A 'Magyar New Deal' 434 milliárdot ér

A terv, melynek keretében a kormány az adófizetők pénzéből három év alatt 434 milliárd forintot szándékszik elkölteni 55 különböző pályázatra, meghatározott vállalkozási szektorokat erősítene. A program ugyanis 20, 30 és 50 százalékos támogatást biztosít azoknak a cégeknek, amelyeket arra érdemesnek ítél a célra létrehozott, kormányzati tisztviselőkből, érdekvédelmi szervezetek küldötteiből, valamint külső szakértőkből álló pályázati bizottság.

dr. Matolcsy György gazdasági miniszter

A Legnagyobb Magyar országépítő tevékenységéről asszociált tervezet a minisztérium szerint ajánlat az üzleti szektornak és a régióknak, amelyben az állam meghatározza azokat a kiemelt területeket, ahol a fejlesztésekben társfinanszírozóként maga is részt vesz.

Az egyes bizottságok számszerinti összetétele egyelőre nem ismeretes, sem az, hogy egy adott zsűriben hány kormánytisztviselő, hány szakértő és hány érdekvédelmi szervezeti képviselő dolgozik majd. Az Indexnek a GM négy kompetens helyettes államtitkárja közül egyet sem sikerült megszólaltatni más jellegű elfoglaltságaik miatt.

Háromszázat várnak az idei százhoz

Pályázatok mellékletben A 2001-es keretből a szaktárca vállalkozáselősegítő programra 45 milliárdot (14 pályázat), turizmusfejlesztésre 20 milliárdot (19 pályázat), lakásprogramra 30 milliárdot (3 pályázat), regionális gazdaságépítésre (8 pályázat) pedig ötmilliárd forintot költ majd. A Széchenyi-tervben szerepel még kutatási, fejlesztési és innovációs program és autópálya-fejlesztési program ( két év alatt erre 120 milliárdot költene a kabinet) is. ,,Nem lesz könnyű megszerezni a pénzeket, de akik már részt vett uniós tendereken, annak felüdülés lesz a Széchenyi-tervben meghirdetett támogatásokra pályázni" - idézte a minisztert a keddi Magyar Nemzet, amely 16 oldalas mellékletben hirdeti a GM programját.

Az idei pályázatokhoz a tárca reményei szerint további 300 milliárd külső, azaz üzleti forrás társul majd. A vállalkozóknak összesen a felmerülő költségeik 25 százalékával kell rendelkezniük, amit banki hitelekből kell előteremteni. ,,Az állami, banki és vállalkozói kockázatviselés pedig már garancia a beruházások megvalósulására" - véleményezte a miniszter az új állami tervet.

A nagyszabású gazdasági vállalkozás - a HVG szerint - három év alatt a központi költségvetési kiadásoknak kevesebb mint 4 százalékát emésztené föl, az úgynevezett tőkejellegű kiadásoknak pedig alig több mint a felét. Ezért is mondják egyes szakértők, hogy az ,,Új Magyar Terv" nem több propagandafogásnál, hiszen fajsúlyosabb elemeit (autópálya-építés, regionális fejlesztések) már meghirdette a kormány, a többi is már szerepelt itt-ott kormányzati elképzelésekben, egybegyúrásuknak nincs érdemi jelentősége.

PR-nak tartott összegyúrás

Antal László közgazdász az Index érdeklődésére kijelentette: véleménye szerint a kormány akciója inkább ügyes PR-fogás, mint fontos gazdasági ügylet. ,,Az emberek érezzék úgy, hogy a kormány támogatja vállalkozásaikat. Ez a terv célja" - tette hozzá a szakember. Hasonló összegekkel ugyanis Antal szerint a nagy világcégekbe integrálódó kis hazai vállalkozásokat van értelme támogatni.

A terv indikatív finanszírozási táblája a 2000-2002 évekre vonatkozó projektekként tervezett központi beruházásokra vonatkozó tájékoztató alapján 2001-2002 (Mrd Ft) Autópálya-fejlesztési program 120 Innovációs program 45 Lakásprogram 200 Turizmusfejlesztési program 16 Beszállítói program 18 Kis- és középvállalkozás fejlesztési program 25 Regionális gazdaságépítési program 10 Összesen 434 Az információk a központi költségvetésből kalkulált, tájékoztató jellegű adatok, az éves, konkrét költségvetés függvényében módosulhatnak.