Alkotmányellenes a Széchenyi Önsztöndíjjal kapcsolatos törvény?

A törvény betűje szerint A 2000. december 22-én kihirdetett, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 81. § (3) bekezdése által beiktatott, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 79/D. §-ának ,,A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-a alapján Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesülő közalkalmazottak esetén ezt a rendelkezést az ösztöndíj megszűnését követő hónap első napjától kell alkalmazni." szövegrésze az Alkotmány 70/A. § (2) és 70/B. § (2) bekezdéseibe ütközik, ezért alkotmányellenes. Az új, 79/D. szakasz így szól: ,,A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 4. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-a alapján Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesülő közalkalmazottak esetén ezt a rendelkezést az ösztöndíj megszűnését követő hónap első napjától kell alkalmazni."

Gáspár Vilmos, a Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszékének tudományos főmunkatársa, Széchenyi Professzori Ösztöndíjas és Horn Gábor országgyűlési képviselő kérelmet terjesztett elő, melyben azt indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: a Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal kapcsolatos tavalyi törvénymódosítás alkotmányellenes, ezért meg kell semmisíteni.

Gáspár Vilmos érdeklődésünkre elmondta: a költségvetési törvény módosításakor az oktatók és kutatók bérét rendezték, új bértáblázatot alkalmaznak. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a Széchenyi Professzori Ösztöndíjasokra az új közalkalmazotti bérrendszer csak az ösztöndíj megszűnése után lesz érvényes. Ennek eredményeként 2001. januárjában az egyetemi dolgozók bérrendezéséből kimaradtak a Széchenyi Professzori Ösztöndíjasok, s így alapilletményük azonos maradt az előző évi, pótlékokkal kiegészített bérükkel.

A Széchenyi ösztöndíjasok bére befagyott - fogalmaz a kutató - a bér az oktatók-kutatók alapilletményének hetven százaléka. Alacsonyabb szinten befagyasztott alapbérrel pedig súlyosan joghátrányos helyzetbe kerülnek az ösztöndíjasok.

Az alapbér jóval kisebb, az ösztöndíj után viszont sem a munkáltató, sem a minisztérium nem fizet nyugdíj- és TB-járulékot - súlyosan hátrányos joghelyzetet teremve.

Az ösztöndíj fizetésének időszaka alatt az ösztöndíjas - az új diszkriminatív jogszabályhely következtében - súlyosan hátrányosabb helyzetbe kerülhet hasonló munkakörben dolgozó kollégáival szemben. Ha az ösztöndíjas táppénzre megy, balesetből eredően rokkantnyugdíjassá válik, meghal és özvegyi nyugdíjat állapítanak meg a túlélő házastársnak, néhány éven belül nyugdíjba megy - ezekben az esetekben ugyanis a társadalombiztosítási szolgáltatások alapja az ösztöndíjas után fizetett - az azonos munkakörben dolgozó munkatársaihoz képest - alacsonyabb összegű járulék fizetése.

A törvényi rendelkezések Széchenyi Professzori Ösztöndíjasokra vonatkozó része a szerintük diszkriminatív, mert a törvényhozó nem alkalmaz azonos korlátozást hasonló esetekben, például a Bolyai Ösztöndíjasokkal szemben.

Pályázaton elnyert hátrányos megkülönböztetés A Széchenyi Professzori Ösztöndíjat az Oktatási Minisztérium pályázati feltételeinek megfelelés, illetve a kuratórium döntése alapján nyerték el az ösztöndíjra pályázók. E pályázaton való eredményes részvétel nem lehet alapja a közalkalmazotti munkaviszonyból származó bérjövedelem hátrányos megállapításának.

Mivel az adóköteles ösztöndíj nem számít munkabér-jellegű jövedelemnek, így sem a minisztérium, sem a munkáltatók (egyetemek, kutatóintézetek) nem fizetnek az ösztöndíj összege után nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Az ösztöndíj bruttó összege a mindenkori előző évi minimálbér nyolcszorosa. Idén felemelték a minimálbért negyvenezer forintra, így az ösztöndíjasok és az Oktatási Minisztérium közötti szerződés szerint jövőre 320 000 forintnak kellene lennie az ösztöndíjnak.

A költségvetési törvény ezzel szemben úgy rendelkezett, hogy az ösztöndíj összege jövőre havonta mintegy százezer forinttal kevesebb a szerződésben rögzített összeggel képest. Jövőre kettős hátrány éri tehát a Széchenyi-ösztöndíjasokat: befagyott alapbér és havonta százezer forinttal kisebb bruttó ösztöndíj.

Ez idén 1500 ösztöndíjast érint, jövőre ezer marad a régi rendszerből, két év múlva a maradék ötszáz személyenk is lejár a négyéves ösztöndíja.

Egy tüzijáték árából rendezni lehetne a béreket

Ötszázmillió és egymilliárd forint között lenne az ösztöndíjasok illetménye - ez pontosan egy augusztus húszadikai tűzijáték ára lenne - folytatta a kutató. Ennyi pénzből lehetne egyenlő azonos munkáért azonos bérjövedelmet adni. Ezek a törvényi rendelkezések azonban sértik az Alkotmányban rögzített esélyegyenlőség elvét, valamint az ,,azonos munkáért azonos bér elvét".

Gáspár Vilmos hangsúlyozta: egy pályázaton való részvétel nem lehet alapja a közalkalmazotti bérjövedelem megállapításának. Ez ugyanolyan lenne, mondta, mintha egy iskolának, amely a Soros alapítványnál sikeresen pályázna, az alapellátását csökkentenék.

Széchenyi ösztöndíj szerepe ellentmondásos volt - tette hozzá a debreceni kutató -, az előző kormány a felsőoktatási dolgozók bérhelyzetén javítani akart, ellenben kötötte őket a bértábla, mely kor és képzettség szerint differenciált.

Három pillére volt a minőségi bérpótlék-rendszernek: a Széchenyi professzori ösztöndíj, a Bólyai ösztöndíj, amit az Akadémia adott, és a minőségi bérpótlék. Mindháromért feladatokat kellett vállalni és teljesíteni. A mostani ellentmondás abból származik, hogy a minőségi munkáért kapott bérpótlékot az alapbérbe olvasztották bele. Emelték a felsőoktatásban dolgozók bérét látszólag, és mégsem. A Széchenyi valóban nagy jövedelemkülönbséget teremtett - úgymond bérfeszültséget okozott - aki Széchenyi ösztöndíjat kap, jobb anyagi helyzetbe kerül, mégsem szabad, hogy az alapbérrel ez összefüggjön - hangsúlyozta Gáspár Vilmos.

Az Oktatási Minisztérium, mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság nem jelzett hivatalosan, nem kíván az ügyben állást foglalni.