Alkotmányellenes a Széchenyi Önsztöndíjjal kapcsolatos törvény?
További Belföld cikkek
- Polt Péter: Nem fellebbezett a meggyilkolt tamási nő a bíróság döntése ellen
- Becsapós az idő, nagy lesz a megfázásveszély
- Megkaptuk a rendőrségi adatokat, itt tart most az iskolaőri program
- Világhírű professzor érkezik Budapestre, aki utat mutat Kínának
- Orbán Viktor Brüsszelnek: Menjenek innen, új vezetésre van szükségünk!
|
Gáspár Vilmos érdeklődésünkre elmondta: a költségvetési törvény módosításakor az oktatók és kutatók bérét rendezték, új bértáblázatot alkalmaznak. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a Széchenyi Professzori Ösztöndíjasokra az új közalkalmazotti bérrendszer csak az ösztöndíj megszűnése után lesz érvényes. Ennek eredményeként 2001. januárjában az egyetemi dolgozók bérrendezéséből kimaradtak a Széchenyi Professzori Ösztöndíjasok, s így alapilletményük azonos maradt az előző évi, pótlékokkal kiegészített bérükkel.
A Széchenyi ösztöndíjasok bére befagyott - fogalmaz a kutató - a bér az oktatók-kutatók alapilletményének hetven százaléka. Alacsonyabb szinten befagyasztott alapbérrel pedig súlyosan joghátrányos helyzetbe kerülnek az ösztöndíjasok.
Az alapbér jóval kisebb, az ösztöndíj után viszont sem a munkáltató, sem a minisztérium nem fizet nyugdíj- és TB-járulékot - súlyosan hátrányos joghelyzetet teremve.
Az ösztöndíj fizetésének időszaka alatt az ösztöndíjas - az új diszkriminatív jogszabályhely következtében - súlyosan hátrányosabb helyzetbe kerülhet hasonló munkakörben dolgozó kollégáival szemben. Ha az ösztöndíjas táppénzre megy, balesetből eredően rokkantnyugdíjassá válik, meghal és özvegyi nyugdíjat állapítanak meg a túlélő házastársnak, néhány éven belül nyugdíjba megy - ezekben az esetekben ugyanis a társadalombiztosítási szolgáltatások alapja az ösztöndíjas után fizetett - az azonos munkakörben dolgozó munkatársaihoz képest - alacsonyabb összegű járulék fizetése.
A törvényi rendelkezések Széchenyi Professzori Ösztöndíjasokra vonatkozó része a szerintük diszkriminatív, mert a törvényhozó nem alkalmaz azonos korlátozást hasonló esetekben, például a Bolyai Ösztöndíjasokkal szemben.
|
A költségvetési törvény ezzel szemben úgy rendelkezett, hogy az ösztöndíj összege jövőre havonta mintegy százezer forinttal kevesebb a szerződésben rögzített összeggel képest. Jövőre kettős hátrány éri tehát a Széchenyi-ösztöndíjasokat: befagyott alapbér és havonta százezer forinttal kisebb bruttó ösztöndíj.
Ez idén 1500 ösztöndíjast érint, jövőre ezer marad a régi rendszerből, két év múlva a maradék ötszáz személyenk is lejár a négyéves ösztöndíja.
Egy tüzijáték árából rendezni lehetne a béreket
Ötszázmillió és egymilliárd forint között lenne az ösztöndíjasok illetménye - ez pontosan egy augusztus húszadikai tűzijáték ára lenne - folytatta a kutató. Ennyi pénzből lehetne egyenlő azonos munkáért azonos bérjövedelmet adni. Ezek a törvényi rendelkezések azonban sértik az Alkotmányban rögzített esélyegyenlőség elvét, valamint az ,,azonos munkáért azonos bér elvét".
Gáspár Vilmos hangsúlyozta: egy pályázaton való részvétel nem lehet alapja a közalkalmazotti bérjövedelem megállapításának. Ez ugyanolyan lenne, mondta, mintha egy iskolának, amely a Soros alapítványnál sikeresen pályázna, az alapellátását csökkentenék.
Széchenyi ösztöndíj szerepe ellentmondásos volt - tette hozzá a debreceni kutató -, az előző kormány a felsőoktatási dolgozók bérhelyzetén javítani akart, ellenben kötötte őket a bértábla, mely kor és képzettség szerint differenciált.
Három pillére volt a minőségi bérpótlék-rendszernek: a Széchenyi professzori ösztöndíj, a Bólyai ösztöndíj, amit az Akadémia adott, és a minőségi bérpótlék. Mindháromért feladatokat kellett vállalni és teljesíteni. A mostani ellentmondás abból származik, hogy a minőségi munkáért kapott bérpótlékot az alapbérbe olvasztották bele. Emelték a felsőoktatásban dolgozók bérét látszólag, és mégsem. A Széchenyi valóban nagy jövedelemkülönbséget teremtett - úgymond bérfeszültséget okozott - aki Széchenyi ösztöndíjat kap, jobb anyagi helyzetbe kerül, mégsem szabad, hogy az alapbérrel ez összefüggjön - hangsúlyozta Gáspár Vilmos.
Az Oktatási Minisztérium, mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság nem jelzett hivatalosan, nem kíván az ügyben állást foglalni.