Miklós
-7 °C
2 °C

Alkotmányellenes a Széchenyi Önsztöndíjjal kapcsolatos törvény?

2001.03.07. 15:10
Nem kaptak béremelést azok a felsőoktatásban dolgozó oktatók és a kutatók, akik Széchenyi-ösztöndíjra sikerrel pályáztak. A tavaly decemberi törvénymódosítás értelmében ugyanis a Széchenyi Professzori Ösztöndíjasokra az új közalkalmazotti bérrendszer csak az ösztöndíj megszűnése után egy hónappal lesz érvényes. Gáspár Vilmos kutató és Horn Gábor országgyűlési képviselő kérelmet terjesztett elő, melyben a Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal kapcsolatos alkotmánysértő helyzet megszüntetését sürgetik.

A törvény betűje szerint
A 2000. december 22-én kihirdetett, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 81. § (3) bekezdése által beiktatott, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 79/D. §-ának ,,A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-a alapján Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesülő közalkalmazottak esetén ezt a rendelkezést az ösztöndíj megszűnését követő hónap első napjától kell alkalmazni." szövegrésze az Alkotmány 70/A. § (2) és 70/B. § (2) bekezdéseibe ütközik, ezért alkotmányellenes.

Az új, 79/D. szakasz így szól: ,,A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 4. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-a alapján Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesülő közalkalmazottak esetén ezt a rendelkezést az ösztöndíj megszűnését követő hónap első napjától kell alkalmazni."

Gáspár Vilmos, a Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszékének tudományos főmunkatársa, Széchenyi Professzori Ösztöndíjas és Horn Gábor országgyűlési képviselő kérelmet terjesztett elő, melyben azt indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: a Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal kapcsolatos tavalyi törvénymódosítás alkotmányellenes, ezért meg kell semmisíteni.

Gáspár Vilmos érdeklődésünkre elmondta: a költségvetési törvény módosításakor az oktatók és kutatók bérét rendezték, új bértáblázatot alkalmaznak. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a Széchenyi Professzori Ösztöndíjasokra az új közalkalmazotti bérrendszer csak az ösztöndíj megszűnése után lesz érvényes. Ennek eredményeként 2001. januárjában az egyetemi dolgozók bérrendezéséből kimaradtak a Széchenyi Professzori Ösztöndíjasok, s így alapilletményük azonos maradt az előző évi, pótlékokkal kiegészített bérükkel.

A Széchenyi ösztöndíjasok bére befagyott - fogalmaz a kutató - a bér az oktatók-kutatók alapilletményének hetven százaléka. Alacsonyabb szinten befagyasztott alapbérrel pedig súlyosan joghátrányos helyzetbe kerülnek az ösztöndíjasok.

Az alapbér jóval kisebb, az ösztöndíj után viszont sem a munkáltató, sem a minisztérium nem fizet nyugdíj- és TB-járulékot - súlyosan hátrányos joghelyzetet teremve.

Az ösztöndíj fizetésének időszaka alatt az ösztöndíjas - az új diszkriminatív jogszabályhely következtében - súlyosan hátrányosabb helyzetbe kerülhet hasonló munkakörben dolgozó kollégáival szemben. Ha az ösztöndíjas táppénzre megy, balesetből eredően rokkantnyugdíjassá válik, meghal és özvegyi nyugdíjat állapítanak meg a túlélő házastársnak, néhány éven belül nyugdíjba megy - ezekben az esetekben ugyanis a társadalombiztosítási szolgáltatások alapja az ösztöndíjas után fizetett - az azonos munkakörben dolgozó munkatársaihoz képest - alacsonyabb összegű járulék fizetése.

A törvényi rendelkezések Széchenyi Professzori Ösztöndíjasokra vonatkozó része a szerintük diszkriminatív, mert a törvényhozó nem alkalmaz azonos korlátozást hasonló esetekben, például a Bolyai Ösztöndíjasokkal szemben.

Pályázaton elnyert hátrányos megkülönböztetés
A Széchenyi Professzori Ösztöndíjat az Oktatási Minisztérium pályázati feltételeinek megfelelés, illetve a kuratórium döntése alapján nyerték el az ösztöndíjra pályázók. E pályázaton való eredményes részvétel nem lehet alapja a közalkalmazotti munkaviszonyból származó bérjövedelem hátrányos megállapításának.
Mivel az adóköteles ösztöndíj nem számít munkabér-jellegű jövedelemnek, így sem a minisztérium, sem a munkáltatók (egyetemek, kutatóintézetek) nem fizetnek az ösztöndíj összege után nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Az ösztöndíj bruttó összege a mindenkori előző évi minimálbér nyolcszorosa. Idén felemelték a minimálbért negyvenezer forintra, így az ösztöndíjasok és az Oktatási Minisztérium közötti szerződés szerint jövőre 320 000 forintnak kellene lennie az ösztöndíjnak.

A költségvetési törvény ezzel szemben úgy rendelkezett, hogy az ösztöndíj összege jövőre havonta mintegy százezer forinttal kevesebb a szerződésben rögzített összeggel képest. Jövőre kettős hátrány éri tehát a Széchenyi-ösztöndíjasokat: befagyott alapbér és havonta százezer forinttal kisebb bruttó ösztöndíj.

Ez idén 1500 ösztöndíjast érint, jövőre ezer marad a régi rendszerből, két év múlva a maradék ötszáz személyenk is lejár a négyéves ösztöndíja.

Egy tüzijáték árából rendezni lehetne a béreket

Ötszázmillió és egymilliárd forint között lenne az ösztöndíjasok illetménye - ez pontosan egy augusztus húszadikai tűzijáték ára lenne - folytatta a kutató. Ennyi pénzből lehetne egyenlő azonos munkáért azonos bérjövedelmet adni. Ezek a törvényi rendelkezések azonban sértik az Alkotmányban rögzített esélyegyenlőség elvét, valamint az ,,azonos munkáért azonos bér elvét".

Gáspár Vilmos hangsúlyozta: egy pályázaton való részvétel nem lehet alapja a közalkalmazotti bérjövedelem megállapításának. Ez ugyanolyan lenne, mondta, mintha egy iskolának, amely a Soros alapítványnál sikeresen pályázna, az alapellátását csökkentenék.

Széchenyi ösztöndíj szerepe ellentmondásos volt - tette hozzá a debreceni kutató -, az előző kormány a felsőoktatási dolgozók bérhelyzetén javítani akart, ellenben kötötte őket a bértábla, mely kor és képzettség szerint differenciált.

Három pillére volt a minőségi bérpótlék-rendszernek: a Széchenyi professzori ösztöndíj, a Bólyai ösztöndíj, amit az Akadémia adott, és a minőségi bérpótlék. Mindháromért feladatokat kellett vállalni és teljesíteni. A mostani ellentmondás abból származik, hogy a minőségi munkáért kapott bérpótlékot az alapbérbe olvasztották bele. Emelték a felsőoktatásban dolgozók bérét látszólag, és mégsem. A Széchenyi valóban nagy jövedelemkülönbséget teremtett - úgymond bérfeszültséget okozott - aki Széchenyi ösztöndíjat kap, jobb anyagi helyzetbe kerül, mégsem szabad, hogy az alapbérrel ez összefüggjön - hangsúlyozta Gáspár Vilmos.

Az Oktatási Minisztérium, mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság nem jelzett hivatalosan, nem kíván az ügyben állást foglalni.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!