölgyet. Kiké ezek a villák? Zsidóké. Nézd, ragyogó paloták nyomják a Dunapart, a Lipótváros, a Terézváros, a Körutak földjét. Kiké ezek a paloták? Zsidóké. Nézd: óriás bankokba, hatalmas részvénytársaságokba, s a fertelmes börzébe folyik össze a magyarság minden termése: a paraszt vetése, a munkás napi verejtéke, a magyar agyvelő gondolata. Kiké ezek a bankok, kiké ezek a részvénytársaságok, kiké a börze? Zsidóké. Nézd, gazdag üzletekben, zsúfolt csarnokokban és tarka ószeren, nyűtt tárházakban és dugott lebujokban halmozzák hatalommá, győzhetetlen jövővé mindazt, amit az ember ezer szükségéből lehet kisajtolni. Kiké az üzletek, a csarnokok, az ószerek, a nyílt tárházak és a dugott lebujok? Zsidóké.

Nézd, jól fűtött színházakban, fülledt orfeumokban, fényes bárokban, kabarékban, parkokban, mozikban, bordélyokban terem pénzt és hatalmat a lélek szomjúsága s a test zabálása. Kiké a színházak, az orfeumok, a bárok, a kabarék, a jardinek, a mozik, kiké a bordélyok? Zsidóké.

Nézd, a könyvkiadó vállalatokban, könyvkereskedésekben, műkereskedésekben teremt pénzt, hatalmat, jövőt a magyar agyvelő, a magyar szépség. Kiké a kiadóvállalatok, a könyvkereskedések, a műkereskedések? Zsidóké. Nézd, nyomtatott lapokban termel történetalkotó, országhódító hatalmat az, hogy szabad szavakkal mérgezni, gyilkolni, keríteni, fertőzni. Kiké ezek a nyomtatott lapok? Zsidóké. Nézd meg a budapesti kereskedelmi közvetítőket, ügyvédeket, orvosokat, magánmérnököket, szabadpályásokat, nézz meg minden pályát, hol fölényes a munka és korlátlan a pénz. Kiket találsz ott nyolcvan, kilencven, százpercentes túlnyomóságban? Zsidókat."

"Az utolsó 5060 év történelme kiáltó illusztrációja állításaimnak. A győzelmes zsidóság elfoglalja a lélekgyúrás minden műhelyét: a sajtót, az irodalmat, a könyvkereskedést, a könyvkiadást, a katedrát, a színházat és a mozit. És megszületik a világ legtürelmetlenebb lelki formája: a szabadgondolkodó. A szabadgondolkodó, aki "természettudományos", "racionális" "egyetemes emberi", de aki eltipor minden tudományt, rációt, minden emberit, ami nem segít előre, vagy akadályozza a zsidó faj világuralmi törekvéseit. Szuggesztív szavakat termel: reakciós, klerikális, elfogult, nacionalista stb. Ezekkel a szuggesztív szavakkal, roppant szolidaritásával s világtőkéjével irgalmatlanul eltipor minden ellentmondást és ellentmondót."

"Az emberiséget csak faján keresztül szolgálhatja az ember, s a magyarságra minden összekeveredés a zsidósággal biztos halált jelent. Teljes szétválás, abszolút külön szervezkedés: ez az egyetlen reálpolitika. Mi befogadtuk testvérként őket, mi hittünk bennük, mi liberálisok voltunk, mi velük akartunk haladni az örök emberi ideálok megvalósulására. Ők megtaposták testvériségünket, leöklözték hitünk, eltiportak minden liberalizmust velünk szemben, megtagadták ezeket az ideálokat."

"A zsidóság a legkomolyabb, a legvégzetesebb ellenség, a zsidókérdés a magyarság élet-halál kérdése, mely belekapcsolódik a magyar élet, a magyar jövő minden mozzanatába. Viccet csinálni ebből a kérdésből, lekicsinyelni ezt az ellenséget és ezt a veszélyt: csak hülyék vagy megfizetett gonoszok tehetik."

"A zsidó sajtó úgy, ahogy van, különböző arcával, vörös, fehér, nemzeti színű vagy színtelen frázisaival, nagyszerű szerve e céltudatos faj hódításának, s én nem tudok jobbat kívánni, mint hogy nekünk küzdelmében olyan céltudatos, céltudatosságában olyan egységes sajtónk legyen, mint amilyen a zsidóságnak a maga sajtója."